Agatha Christie: Tíz kicsi néger olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Agatha Christie, a krimiirodalom kiemelkedő alakja 1939. november 6-án adta ki „Ten Little Niggers” című regényét az Egyesült Királyságban, a Collins Crime Club kiadásában, amely az Amerikai Egyesült Államokban 1940 januárjában „And Then There Were None” címmel került a könyvesboltok polcaira. A mozivásznon a történet „Tíz kicsi indián” címként ismert. Magyarországon a mű 1941-ben jelent meg Vécsey Leó fordításában „A láthatatlan hóhér” címen.

Christie regénye nem csak a műfaj meghatározó darabja, hanem a világirodalom egyik legtöbb példányban eladott krimije is, több mint 100 millió példánnyal dicsekedhet. Ez a figyelemre méltó siker a regényt minden idők egyik legsikeresebb krimijévé emeli. A történet izgalma és a váratlan fordulatok a mai napig lebilincselik az olvasókat világszerte.

A Tíz kicsi néger szereplői:

A „Tíz kicsi néger” című regény szereplői között számos különféle karakter található:

Anthony James Marston – Aranyifjúként ismert, tehetős család sarja. Amorális viselkedése és érzéketlensége mások iránt jellemző rá.

Ethel Rogers asszony – A háziasszony és szakácsnő ideges természete és fakó arckifejezése tükrözi a rajta nehezedő terheket. Férjével, Thomas Rogers-szel a személyzet tagjai.

Thomas Rogers úr – A személyzet komornyikjaként ismert, aki életét a kemény munkának szentelte.

John Gordon Macarthur tábornok – A nyugalmazott első világháborús hős, aki magányosan, barátaitól és bajtársaitól elszakadva él.

Emily Caroline Brent – Az öreg, vallásos vénkisasszony, aki szigorú elvek mentén él, és aki nem mutat megértést mások felé. Szabadidejében rendszeresen a Bibliát olvassa.

Philip Lombard – Kalandor, aki számos helyen megfordult már a világban, és sok kalandon van túl. Fegyverével érkezik a szigetre.

Lawrence Wargrave bíró – A nyugalmazott, tehetős bíró, akit vérbíróként ismernek, és aki szigorú ítéleteiről és gyakori halálbüntetések kiszabásáról vált ismertté.

Dr. Edward George Armstrong – A sikeres és tehetős Harley Street-i sebész, aki korábban alkohol befolyása alatt végzett műtét során vesztett el egy beteget, amiért a szigeten büntetést kell elszenvednie.

William Henry Blore – A volt rendőrfelügyelő, jelenleg magánnyomozóként dolgozik, főleg rablási ügyekkel foglalkozik. Erőszakos természetéről ismert.

Vera Elizabeth Claythorne – A fiatal tanárnő, aki egy tragédia után középiskolákban tanít, és nyári szünetekben titkárnőként dolgozik.

Fred Narracott – A történet hajósa, aki a vendégeket szállítja a szigetre.

Sir Thomas Legge és Maine felügyelő – A regény végén a történteket megvitató két rendőrtiszt.

Mr./Mrs. V. A. Lacky – A sziget titokzatos és gazdag tulajdonosa, akiről csak keveset tudni.

Isaac Morris – Az a személy, akit Mr. Lacky felbérelt, hogy intézkedjen Lombard úr szigetre utazásáról 100 guinea fejében, és hogy a tulajdonos rendelkezésére álljon.

Agatha Christie: Tíz kicsi néger olvasónapló

Tíz idegen érkezett a Devon partjainál található, egy nemrégiben az ismeretlen és rejtélyes Mr. V. A. Lacky által megvásárolt szigetre, ahol egy fényűzésben pompázó villa épült. A vendégek egy kis csónak segítségével keltek át a parttól a szigetre, ahol Mr. és Mrs. Rogers, a ház alkalmazottai fogadták őket. Hamarosan kiderült, hogy a titokzatos házigazda, Mr. Lacky nem tartózkodik a helyszínen, és valójában egyikük sem találkozott még vele személyesen.

A vendégeket a szigetre szállító hajós, Fred Narracott miután kikötött, visszaindult a szárazföldre. Mielőtt elhagyta a szigetet, megjegyezte, hogy közeledik egy nagy vihar, amely napokig tarthat, ezáltal a tenger háborgása miatt a sziget teljesen elszigetelődhet.

A vendégek a szobáikban találkoztak a „Tíz kicsi néger” gyermekdallal, amely bekeretezve lógott a falon, ezzel tovább növelve az őket körülvevő titokzatosságot és feszültséget.

Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc.

Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott,
Egy el is aludt másnap, s nem maradt, csak nyolc.

Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten,
Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten.

Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat,
Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt.

Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között,
Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt.

Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s marad, csak négy.

Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac
Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad.

Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő,
Egyet keblére ölel, és így marad kettő.

Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül és nem marad, csak egy.

Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg,
Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.

A devoni partoknál fekvő elszigetelt szigeten található villában a vendégeket különleges látvány fogadta: az ebédlő asztalán tíz kis négerfej szobrocska sorakozott. A vacsora kezdetén egy elrejtett gramofon hirtelen felcsendült, és egy ismeretlen hang megvádolta a jelenlévőket különböző súlyos bűncselekmények elkövetésével.

Az üzenet szerint Dr. Edward George Armstrong ittas állapotban végzett műtét során Louisa Mary Clees életét vesztette. Emily Caroline Brent elűzte terhes cselédlányát, Beatrice Taylort, aki később öngyilkosságot követett el. William Henry Blore hamis bizonyítékokat szolgáltatott, ami James Landor börtönben történt halálához vezetett. Vera Elizabeth Claythorne hanyagságból hagyta vízbe fulladni Cyril Hamiltont, akit gondjaira bíztak, bár soha nem találták bűnösnek.

Philip Lombard egy expedíció során hátrahagyott 21 afrikai törzstagot, akik ezután életüket vesztették. John Gordon Macarthur tábornok szándékosan küldte biztos halálba felesége szeretőjét, Arthur Richmondot. Anthony James Marston gázolásos balesetet okozott, ami John és Lucy Combes halálához vezetett, de gazdag családja révén elkerülte a bírósági felelősségre vonást. Lawrence John Wargrave bíró egy ártatlan embert, Edward Setont halálra ítélt bizonyítékok hiányában. Thomas és Ethel Rogers házaspár nem adta be időben munkaadójuk, Jennifer Brady gyógyszerét, aki emiatt meghalt, lehetővé téve számukra, hogy örököljék az elhunyt vagyonát.

A váratlan fordulatok tovább erősítették a feszültséget a Devon partjainál fekvő szigeten rekedt vendégek között, akik kénytelenek voltak szembenézni múltjuk sötét titkaival. A vendégek hamarosan felfedezték, hogy korábbi gyilkosságaikat sosem leplezték le, és a bűncselekmények nyomai elhalványultak. Egyes esetekben, mint a mulasztásos emberölés, mások pedig, mint Vera esete, kevert jellegűek voltak. Rájöttek, hogy csapdába estek: a viharos tenger miatt a hazatérés lehetetlenné vált, segélykéréseikre pedig senki sem válaszolt.

A helyzet drámai fordulatot vett, amikor sorra meggyilkolták a vendégeket, Anthony Marstontól kezdve, egészen Vera Claythorne haláláig, aki, miután Philip Lombardot lelőtte, magával is végzett, felakasztva magát a szobájában. A gyilkosságok és öngyilkosság után Claythorne visszatérve szobájába, egy kötelet talált egy kampóról lógva, alatta egy székkel. Tudván, hogy kilenc halott esetén nincs törvényszék, ami felmenthetné, ezért öngyilkosságot követett el. Többen, köztük ő is, naplót vezettek, amelyek részletesen dokumentálják az eseményeket.

A vendégek hamarosan észrevették, hogy a halálesetek pontosan úgy történtek, ahogy azt a falon függő gyermekdal írta le, és minden egyes haláleset után egy porcelánfigura eltűnt az asztalról.

Meglepő fordulat a Néger-szigeti események kapcsán

Az epilógusban Sir Thomas Legge és Maine felügyelő a Scotland Yardon elemezték a Néger-szigeten történt rejtélyes eseményeket. Megbeszélésük során arra a következtetésre jutottak, hogy bár a gyilkos valószínűleg a vendégek közül került ki, mégsem lehetett közülük egyikük sem az elkövető.

A történet újabb váratlan fordulatot vett, amikor előkerült egy palackposta, amit az „Emma Jane” halászhajó kapitánya továbbított a Scotland Yardra. A levél írója Lawrence Wargrave bíró, aki bevallja, hogy ő áll a szigeten történt tömeggyilkosságok mögött. Wargrave részletesen kifejtette motivációit, elismerve, hogy gyermekkora óta vonzódik a halál okozásához, amit korábban darazsakon és más rovarokon végzett kísérleteivel is igazolt. Ugyanakkor kiemelte erős igazságérzetét, amely miatt ellenzi az ártatlan emberek vagy más élőlények szenvedését vagy halálát. Ez a belső ellentmondás vezette jogi pályára, és formálta meg a szigeten végrehajtott tetteit.

Ez a váratlan beismerés új megvilágításba helyezi a Néger-szigeti történéseket, és újabb kérdéseket vet fel az igazság és az etika határaival kapcsolatban.

Lawrence Wargrave bíró sötét titkai: A tömeggyilkosság mögötti indítékok

Lawrence Wargrave bíró, aki megrendezte saját halálát, nyíltan beszél a Néger-szigeten elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatos szörnyű tervéről. A bíró bevallja, hogy bár kezdetben elégedett volt a bírósági ítélkezéssel, idővel rádöbbent, hogy szüksége van többre, mint ítéletek kihirdetésére: gyilkolni vágyott.

Elhatározta, hogy azokat öli meg, akik mások halálát okozták, de akiket a bíróság nem ítélt el. Összegyűjtött tíz ilyen személyt, köztük Isaac Morrist is, aki segített neki a sziget megvásárlásában, és akit később gyógyszerrel megölt. A Rogers házaspárt levélben szerződtette, ők érkeztek meg először a szigetre, majd a többi hét vendéget úgy hívta meg, hogy azok ne sejtsenek semmiről.

Wargrave maga is a vendégek között volt, és titokban végzett a többiekkel; még saját halálát is úgy inszcenálta, hogy a még életben lévő vendégek ne gyanakodjanak rá, így zavartalanul folytathatta tovább tervének megvalósítását. Isaac Morris feladata volt, hogy a parton élőket meggyőzze: ne figyeljenek a szigetről érkező esetleges segélykérésekre.

Wargrave bevallja, hogy ő rendezte be Vera szobáját úgy, hogy annak öngyilkossága egy „lélektani kísérlet” legyen, vizsgálva, hogy a nő képes lesz-e megölni önmagát a lelkifurdalás és a friss gyilkosság nyomán. Hozzáteszi, hogy gyermekkorában ismert rigmus, amely a ház falán függött, „a kérlelhetetlen pusztulást, az elkerülhetetlen megsemmisülést” szimbolizálta, ami arra inspirálta, hogy áldozataival pontosan úgy végezzen, ahogyan azt a rigmus írja.

A bíró levelében azt is megjegyzi, hogy a palackposta tengerbe dobása után öngyilkosságot követ el, pontosan abban a helyzetben, amiben színlelt halála után holttestét elhelyezték. Célja az volt, hogy ha valaha is megtalálják a levelet, a világ megismerje „zsenialitását”. Így, mikor az emberek átjönnek a partról, tíz holttestet és egy megoldhatatlan rejtélyt találnak a Néger-szigeten.