Shakespeare: Minden jó, ha vége jó olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

William Shakespeare Minden jó, ha vége jó című művének keletkezése még mindig vita tárgyát képezi, de a legtöbb szakértő az 1600-as évek elejére, pontosabban 1604 és 1606 közé datálja. A mű először 1623-ban, az Első fólióban jelent meg. Bár kezdetben komédiaként és romantikus komédiaként tartották számon, napjainkra inkább egy sajátos műfajba, a problémaszínművek és sötét komédiák közé sorolják.

Szereplők:

Bertram, Rousillon grófja

Rousillon Grófnő, Bertram anyja

Heléna, a grófnő nevelt lánya

Rousillon Grófnő Udvarmestere

Lavache, Rousillon grófnő bolondja

Apród

Parolles, Bertram kísérője

A Francia Király

Lafeu, idősebb nemesúr

First Lord (Dumaine)

Second Lord (Dumaine)

First Soldier, interpreter

Gemntleman of the French court

Firenze Hercege

Egy Firenzei Özvegyasszony

Diána, a lánya

Violenta

Marianna

Nemesurak, tisztek, katonák, franciák, firenzeiek

Shakespeare: Minden jó, ha vége jó olvasónapló

Első felvonás

Első szín
Bertram, Rousillon fiatal grófja búcsút vesz, mivel a királyi udvarba kell utaznia. Heléna, a grófnő nevelt lánya és Bertram mostohatestvére, egyedül marad, és kiderül, hogy titokban beleszeretett mostohafivérébe. Ezt követően Heléna és Parolles, Bertram kísérője, beszélgetnek a szerelemről és a szüzességről.

Második szín
Bertram megérkezik Párizsba, a királyi udvarba, ahol a Király üdvözli őt és részvétét nyilvánítja Bertram apjának halála miatt.

Harmadik szín
A történet visszatér Rousillonba, ahol a Bolond házasságot szeretne kötni, és ehhez a grófnő engedélyét kéri. Az Udvarmester beszámol a Grófnőnek arról, hogy hallotta Helénát arról beszélni, hogy szerelmes Bertramba. A Grófnő kérdőre vonja Helénát, aki őszintén bevallja érzéseit. Heléna úgy dönt, hogy Párizsba utazik, mert meggyőződése, hogy apja jegyzeteiben megtalálja a Király betegségére a gyógymódot.

Második felvonás

Első szín
Párizsban a Király búcsút vesz a firenzei háborúba induló katonáktól. Bertram csatlakozni szeretne hozzájuk, de a Király nem engedi, mivel túl fiatal még. Heléna azt ígéri a Királynak, hogy meggyógyítja őt, cserébe pedig azt kéri, hogy feleségül mehessen egy olyan férfihez, aki magasabb rangú nála.

Második szín
A Grófnő elküldi a Bolondot a királyi udvarba, hogy adjon át egy levelet Helénának.

Harmadik szín
Párizsban Parolles és Lafue csodálkozva figyelik, ahogy Helénának sikerül meggyógyítania a Királyt. A Király, hogy eleget tegyen ígéretének, urakat hív, hogy Heléna kiválaszthassa jövendőbeli férjét. Heléna azonban mindegyikük mellett elhalad, végül Bertramot választja. Bertram, mivel alacsonyabb rendűnek tartja a lányt, kezdetben ellenáll, de végül elfogadja a házasságot, mivel a Király rangot ígér neki, és megfenyegeti Bertramot, hogy ha nem házasodik meg, kegyvesztetté válik. Lafue és Parolles hátramaradnak, és vitatkoznak, Lafue gyávasággal vádolja Parolles-t. Bertram végül visszatér a háborúba, és azt mondja, hogy annyira gyűlöli Helénát, hogy inkább elmenekül.

Negyedik szín
Párizsban a Bolond átadja a Grófnő üdvözletét, majd megérkezik Parolles, aki Bertram üzenetét hozza Helénának. Az üzenetben Bertram közli, hogy azonnal el kell távoznia, sajnálja, hogy nem tudják beteljesíteni szerelmüket, és arra kéri a lányt, hogy térjen haza.

Ötödik szín
Lafue kétségeit osztja meg Bertrammal Parolles személyével kapcsolatban. Heléna elbúcsúzni érkezik urától, aki egy levelet ad át neki, és elküldi. Heléna azt szeretné, hogy egy csókkal búcsúzzanak, de Bertram elutasítja ezt a kérést.

Harmadik felvonás

Első szín
Firenzében a Herceg panaszkodik, hogy a francia király nem nyújt segítséget a háborúban, de két nemes úr megnyugtatja, hogy sok fiatal nemes fog támogatást adni neki.

Második szín
Rousillonban a Grófnő levelet kap Bertramtól, amelyben tájékoztatja őt a házasságáról és arról, hogy inkább Firenzébe ment harcolni. Heléna is megérkezik, és a saját levelében Bertram közli vele, hogy ő miatta indult el, és hogy csak akkor lesz a férje, ha sikerül megszereznie egy gyűrűt, amelyet Bertram sosem vesz le az ujjáról, és ha közös gyermekük is születik. Ez utóbbi azonban szinte lehetetlen, mivel nem töltötték el együtt a nászéjszakájukat. Heléna elhatározza, hogy ő is elmenekül.

Harmadik szín
Firenzében Bertram felajánlja szolgálatait a Hercegnek.

Negyedik szín
Rousillonban az Udvarmester felolvassa a Grófnőnek Heléna búcsúlevelét, amelyben azt írja, hogy zarándokútra indul.

Ötödik szín
Firenze határán kívül Heléna találkozik egy özveggyel és annak lányával, Diánával. Nem árulja el nekik, hogy valójában kicsoda, de megtudja tőlük, hogy Bertram próbálkozott Diánával. Bertram és Parolles menetelése vonul el előttük, majd az özvegy meghívja Helénát, aki cserébe tanácsokat ígér Diánának.

Hatodik szín
Két francia úr próbálja meggyőzni Bertramot Parolles gyávaságáról. Cselhez folyamodnak, és azt tervezik, hogy elküldik Parolles-t, hogy hozza vissza a dobot, amit elvesztett, miközben ők az ellenségnek álcázva rajtaütnek, és fogságba ejtik, hogy kiderüljön, elárulja-e a bajtársait, hogy megmentse saját életét. Amikor Parolles megérkezik, az öntelt férfi saját magát ajánlja fel, hogy visszaszerezze a dobot.

Hetedik szín
Heléna az özvegyasszony házában felfedi valódi kilétét. Ők is cselt eszelnek ki, miszerint Diána beleegyezik a fiatal gróf közeledésébe, ha ő cserébe odaadja neki a gyűrűjét. A megbeszélt találkozóra Heléna fog elmenni Diána helyett.

Negyedik felvonás

Első szín
Egy francia úr öt-hat katonájával elhatározza, hogy elfogják Parolles-t, aki útközben azon töpreng, hogyan kerülhetné el a feladatot. Miután elfogják, azonnal alkudozni kezd velük, és azt ígéri, hogy elárulja a táboruk titkait, ha cserébe megkímélik az életét.

Második szín
Az özvegyasszony házában Bertram próbálja elcsábítani Diánát. A lány azt állítja, hogy hajlandó odaadni neki a szüzességét, ha cserébe megkapja a gyűrűjét. Bertram vonakodva, de odaadja neki a gyűrűt. Megállapodnak, hogy Bertram éjfélkor visszatér a lány szobájába, és miután megtörtént a légyott, Diána egy másik gyűrűt ad neki (amely valójában Helénáé, amit még a Királytól kapott).

Harmadik szín
A firenzei táborban a két francia úr Bertram csábításáról, a háború befejezéséről és Heléna haláláról beszélget, amelyről valószínűleg maga Bertram terjesztette a hírt. Amikor Bertram megérkezik, Parolles-t is behozzák, szemét bekötve. Parolles habozás nélkül elárulja a társait, sértő megjegyzéseket tesz a francia urakra és Bertramra, és elmondja, hogy levélben próbálta rávenni Diánát, hogy adja el szüzességét a grófnak pénzért cserébe. A szeméről levéve a kendőt, úgy döntenek, hogy nem végzik ki, de szégyenben kell élnie.

Negyedik szín
Miután Bertram hazatért, és Heléna sikeresen végrehajtotta a cselt, ő, az özvegy és Diána Franciaországba indulnak.

Ötödik szín
Rousillonban a Grófnő gyászolja Helénát, miközben Lafeu felajánlja lányát Bertram új feleségeként. Ekkor érkezik meg a Bolond, és bejelenti, hogy Bertram hazatért.

Ötödik felvonás

Első szín
Marseille-ben Heléna egy nemes úrtól értesül arról, hogy a Király Rousillonba utazott. Kéri az urat, hogy adja át neki a papírt, amikor találkozik a Királlyal.

Második szín
Parolles is Rousillonba érkezik, koldusként. Lafeu először megdorgálja, de később megszánja és ételt kínál neki.

Harmadik szín
Rousillonban a Király, a Grófnő és Lafeu gyászolják Helénát. A Király áldását adja Bertram és Lafeu lányának házasságára. Bertram belátja, hogy rosszul bánt Helénával. A Király észreveszi a gyűrűt Bertramnál, amelyet neki adott Heléna, és amelyet most Diána adott vissza neki. Bertram megpróbálja elhazudni a gyűrű eredetét, de a többiek átlátnak rajta.

A Király elfogja Bertramot. Közben egy nemes úr átadja Heléna levelét, amelyben Diána beszámol a kapcsolatukról. Diána és anyja érkeznek, és elmondják, hogyan csábította el Bertram Diánát, és hogy ő adta a gyűrűt neki. Parolles is tanúként kerül elő, megerősítve Diána állításait. Diána nem árulja el, honnan szerezte a gyűrűt, hanem Helénát hívja be, aki mindenkit meglepve elmondja, hogy teljesítette Bertram „lehetetlen” feltételeit: megszerezte a gyűrűt, és teherbe esett tőle. Bertram megfogadja, hogy szeretni fogja Helénát.