A Karácsonyi ének (eredeti címe: A Christmas Carol. In Prose. Being a Ghost Story of Christmas) Charles Dickens angol író híres regénye, amely először 1843-ban jelent meg Londonban, a Chapman and Hall kiadásában. Az eredeti kiadást John Leech illusztrálta.
A történet középpontjában Ebenezer Scrooge, egy rideg és kapzsi uzsorás áll, akinek életét gyökeresen megváltoztatja négy különös látogató: egykori üzlettársa, Jacob Marley szelleme, valamint a múlt, a jelen és a jövő karácsonyainak szellemei. A szellemek megjelenése ráébreszti Scrooge-ot hibáira, és a rideg öregember a történet végére melegszívű, nagylelkű emberré válik.
Dickens műve azóta is az ünnepi irodalom egyik legmeghatározóbb alkotása, amely generációkon átívelő üzenetet hordoz az emberségről és a megújulásról.
Dickens: Karácsonyi ének olvasónapló röviden
A szőrösszívű Scrooge úr, a „zsugori, kapzsi és rideg öregember”, aki számára a karácsony sem jelent többet egy átlagos hétköznapnál, megvetéssel szemléli az ünnepi forgatagot. Elutasítja a karácsonyi dalokat éneklő koldusfiút és a szegények számára adományokat gyűjtő úriembert, miközben saját írnokát is felmondással fenyegeti. Este, magányos otthonába hazatérve, váratlan esemény történik: megjelenik előtte Marley, egykori üzlettársa szelleme, aki három további látogató érkezését jelenti be.
Az első szellem, a múlt karácsonyainak szelleme, Scrooge életének egykori állomásaira kalauzolja, fájdalmas és feledésbe merült emlékeket idézve fel. A második, a jelen karácsonyának szelleme, a körülötte élők sorsát, mindennapi nyomorúságukat és örömeiket tárja elé, feltárva Scrooge elzárkózásának következményeit. A harmadik, a jövő karácsonyának szelleme, Scrooge elkerülhetetlen és magányos halálát mutatja meg, ezzel szembesítve őt élete végső következményeivel.
A szellemek látogatása mély hatással van rá: Scrooge felismeri hibáit, megváltozik, és új emberként kezdi szemlélni a világot. Bőkezűen karácsonyi pulykát küld írnokának, meglátogatja unokaöccsét, akit addig elutasított, és egy csapásra jó baráttá, gondoskodó gazdává és szomszéddá válik.
Charles Dickens 1843-ban írt klasszikusa, ez a szívhez szóló tanmese, időtálló remekművé vált. Népszerűsége töretlen, és egyaránt mély üzenetet hordoz a gyermekek és felnőttek számára.
Dickens: Karácsonyi ének olvasónapló
1. vers
A történet egy zord, hideg karácsonyi estén veszi kezdetét Londonban, hét évvel Ebenezer Scrooge üzlettársának, Jacob Marley-nak a halála után. Scrooge, a hírhedten fösvény és érzelemmentes üzletember, nemcsak a karácsony ünnepét veti meg, de az emberek iránti jóindulatot is. Visszautasítja unokaöccse, Fred vacsorameghívását, és elutasítja két férfi kérését is, akik arra próbálják rávenni, hogy adományaival támogassa a szegények élelmezését és fűtését. Még hűséges, de kizsigerelt alkalmazottja, Bob Cratchit számára is csak nehezen engedélyez egyetlen szabadnapot karácsonyra.
Azon az éjjelen azonban Scrooge otthonában megrázó esemény történik: megjelenik Jacob Marley szelleme, akit nehéz láncok és ládák nyomasztanak. A kísértet elárulja, hogy a földön kísértve bűnhődik élete bűneiért, és figyelmezteti Scrooge-ot, hogy hasonló sors vár rá is, ha nem változtat életén. Egyetlen esélye van a megmenekülésre: három szellem fogja meglátogatni. Ha hallgat rájuk és jobb emberré válik, elkerülheti a végzetes láncokat; ha nem, halála után még szörnyűbb büntetés vár rá.
2. vers
Az első szellem, a múlt karácsonyainak szelleme, visszarepíti Scrooge-ot gyermekkora karácsonyi emlékei közé, hogy szembesítse egykori önmagával, amikor még melegszívűbb ember volt. A szellem felidézi Scrooge magányos napjait a bentlakásos iskolában, majd bemutatja nővéréhez, Fannyhoz fűződő szeretetteljes kapcsolatát. A látomások között feltűnik egy vidám karácsonyi ünnepség is, amelyet első munkaadója, a jószívű Mr. Fezziwig rendezett.
A szellem később felidézi Scrooge eljegyzésének fájdalmas végét: menyasszonya, Isabel, azért szakított vele, mert úgy érezte, a férfi szívét már a pénz töltötte ki, nem pedig iránta érzett szerelme. A látomás végül Isabel boldog, családos életét is megmutatja, ahol a nő már más mellett találta meg a boldogságot. Amikor Scrooge kénytelen szembesülni a fájdalmas igazsággal Isabel szavaiból, amelyek arról szólnak, milyen emberré vált, kétségbeesetten követeli, hogy a szellem azonnal vigye el onnan.
3. vers
A második szellem, a jelen karácsonyának szelleme, aki megjelenésében a Mikulás alakját idézi, egy sor emlékezetes helyszínre vezeti Scrooge-ot, hogy megmutassa neki az ünnep valódi szellemét. Az utazás egy nyüzsgő piacon kezdődik, ahol az emberek karácsonyi vacsorájuk hozzávalóit vásárolják, tele jókedvvel és izgalommal.
Ezt követően a szellem elvezeti Scrooge-ot Bob Cratchit szerény otthonába, ahol a család szegénységük ellenére boldogan ünnepel. Scrooge itt találkozik Bob legkisebb fiával, a súlyosan beteg, ám mindig vidám Timmyvel. A szellem figyelmezteti Scrooge-ot: ha minden így folytatódik, Tim nem éli túl.
A látogatás következő állomásai különféle karácsonyi ünnepségek: egy bányászcsalád otthonában, egy világítótoronyban és egy hajó fedélzetén zajló összejövetelek. Scrooge és a szellem végül Fred, Scrooge unokaöccse karácsonyi ünnepségére is ellátogatnak, ahol a vidámság és a melegség kontrasztban áll Scrooge hideg magányával.
Mielőtt eltűnne, a szellem két lesoványodott, elhanyagolt gyermeket mutat meg Scrooge-nak, akiket a tudatlanság és a szükség jelképeként emleget, és figyelmezteti: tartson távol magától ezek hatásait, különben végzete elkerülhetetlen lesz.
4. vers
A harmadik szellem, a jövő karácsonyának szelleme, a legfélelmetesebb mind közül. Néma alakja a kaszásra emlékeztet, és megjelenésével baljós árnyékot vet Scrooge elé. A szellem egy jövőbeli karácsonyt tár Scrooge szeme elé, amely sötét és rideg képet fest a jövőről.
A látomásokban egy megvetett férfi halála kerül középpontba. A temetésén csupán néhány helyi üzletember jelenik meg, és ők is csak azért, mert ebédet ígértek számukra. Az elhunyt egykori takarítónője és a temetkezési vállalkozó cinikusan ellopják a holmijait, hogy pénzzé tegyék azokat. Amikor Scrooge azt kéri a szellemtől, mutasson valakit, aki gyászolja az elhunytat, csak egy jelenetet lát, ahol néhány szegény ember örömét fejezi ki, mert az illető halála haladékot adott számukra adósságaik rendezéséhez.
A szellem ezután egy másik fájdalmas jelenetet is megmutat: Bob Cratchit és családja gyászolja elveszített kisfiukat, Timet. A legmegrázóbb pillanat azonban az, amikor a szellem végül felfedi Scrooge előtt a szörnyű igazságot: az a senki által nem gyászolt halott valójában ő maga.
A felismerés mélyen megrázza Scrooge-ot. Zokogva fogadja meg, hogy megváltozik, és jobb emberré válik, remélve, hogy ezzel elkerülheti a sötét jövőt, amelyet a szellem bemutatott.
5. vers
Karácsony reggelén Ebenezer Scrooge teljesen megváltozott emberként ébred. Első tettével jelentős adománnyal támogatja azt a jótékonysági szervezetet, amelyet korábban elutasított. Névtelenül hatalmas pulykát küld Bob Cratchit családjának, majd a délutánt unokaöccse, Fred családjával tölti, élvezve az ünnepi együttlét melegét.
Másnap Scrooge jelentős fizetésemelést ad Cratchitnek, és gondoskodó apaszerepet vállal Tim életében, segítve a kisfiú felépülését. Az ezt követő években Scrooge viselkedésével megtestesíti a karácsony szellemét: kedvessége, nagylelkűsége és együttérzése mindenkivel szemben példaértékűvé válik, új életet és tiszteletet vívva ki magának a közösségben.
Dickens: Karácsonyi ének olvasónapló
Olvasónaplóm:
- Olvasónaplók
- 1-2. osztályos kötelező olvasmányok
- 3-4. osztályos kötelező olvasmányok
- 5. osztályos kötelező olvasmányok
- 6. osztályos kötelező olvasmányok
- 7. osztályos kötelező olvasmányok
- 8. osztályos kötelező olvasmányok
- 9. osztályos kötelező olvasmányok
- 10. osztályos kötelező olvasmányok
- 11. osztályos kötelező olvasmányok
- 12. osztályos kötelező olvasmányok
- 1-4. osztály kötelező olvasmányok
- 5-8. osztály kötelező olvasmányok
- 9-12. osztály kötelező olvasmányok
- Ajánlott olvasmányok
- Elemzések – Verselemzések
- Versek gyerekeknek