Janus Pannonius * Olvasónaplóm 2025

Janus Pannonius, a magyar humanizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, a 15. századi irodalom és tudomány kiemelkedő képviselője volt. Élete során nemcsak költőként, de püspökként és politikusként is jelentős szerepet vállalt hazájában, miközben szoros kapcsolatot ápolt az itáliai humanizmus szellemiségével. Az alábbi cikk célja, hogy részletesen bemutassa Janus Pannonius életét, családi hátterét, tanulmányait, politikai szerepvállalását, irodalmi tevékenységét, valamint mindezek máig tartó hatását a magyar irodalomra. Az alapvető életrajzi adatokon túl igyekszünk feltárni azokat a körülményeket is, amelyek hatással voltak művészetére és gondolkodására.

A cikk különös hangsúlyt fektet Janus Pannonius tanulmányaira Itáliában, hiszen az ott szerzett ismeretek és élmények alapvetően formálták világnézetét, gondolkodásmódját és költői művészetét. Ugyancsak részletes áttekintést adunk püspöki, illetve politikai pályafutásáról, amely során többször is választania kellett a művészi hivatás és a közéleti szerepvállalás között. Bemutatjuk költészetének legfőbb műfajait, témáit, stílusjegyeit, és feltárjuk, hogy miként kapcsolódott az európai humanizmus nagy alakjaihoz, illetve miben tért el tőlük.

Az írás nemcsak történelmi és irodalmi tényeket sorol fel, hanem elemzi is azokat, rávilágítva Janus Pannonius jelentőségére mind saját korában, mind a későbbi magyar irodalom fejlődésében. A cikk végén összefoglaljuk, milyen örökséget hagyott maga után, hogyan jelenik meg alakja és művészete a mai irodalmi köztudatban, valamint hogy mik azok a tanulságok, amelyeket ma is érdemes levonni életútjából. Mindezt átfogó, gyakorlati megközelítéssel, kezdők és haladók számára egyaránt érthető módon tesszük, konkrét példákat, táblázatokat, gyakorlati tanácsokat is beillesztve.

A részletes fejezetek feltárják, milyen előnyöket és hátrányokat jelentett számára az itáliai tanulmányokból eredő műveltség, hogyan birkózott meg a püspöki hivatallal járó kihívásokkal, s hogy költészetében miként ötvözte a magyar és a klasszikus európai műveltséget. Az írás emellett kitér azokra a félreértésekre és tévhitekre is, amelyek életével vagy műveivel kapcsolatban a köztudatban élnek. A végén egy tízpontos GYIK szekció segít gyorsan és könnyen átlátni a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat Janus Pannoniusról.

Janus Pannonius élete és családi háttere

Janus Pannonius, eredeti nevén Csezmiczei János, 1434-ben született a Délvidéken, vélhetően a mai Horvátország területén, a horvát–magyar határhoz közeli Csezmén. Édesapja, Csezmiczei Miklós, köznemesi családból származott, s a korabeli társadalom viszonyaihoz mérten jelentős birtokokkal rendelkezett. Édesanyja, egyes források szerint, szintén nemesi származású volt, így Janus családja biztos hátteret nyújtott későbbi tanulmányaihoz és közéleti pályafutásához. A család anyagi biztonsága és társadalmi kapcsolatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy János már fiatal korában megmutathatta tehetségét, s támogatták, hogy külföldi tanulmányokat folytasson.

A családi háttér és a középkori társadalom szerkezete meghatározta Janus Pannonius lehetőségeit. Már gyermekkorában kitűnt éles eszével és tanulási vágyával, amit szülei és rokonai igyekeztek minél jobban támogatni. A család korán felismerte, hogy a korabeli Magyarországon csak a kimagasló műveltség és a megfelelő kapcsolatok révén lehet jelentős karriert befutni, különösen az egyház vagy az államigazgatás területén. Így nem volt meglepő, hogy a fiatal Jánost a legjobb iskolákba íratták be, ahol latin nyelvet, klasszikus műveltséget és retorikát tanulhatott.

A középkori magyar társadalomban nagy jelentősége volt annak, hogy valaki milyen családi háttérrel rendelkezett. A nemesi származás nemcsak anyagi előnyt jelentett, hanem a társadalmi ranglétrán való előrejutás lehetőségét is. Janus családja nem tartozott a leggazdagabb nagybirtokosok közé, de elég befolyással rendelkezett ahhoz, hogy tagjai közül többen is fontos egyházi vagy világi tisztségeket tölthessenek be. Ez a háttér tette lehetővé, hogy Janus hamarosan a magyar és az európai humanizmus meghatározó alakjává váljon.

Az életrajzkutatások szerint Janus Pannonius igazi polihisztor volt, már fiatalon érdeklődött a filozófia, az irodalom, a tudományok és a művészetek iránt. A családja révén hozzáfért a kor színvonalas könyvtáraihoz, tanítóihoz, s ezek az élmények egész életére kihatottak. Szoros kapcsolatban állt unokatestvérével, Vitéz Jánossal, aki később esztergomi érsekként és Mátyás király tanácsadójaként is jelentős szerepet játszott Magyarország történetében. Ez a családi kapcsolat is nagyban hozzájárult Janus Pannonius későbbi sikereihez.

A családi ház és a gyermekkor helyszíne, Csezme, akkoriban a horvát és magyar kultúra találkozási pontján helyezkedett el. Ez a kulturális sokszínűség szintén hatással volt Janus világlátására és nyitottságára. Későbbi műveiben is visszaköszön a két kultúra iránti érdeklődés, a sokoldalú műveltség és a tolerancia. Az ilyen közegből kiindulva nem véletlen, hogy Janus későbbi műveiben is a humanista eszmények, a nyitottság, az egyéni kibontakozás fontossága hangsúlyosan megjelent.

Janus Pannonius családi háttere tehát nemcsak anyagi vagy társadalmi szempontból volt jelentős, hanem szellemi értelemben is. A család támogatása, a környező kulturális hatások és a korabeli társadalmi viszonyok mind hozzájárultak ahhoz, hogy Janus Pannonius később nemcsak Magyarország, hanem egész Közép-Európa meghatározó humanista költője lehessen. Már gyermekkorától kezdve arra nevelték, hogy a tudás, a műveltség és az erkölcsös élet alapvető értékek, amelyek elengedhetetlenek a sikerhez.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Janus Pannonius családja – bár nem volt a leggazdagabbak vagy legbefolyásosabbak közé sorolható – mégis kiemelkedett a kortársak közül azzal, hogy fontosnak tartotta a műveltség, az idegen nyelvek és a klasszikus tudományok elsajátítását. Ez a szemlélet nem volt általános a korabeli magyar nemesség körében, így Janus Pannonius már ebből a szempontból is előnyösebb helyzetből indulhatott.

Tanulmányai Itáliában és az itáliai humanizmus

Janus Pannonius életének egyik legmeghatározóbb időszaka az volt, amikor tanulmányait Itáliában folytatta. Már fiatalon, mindössze tizenhárom éves korában Vitéz János, nagybátyja és mentora, Itáliába küldte, hogy ott a kor leghaladóbb szellemi közegében sajátítsa el a klasszikus műveltséget. Először Ferrarában, majd Padovában tanult, ahol az itáliai humanizmus legfontosabb alakjaival, tanáraival és diáktársaival ismerkedett meg.

Az itáliai egyetemeken Janus Pannonius nemcsak a latin, hanem a görög nyelvet is magas szinten elsajátította. Ennek köszönhetően eredetiben olvashatta a klasszikus szerzőket, például Ovidiust, Horatiust, Vergiliust vagy akár Platónt. Tanárai között volt Guarino Guarini, a korszak egyik legelismertebb humanista oktatója. Az itáliai tanulmányok során Pannonius elmélyült a filozófiában, retorikában, jogtudományban, de leginkább a klasszikus költészet iránti elkötelezettsége erősödött meg.

Az itáliai humanizmus lényege a klasszikus antik kultúra újraértelmezésében, az egyén fejlődésének és szabadságának hangsúlyozásában, valamint az erkölcsi nevelés fontosságában rejlett. Janus Pannonius számára ez a szemlélet inspirációt és útmutatást adott, hogy saját költészetében is az emberi érzelmek, gondolatok, belső konfliktusok ábrázolására törekedjen. A humanista műveltség nem csupán tudást, hanem újfajta gondolkodásmódot is jelentett: a világot, az embert és a művészetet immár nem csak vallási, hanem világi szempontból is értelmezték.

Az itáliai tanulmányoknak köszönhetően Janus Pannonius művei világszínvonalúvá váltak, hiszen a korszak legkorszerűbb irodalmi és filozófiai ismereteit sajátította el. Saját költészetét is ezen alapelvek mentén alakította: verseiben megjelennek a klasszikus műfajok, a filozófiai elmélkedések, és az antik hagyományok követése. Ugyanakkor megőrizte magyar identitását: a művek jelentős része magyar témákat, történelmi eseményeket dolgoz fel, de európai színvonalon.

Az alábbi táblázat jól szemlélteti, milyen előnyöket és hátrányokat jelentett Janus Pannonius számára az itáliai tanulmányok elvégzése:

Előnyök	Hátrányok
Világszínvonalú műveltség	Hazai környezetben idegenségérzet
Kapcsolatrendszer az európai humanistákkal	Akadályozott kapcsolattartás a magyar rokonokkal
Latin és görög nyelv magas szintű ismerete	Nehezebb volt a magyar közegbe visszailleszkedni
Inspiráció az antik szerzők műveiből	Különbségek a magyar és itáliai társadalom között
Tapasztalatszerzés a korszak legjobbjaival	Kulturális távolság a magyar udvarhoz képest

Az itáliai évek alatt szerzett tapasztalatok egész életére kihatottak. Nem csak irodalmi műveiben, hanem gondolkodásmódjában, világlátásában is meghatározóvá vált az antik és humanista eszmék iránti elkötelezettség. Hazatérése után Magyarországon is igyekezett terjeszteni a humanizmus szellemét, könyvtárat alapított, támogatta a művészeteket, s maga is részt vett a tudományos élet szervezésében.

Fontos megjegyezni, hogy Janus Pannonius Itáliában szerzett műveltsége kivételes volt a kortárs magyar értelmiségiek között. A klasszikus irodalom, filozófia és tudományok iránti lelkesedése átitatta költészetét, s ezzel sokak számára példát mutatott. Hazatérve ugyanakkor szembesülnie kellett azzal, hogy Magyarország még messze nem tart ott a műveltség terén, ahol Itália – ennek az ellentétnek a feszültsége élete végéig elkísérte.

Janus Pannonius itáliai tanulmányai nemcsak személyes fejlődését segítették, hanem egész Magyarország szellemi életére hatással voltak. Az általa közvetített humanista eszmék szervesen beépültek a magyar reneszánsz kultúrájába, hozzájárulva ahhoz, hogy Mátyás király udvara Európa egyik legjelentősebb szellemi központjává váljon. A humanista hagyomány és az antik műveltség tisztelete azóta is meghatározza a magyar irodalom és tudomány fejlődését.

Püspöki hivatala és politikai szerepvállalása

Janus Pannonius pályafutása során nem csupán költőként, de egyházi vezetőként és politikai szereplőként is kiemelkedő szerepet vállalt. 1459-ben, alig huszonöt évesen pécsi püspökké nevezték ki, ami akkoriban az ország egyik legfontosabb és leggazdagabb püspökségét jelentette. Ez a tisztség nemcsak egyházi hatalmat, hanem jelentős világi befolyást is biztosított számára. A püspöki hivatal rengeteg feladatot és felelősséget rótt rá, de ugyanakkor lehetőséget adott arra is, hogy műveltségét, kapcsolatait a közjó szolgálatába állítsa.

Püspöki működése során Janus Pannonius igyekezett érvényesíteni az itáliai humanizmus szellemiségét. Támogatta a tudományokat, könyvtárat alapított Pécsett, mecénásként segítette a művészeket és tudósokat. Egyházi vezetőként azonban gyakran szembekerült a hagyományos felfogással, amely a vallási dogmákat és a középkori rendet helyezte előtérbe. Sok konfliktusa adódott a konzervatívabb főurakkal és egyházi vezetőkkel, akik bizalmatlanul tekintettek rá a külföldi tanulmányai és újító szelleme miatt.

Janus Pannonius püspökként szorosan együttműködött Mátyás királlyal és annak udvarával. Részt vett az államigazgatásban, diplomáciai feladatokat is ellátott, és gyakran képviselte Magyarország érdekeit külföldön. Politikai tevékenysége során nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hazája európai szintű hatalomként léphessen fel, s ennek érdekében számos reformjavaslatot és újítást vezetett be. Ugyanakkor politikai pályafutása nem volt mentes a kudarcoktól és konfliktusoktól sem.

Az 1470-es években egyre inkább szembekerült Mátyás király központosító politikájával, különösen Vitéz János, nagybátyja bukása után. Ő maga is részt vett az 1471-es összeesküvésben, amelynek célja Mátyás király megbuktatása volt, de a mozgalom nem járt sikerrel. A kudarc után Janus Pannonius kénytelen volt menekülni, és rövidesen súlyos betegségbe esett, amelyből már nem épült fel: 1472-ben halt meg Medvevárnál, mindössze harmincnyolc évesen.

A püspöki hivatallal és a politikai szerepvállalással kapcsolatban számos előny és hátrány merült fel az életében. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk ezeket:

Előnyök	Hátrányok
Hatalom, befolyás és anyagi források	Folyamatos politikai nyomás és intrika
Lehetőség a műveltség terjesztésére	Ellenségeskedés a konzervatív csoportokkal
Diplomáciai tevékenység és utazás	Kényszerű kompromisszumok vallás és politika között
Reformok bevezetésének esélye	Kudarcos politikai összeesküvés és bukás

Janus Pannonius püspöki hivatala tehát egyszerre jelentett lehetőséget és kihívást. Míg politikai és egyházi befolyását igyekezett a kultúra és a tudomány szolgálatába állítani, addig sokszor szembe kellett néznie azokkal az erőkkel, amelyek visszahúzták, konzerválták a középkori viszonyokat. Politikai kudarca ugyan személyes tragédiát is jelentett, ám életműve és szellemi öröksége túlélte ezeket az akadályokat.

A püspöki hivatal ellátása mellett Janus Pannonius folyamatosan írta verseit, levelezett a kor legjelentősebb tudósaival, irodalmáraival, és igyekezett elősegíteni Magyarország felzárkózását az európai műveltséghez. Az, hogy a politika és az irodalom között egyensúlyozva ilyen eredményeket tudott felmutatni, kivételes tehetségére és kitartására vall.

Az ellene irányuló támadások, intrikák, politikai csapdák ellenére Janus Pannonius mindvégig hű maradt humanista eszméihez. Működése példa arra, hogy a kultúra, művészet, tudomány fejlődéséhez elengedhetetlen a társadalmi és politikai támogatás – ugyanakkor a közéleti szerepvállalás mindig kockázatokkal is jár. Az utókor azonban már nem a politikai kudarcaira, hanem irodalmi, szellemi hagyatékára emlékezik.

Költészete: műfajok, témák és stílusjegyek

Janus Pannonius költészete a magyar humanizmus egyik csúcsteljesítménye. Versei a klasszikus műfajokat követik, ugyanakkor egyéni hangvételük, tematikájuk, stílusuk alapján is kiemelkednek a korabeli irodalomból. Műveiben mesterien ötvözi az antik hagyományokat a magyar valósággal, személyes élményekkel és filozófiai gondolatokkal.

Főbb műfajai közé tartozik az epigramma, az elégia, a panegyricus (dicsőítő költemény), az ekloga (pásztorköltemény), valamint a különböző alkalmi versek, amelyekben gyakran reflektál aktuális történelmi, politikai eseményekre. Az epigrammák rövid, csattanóra épülő, tömör költemények, amelyekben gyakran gúnyos, ironikus vagy éppen filozofikus tartalom jelenik meg. A legismertebbek közé tartozik a „Pannónia dicsérete” és „A sírversek”.

Az elégiákban Janus Pannonius az érzelmek, a veszteség, a magány, a halandóság, az elmúlás témáit dolgozza fel. Ezekben a versekben gyakran saját életének nehézségeiről, betegségeiről, csalódásairól vall. Kiemelkedő példája ennek a „Búcsú Váradtól” című vers, amelyben a hazától való elválás, a száműzetés élménye jelenik meg.

A panegyricusokban Janus Pannonius kortársairól, uralkodókról, főpapokról ír dicsőítő vagy éppen kritikus verseket. Ezekben gyakran jelennek meg történelmi utalások, allegóriák, a keresztény hit és az antik hagyomány keveredése. Az eklogákban az idilli pásztori élet, a természet, a szerelem, az egyszerűség, a béke eszménye kerül előtérbe, de ezekben is gyakran találunk politikai vagy társadalmi áthallásokat.

Stílusának egyik legfőbb jellemzője az antik szerzők – elsősorban Ovidius és Horatius – követése, ugyanakkor sajátos, egyéni hangot is kialakított. A humor, az irónia, a szókimondás, az érzelmek mély átélése, a bölcsesség, a filozófiai elmélkedés mind-mind jelen vannak műveiben. Nyelve választékos, de közérthető, a klasszikus formákat mesterien használja. Ugyanakkor verseiben a korabeli magyar valóság is visszaköszön: saját élményeit, történelmi eseményeket, politikai helyzeteket is belesző a költészetébe.

Janus Pannonius költészetét az alábbi táblázat foglalja össze, kiemelve a fő műfajokat és azok jellemző témáit:

Műfaj	Jellemző témák	Példák
Epigramma	Ironikus, filozofikus, gúnyos	„Pannónia dicsérete”, sírversek
Elégia	Magány, veszteség, halandóság	„Búcsú Váradtól”
Panegyricus	Dicséret, kritika, politika	Dicsőítő és bíráló versek
Ekloga	Természet, szerelem, pásztorélet	Idillikus költemények
Alkalmi vers	Történelmi események, utalások	Ünnepi, búcsúztató versek

A műfajok és témák sokszínűsége jelzi, hogy Janus Pannonius nemcsak a klasszikus hagyományokat követte, hanem tudatosan törekedett arra, hogy a magyar valóságot, társadalmi problémákat is megjelenítse verseiben. Ezzel a kortársak előtt is példát mutatott, s hozzájárult ahhoz, hogy a magyar irodalom a 15. században felzárkózhasson az európai színvonalhoz.

A költői stílusában fontos szerepet játszik a személyesség, az önreflexió, a belső vívódás. Műveiben gyakran beszél saját betegségéről, szenvedéseiről, magányáról, de ezek a témák sosem válnak öncélúvá: mindig általános emberi tapasztalatokat is közvetítenek. Stílusának gazdagsága, nyelvi leleménye, filozófiai mélysége miatt művei ma is érvényesek, olvasmányosak.

Janus Pannonius versei a korabeli magyar irodalomhoz képest rendkívül újszerűek voltak. Az addigi vallásos, latin nyelvű költészet mellett megjelent a világi, személyes hangvétel, a klasszikus műfaji gazdagság és tematikai sokszínűség. Ez a forradalmi újítás hozzájárult a magyar irodalom megújulásához, és példát adott a későbbi generációk számára is.

Janus Pannonius öröksége a magyar irodalomban

Janus Pannonius életműve és szellemi öröksége a magyar irodalom egyik legfontosabb alapköve. Költészete, műveltsége, humanista eszméi nemcsak saját korában voltak úttörő jelentőségűek, hanem máig meghatározzák a magyar szellemi élet arculatát. A 15. század végén, amikor Magyarország a reneszánsz kultúra egyik központjává vált, Janus Pannonius nemcsak mint költő, de mint szellemi vezető is példát mutatott.

Műveit számos későbbi szerző, irodalomtörténész, költő és gondolkodó idézte, elemezte, értelmezte. Versei hatással voltak többek között Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel vagy éppen Arany János munkásságára is. Az ő példája mutatta meg, hogy a magyar irodalom képes felérni az európai színvonalra, ha összekapcsolja a hazai valóságot a klasszikus műveltséggel. A humanista hagyomány, a műfaji gazdagság, a személyes hangvétel mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar költészet gazdagabbá, sokszínűbbé váljon.

Janus Pannonius öröksége abban is megmutatkozik, hogy a magyar irodalom egyik első európai rangú költőjeként számon tartják. Az általa képviselt humanizmus a 16. és 17. században is jelen volt, sőt, a reformáció, a felvilágosodás, majd a magyar romantika idején is újra és újra előkerült. Művei iskolai tananyagként is jelentős szerepet kaptak: verseit, életét, szellemi örökségét ma is tanítják a magyar iskolákban.

A magyar irodalom történetében fontos, hogy Janus Pannonius nemcsak mint költő, de mint példakép is jelen van. Személyes bátorsága, kitartása, műveltsége, újító szelleme ma is követendő példa lehet mindenki számára, aki szeretné összekapcsolni a hazai hagyományokat és az egyetemes kultúrát. Az általa képviselt értékrend – a tudás, a szabadság, az egyéni kibontakozás, az emberközpontú gondolkodás – örök érvényűek, s minden korban aktuálisak.

Janus Pannonius öröksége nemcsak az irodalomban, hanem a tudományban, a művészetben és a közéletben is jelen van. Humanista eszméi hozzájárultak a magyar reneszánsz kibontakozásához, a tudományos élet fejlődéséhez, s a modern magyar identitás kialakulásához is. Alakja, művei, gondolatai ma is élő részét képezik a magyar kulturális örökségnek.

A 20. és 21. században Janus Pannonius életműve újabb és újabb értelmezéseket kapott. Több versét lefordították magyarra, illetve más élő nyelvekre, így ma már világszerte ismerik nevét. Emlékét számos intézmény, iskola, irodalmi díj, emlékhely őrzi. Pécsett, ahol püspökként tevékenykedett, ma is jelentős kultusza van: a nevét viseli például a Janus Pannonius Múzeum, de több szobor, emléktábla is őrzi emlékét szerte az országban.

Az utókor számára Janus Pannonius bizonyította, hogy a műveltség, a bátorság, az újítás iránti vágy, a személyes kitartás és a klasszikus értékek ötvözése nemcsak a saját korában, hanem bármely történelmi időszakban sikerre vezethet. Költészete, gondolkodása, humanista szelleme ma is példa lehet mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a kultúra, az irodalom és a tudomány képes jobbá tenni az emberi társadalmat.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Ki volt Janus Pannonius?
Janus Pannonius (Csezmiczei János) a 15. század egyik legjelentősebb magyar humanista költője, pécsi püspök, politikus és tudós, aki Itáliában tanult, majd Magyarországon az irodalom és tudomány megújításán dolgozott.
Miért jelentős Janus Pannonius a magyar irodalomban?
Ő volt az első magyar költő, aki az antik és humanista hagyományokat európai színvonalon ötvözte a magyar valósággal, műfaji és tematikai gazdagsággal.
Milyen műfajokban alkotott?
Elsősorban epigrammákat, elégiákat, panegyricusokat (dicsőítő költeményeket), eklogákat (pásztorkölteményeket) és alkalmi verseket írt.
Hol tanult Janus Pannonius, és miért fontos ez?
Itáliában, Ferrarában és Padovában tanult, ahol a korszak legjelentősebb humanista oktatóitól sajátította el a klasszikus műveltséget. Ez a háttér nagyban hozzájárult költői és szellemi fejlődéséhez.
Milyen volt a viszonya a politikához és az egyházhoz?
Pécsi püspökként és politikusként is jelentős szerepet játszott, de gyakran szembekerült a korabeli hatalmi csoportokkal, és végül politikai összeesküvés miatt bukott el.
Mi jellemzi a költészetét?
Antik mintákat követ, de személyes, filozofikus, gyakran ironikus hangvételű; témáiban gyakori a magány, a halandóság, a hazaszeretet, a barátság, a politika.
Milyen kapcsolatban állt Mátyás királlyal?
A király udvarában fontos szerepet töltött be mint tanácsadó és diplomata, később azonban szembekerült vele politikai kérdésekben.
Miért halt meg fiatalon Janus Pannonius?
Az 1471-es összeesküvés bukása után menekülni kényszerült, súlyos betegségbe esett, és Medvevárnál halt meg, mindössze 38 évesen.
Milyen hatással volt a magyar irodalomra?
Példája azt mutatta, hogy a magyar költészet képes az európai színvonalra emelkedni, ha a klasszikus hagyományokat és hazai témákat ötvözi; hatása máig tart.
Hol őrzik ma az emlékét?
Nevét viseli több múzeum, iskola, díj; Pécsett és más városokban szobrok, emléktáblák, irodalmi rendezvények emlékeztetnek életére és munkásságára.