Shakespeare: VI. Henrik olvasónapló 1. rész * Olvasónaplóm 2025

A VI. Henrik William Shakespeare egyik korai királydrámája, amely három felvonásban meséli el Anglia történetének egy fontos időszakát. Az első rész a százéves háború végét, a rózsák háborújának kirobbanását, valamint az ország belső viszályainak lecsillapítását ábrázolja. A történet két helyszínen, Angliában és Franciaországban zajlik.

A mű először 1623-ban jelent meg nyomtatásban az első fólióban, ám a kutatások alapján valószínű, hogy Shakespeare már az 1590-es években befejezte VI. Henrik drámáját, amelyet a közönség már évekkel a nyomtatott változat megjelenése előtt láthatott.

Szereplők:

A szereplők nevei Lőrinczy (Lehr) Zsigmond fordítása alapján kerültek felsorolásra, a Vas István változatában talált eltérések zárójelben vannak.

VI(I). Henrik, könnyedén befolyásolható bábkirály
Gloster hercege, a király nagybátyja, protector (védnök)
Bedford hercege, a király nagybátyja, Franciaország helytartója
Exeter hercege (Thomas Beaufort, a király dédnagybátyja)
Beaufort Henrik, winchesteri püspök, a király dédnagybátyja, későbbi bíboros
Beaufort János, Somerset grófja, később hercege
Plantagenet Richárd, Richárd cambridge-i gróf fia, később York hercege
Warwick, Salisbury és Suffolk grófok
Talbot, később Shrewsbury gróf
Talbot János, fia
Mortimer Edmund, March grófja
Mortimer börtönőre; törvénytudó
Sir John Fastolfe
Sir William Lucy
Sir William Glansdale
Sir Thomas Gargrave
Woodville, a Tower parancsnoka, London városnagya
London Lord Mayorja
Egy jogtudós
Vernon, a fehér rózsa- vagyis York-párton
Basset, a piros rózsa- vagyis Lancaster-párton
Károly, dauphin, később Franciaország királya
Reignier, Anjou hercege és Nápoly királya
Burgund és Alençon hercegek
Az orléans-i fattyú
Párizs parancsnoka
Az orléans-i főpattantyús és fia
A bordeaux-i francia hadak vezére
Francia sergeant (őrmester)
Kapus
Egy öreg juhász, Pucelle atyja
Margit, Reignier leánya
Auvergne grófnő
Jeanne d’Arc, Pucelle néven (Johanna)

Shakespeare: VI. Henrik olvasónapló 1. rész

V. Henrik halálát követően Anglia politikai életét a nemesek irányítják, miközben a francia-angol háború továbbra is lángol. A fiatal VI. Henrik, aki még kisfiú, hamarosan megkoronázásra kerül, és ezzel kezdetét veszi a nemesi családok közötti hatalmi harc, melyek a York és a Lancaster házakra szakadnak. A Franciaországgal folytatott háború idővel lecsendesedik, és a nemesek elkezdik keresni Henrik számára a megfelelő feleséget.

Első felvonás

A történet V. Henrik temetésével kezdődik. Fivére, Gloster, a fiatal VI. Henrik protectora, aki uralja az országot. A háború, amelyet V. Henrik agincourti győzelme ellenére is folytatnak, tovább zajlik Franciaországban. A hírek gyorsan érkeznek, és szörnyű eseményt közölnek: Talbot grófot elfogták Orleansban.

Orleansban, Talbot fogva tartása ellenére, az angolok még mindig győzelemre állnak. Ekkor lép színre a francia sereg vezére, Jeanne d’Arc (Szép Johanna), aki azt állítja, hogy a Szűz Mária megjelent neki, és arra utasította, hogy vezesse a franciákat a háborúban. Talbotot egy francia nemesért cserébe szabadon engedik, de a franciák tovább folytatják támadásaikat. Jeanne közelharcot vív Talbottal, ám végül megkíméli a férfi életét, és ideiglenesen visszafoglalja a várost a franciáknak. Egy titkos támadás során Talbot sikeresen visszafoglalja Orleans-t és kiűzi a franciákat a városból.

Második felvonás

Talbot meghívást kap Auvergne grófnőtől, aki csapdába próbálja ejteni, de terve meghiúsul. Talbot, aki előre számított erre a lépésre, katonáival együtt sikeresen elmenekül, így sértetlenül megússza a csapdát.

A Piros és a Fehér Rózsák választása
Angliában Winchester püspök kizárja Gloster herceget a Towerból, arra hivatkozva, hogy Gloster hatalomra tör. Eközben Londonban, a Temple-kertben, Plantagenet Richárd és Somerset között heves vita tör ki. A nemeseket arra kérik, hogy válasszanak: a fehér vagy a piros rózsát tűzzék ki, ezzel kifejezve állásfoglalásukat. Warwick a fehér rózsát a Yorkok számára ítéli, míg a piros rózsát Somersetnek és a Lancaster háznak adja. Warwick gróf Plantagenet mellé áll, míg Suffolk a Lancasterek oldalán foglal állást. Ugyanott, Plantagenet nagybátyja, Mortimer Edmund gróf, aki korábban a trón megszerzésére tett kísérletet, Plantagenetre örökíti a királyi jogot halála előtt.

Harmadik felvonás

A fiatal Henrik király próbálja kibékíteni Glostert és Winchestert, figyelmeztetve őket, hogy nézeteltérésük a háborúban végzetes következményekkel járhat. A király sürgetésére a két férfi végül lecsillapodik. Mortimer halálát követően Henrik király Plantagenetet York királyi hercegévé nevezi ki. Somerset azonban mély megvetéssel reagál a döntésre.

Franciaországban
Jeanne d’Arc, miután katonáit Rouen várához vezeti, paraszti álruhában bejut a városba. Talbot kihívja a franciákat igazságos harcra, de ők visszautasítják az ajánlatot. Ennek ellenére az angol hadsereg sikeresen legyőzi a francia erőket. Szép Johanna új tervet dolgoz ki Talbot meggyengítésére, és megosztja azt Károllyal. Burgund herceg, aki Talbot oldalán harcol, jelenti a legnagyobb fenyegetést a francia terv számára, ám Johanna ügyesen meggyőzi, hogy váljon át a franciák oldalára, és támogassa őket.

Negyedik felvonás

Henrik király és grófjai megérkeznek Franciaországba, ahol Talbot megkapja a Shrewsbury gróf címét, és harcba küldik Burgund herceg ellen. A király, mielőtt visszatér Angliába, szembesül az ország belső viszályaival, és megpróbálja lecsillapítani a York (korábban Plantagenet) és Somerset közötti konfliktust. Henrik arra kéri őket, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, mivel azok gyengítik Angliát a háborúban. Kifejti, hogy nem számít, melyik rózsát viselik, mert mindkét grófját ugyanannyira tiszteli. A király új feladatokat oszt ki a két férfinak Franciaországban: York vezeti az angol csapatokat, míg Somerset a lovasság élére kerül.

Bordeaux közelében Talbot és fia harcba szállnak Burgund herceggel, de a francia dauphin csapata körbeveszi őket. Sem York, sem Somerset nem küld erősítést, és végül mindketten egymást vádolják a súlyos veszteségekért. Sejtve sorsát, Talbot próbálja rábeszélni fiát a menekülésre, hogy megmentse életét, de János nem enged, mert nem akar szégyent hozni apja nevére. A fiút végül megölik, és Talbot belehal a gyászba. A Szép Johanna vezette francia seregek elismerik Talbot hősiességét, és békejobbot nyújtanak az angoloknak. Felmerül, hogy egy házasság Henrik király és egy francia hercegnő között tovább erősítené a két ország közötti szövetséget.

Ötödik felvonás

A háború továbbra is dúl Franciaországban, ahol Jeanne d’Arc a boszorkányság eszközeit veszi igénybe, hogy szellemeket idézzen, de azok végül cserbenhagyják. York hercege sikeresen elfogja őt.

Henrik király számára Suffolk grófot bízzák meg, hogy találjon megfelelő feleséget, ám Suffolk inkább beleszeret Anjou Margitba, Reignier nincstelen leányába. Suffolk Margitot javasolja Henrik számára királynénak, miközben titokban azt tervezi, hogy saját szeretőjének fogadja. Jeanne életéért könyörög, de Warwick és York elítélik, és máglyára küldik.

Károly királyt végül meggyőzik, hogy fogadja el a békeszerződést Angliával, és Henrik király beleegyezik a házasságba Margittal, annak ellenére, hogy Gloster hevesen ellenzi a lány jellemzését. Gloster emlékezteti Henriket arra, hogy a király már eljegyezte magát Károly egyik rokonával, ami politikailag is előnyös lenne, de Henrik hajthatatlan marad, és Margitot választja feleségül. Az eljegyzés megtörténik, és Suffolk már előre örül, hogy Margiton keresztül ő irányíthatja majd Angliát.