Agatha Christie: Öt kismalac olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Agatha Christie „Az öt kismalac” című regénye először az Egyesült Államokban jelent meg „Murder in Retrospect” címmel. A művet az írónő Stephen Glanville egyiptológusnak ajánlotta, akit nagyra tartott. Ez a krimi különleges helyet foglal el Christie életművében, mivel első alkalommal egy jelentősen korábbi gyilkosság felderítésére fókuszál.

Szereplők:

Hercule Poirot, magánnyomozó
Sir Montague Depleach, védőügyvéd
Quentin Fogg, ügyész
Hale főfelügyelő, rendőr
George Mayhew, fiatal ügyvéd
Caleb Jonathan, a család ügyvédje és barátja
Carla Lemarchant/Caroline Crale, az áldozat lánya
Amyas Crale, az áldozat, egy festő
Caroline Crale, Amyas felesége, Carla anyja
Angela Warren, Caroline féltestvére
Philip Blake, Amyas régi barátja
Meredith Blake, Philip bátyja
Elsa Greer, Amyas modellje és szeretője
Miss Cecilia Williams, Angela nevelőnője

Agatha Christie: Öt kismalac olvasónapló

Egy fiatal nő, Carla Lemarchant fordul Hercule Poirot-hoz azzal a kéréssel, hogy derítse ki apja halálának körülményeit. Tizenhat évvel ezelőtt apját meggyilkolták, anyját pedig elítélték a férfi megölésével vádolva. Carla azonban meg van győződve anyja ártatlanságáról, amit egy levelében is megfogalmazott, továbbá emlékei szerint anyja soha nem titkolt előle kényelmetlen igazságokat.

A festő Amyas Crale-t koniinnal mérgezték meg, amelyet Meredith Blake állított elő bürökből. Caroline Crane, Carla anyja bevallotta, hogy ellopta a mérgező kivonatot az amatőr vegyésztől azzal a szándékkal, hogy öngyilkosságot kövessen el, ám a méreg végül Amyas sörébe került. Az üveg sört és a poharat Caroline vitte az áldozathoz. A motiváció egyértelmű: Amyas fiatal modellje és legújabb szeretője, Elsa Greer állítása szerint a festő készen állt elválni Caroline-tól, hogy hozzámenjen hozzá. Bár Amyas korábban több nőügye volt, egyik sem vezetett ilyen tragédiához.

A regény címe és fejezetei az angol gyermekdalra utalnak:

Egy kismalac piacra járt…

Egy kismalac meg otthon ült…

Egy kismalac sok húst evett…

Egy kismalac hoppon maradt ….

Egy kismalac meg visított: ui, ui, ui…

Poirot a gyilkosság öt tanúját „öt kismalacnak” nevezi el: Phillip Blake-et, öccsét, Meredith Blake-et, Elsa Greert, aki azóta Lady Dittisham lett, Cecilia Williamst, a nevelőnőt, valamint Angela Warrent, Caroline féltestvérét. Mindegyikkel beszélget, ám elsőre úgy tűnik, senkinek sem volt nyilvánvaló indítéka a gyilkosságra. Az emlékeik ugyan eltérnek egymástól, de semmilyen olyan bizonyíték nem kerül elő, amely megkérdőjelezné az eredeti ítélet helyességét.

A regény második részében Poirot arra kéri az „öt kismalacot”, hogy írásban rögzítsék az üggyel kapcsolatos emlékeiket. Ezek alapján rekonstruálja az események menetét, és apró, ám jelentős részletekre bukkan, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek az igazság feltárásában.

A végső jelenetben Poirot feltárja a gyilkosság részleteit és annak érzelmi hátterét. Kiderül, hogy a tettes valójában Elsa Greer volt. Amyas nem akart elválni feleségétől, ezt azonban csak akkor árulta el Elsának, amikor befejezte a róla készített festményt. A gyilkosság napján közölte vele, hogy csomagoljon – ezt a mondatot korábban tévesen Angela iskolába indulására értelmezték.

Elsa mérget csempészett Amyas első italába, ezért panaszkodott később, hogy „ma minden rosszízű”. Poirot magyarázata meggyőzi Carlát, ám a bizonyítás továbbra is lehetetlen. A gyilkos azonban nem örülhet győzelmének: elvesztette életének szerelmét, és bár megőrizte rangját és vagyonát, élete üressé vált.