Agatha Christie: És eljő a halál… olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Agatha Christie „Az És eljő a halál…” (Death Comes as the End) című krimije 1944 októberében jelent meg először az Egyesült Államokban, majd egy évvel később, 1945-ben az Egyesült Királyságban is kiadták. Magyar nyelven először 1993-ban, Kocsis Anikó fordításában, majd 2007-ben Sipos Katalin átdolgozásában jelent meg.

A regény különlegessége, hogy ez az egyetlen Christie-mű, amelynek cselekménye nem a 20. században, hanem az ókori Egyiptomban játszódik, több mint négyezer évvel ezelőtt a Nílus völgyében. A történet kidolgozásában meghatározó szerepet játszott Stephen Glanville egyiptológus, aki nemcsak az írónőt ösztönözte, hogy ebben az egzotikus környezetben helyezze el következő krimijét, hanem szakmai tanácsaival segítette a részletek hitelességének megteremtését. Glanville ráadására Christie módosította a regény befejezését is, ami az egyetlen eset volt, amikor az írónő ilyen jellegű külső hatásnak engedett.

Szereplők:

Esza – Imhotep anyja
Henet – Imhotep első feleségének rokona, házvezetőnő
Hori – Imhotep jobbkeze, intéző
Imhotep – Ka öntelt és rövidlátó papja
Jahmosze – Imhotep fia az első házasságából
Szatipi – Jahmosze csípős nyelvű felesége
Szobek – Imhotep fia az első házasságából
Kait – Szobek önző felesége
Reniszenb – Imhotep lánya az első házasságából
Hai – Reniszenb elhalt férje, Teti apja
Teti – Reniszenb és Hai gyermeke
Ipi – Imhotep fia a második házasságából
Nofret – Imhotep ágyasa
Kameni – írnok
Merszu – orvos
Montu – Hathor szentélyének isteni atyja

Agatha Christie: És eljő a halál… olvasónapló

A történet az ókori Egyiptomban, i. e. 2000 körül játszódik. Imhotep, a ka-pap, hazatér Uaszetbe gyönyörű, ám rideg szívű ágyasával, a 19 éves Nofrettel. Az új asszony érkezése felbolygatja a család életét: viszályt szít a fiútestvérek között, és Imhotepet is ellenük fordítja. Amíg Imhotep távol van, a családtagok nem rejtik véka alá ellenszenvüket, sőt megfélemlítik Nofretet, aki viszont a ránehezedő nyomásra még ármánykodóbbá válik.

Amikor Nofretet holtan találják egy magas szikla tövében, a család megkönnyebbül – remélik, hogy ezzel visszatér a béke. A halált balesetként kezelik, ám Imhotep lánya, Reniszenb és az intéző, Hori nem fogadják el ezt a magyarázatot.

A gyilkos azonban továbbra is tevékeny marad, és a családon újra rettegés ül ki. Szatipi, aki látta, hogy Nofretet Jahmósze taszította le a szikláról, szintén a mélybe zuhan ugyanarról a helyszínről. Később egy lakomán Imhotep két idősebb fiát, Szobeket és Jahmószét borral mérgezik meg: Szobek meghal, Jahmósze pedig hetekig küzd a betegséggel. A család tagjai Nofret szellemének tulajdonítják a tragédiákat.

Amikor Reniszenb, Hori és Esza, Imhotep eszes anyja nyomozásba kezdenek a gyilkos után, újabb tragédiák történnek: a legfiatalabb fiú, Ipi rejtélyes körülmények között a tóba fullad, Eszát pedig mérgezett kenőccsel ölik meg. Henetet, a család szegény sorsú, nehezen kezelhető, buta rokonát pedig vászonba tekerve találják meg.

Közben Kameni, a Nofrettel érkezett fiatal és jóképű írnok, szerelmes lesz Reniszenbbe, és Imhotep támogatásával feleségül kéri őt. A nő azonban bizonytalan Kameni és az idős, gyermekkora óta ismert Hori között. Eközben fény derül arra is, hogy Nofret viszont rajongott Kamenibe, akit az írnok nem viszonzott.

Hori hívására Reniszenb sétára indul ugyanazon az úton, ahol Nofretet meggyilkolták. Lépteket hall a háta mögött, és amikor megfordul, bátyját, Jahmószét látja, aki eltorzult arccal próbálja megfojtani. Hori azonban nyíllal lelövi Jahmószét, megakadályozva ezzel az újabb gyilkosságot. A végén Reniszenb Horit választja Kamenivel szemben.