Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Főszereplők:

Bélyi Veronka, halápi kántortanító lánya
Bélyi János, Veronka bátyja, pap
Gregorics Pál, Wibra György apja
Wibra György, ügyvéd

Mellékszereplők:

Billeghi Máté, halápi gazda

Gongoly uram, glogovai gazda
Srankó János, glogovai gazda
Srankóné, jómódú gazdasszony
Wibra Anna, szolgálólány, Gyuri anyja
Kupeczky Márton, Gyuri tanítója
Sztolarik, közjegyző
Gregorics Gáspár, Pál testvére
Gregorics Boldizsár, Pál testvére
Panyókiné született Gregorics Mária, Pál testvére
Prepelicza András, kőműves
Krikovszky úr, besztercei polgármester
Müncz Jónás, a fehér zsidó
Münczné Rozáli, kereskedő
Müncz Móric, Jónás fia
Mravucsán úr, bábaszéki polgármester
Mravucsánné
Madame Kriszbay, Veronka francia nevelőnője
Adameczné, házvezetőnő
Matykó, Adameczné unokája
Szliminszky Wladimirné
Szliminszky Wladin, papucsférj
Rafanidesz Sámuel tiszteletes úr
János, kocsis
Fiala János, hajdú
Géry Mihály, szolgabíró
Galba (szenátor)
Konopka (szenátor)
Kozsehuba András (szenátor)
Brunkusz Nep. János
Matykó, Gregorics Pál szolgája

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője olvasónapló

1. rész – A legenda

Az özvegy tanítóné tragikus halála után árván maradt kétéves kislányát, Veronkát a falu lakói váltották egymás után a gondozásban. Tíz nap elteltével a gyermeket Billeghi Máté kíséretében elküldték bátyjához, a szlovákiai Glogovára. Az itteni közösséghez nem sokkal később új pap, Bélyi János csatlakozott.

Rövid időn belül megtudta, hogy édesanyja elhunyt, és így húga gondozása rá hárult. Egy esős napon, amikor a pap a templomban imádkozott, a kislány kint rekedt az esőben. Visszatérve a kosárhoz, ahol a gyermeket hagyta, egy kopott, piros esernyőt talált felette. Hamarosan elterjedt a faluban, hogy az esernyőt maga Szent Péter helyezte oda.

A híresztelés gyorsan szárnyra kapott, és az esernyőt egyre többen akarták látni, mely hamarosan ereklyévé vált. A helyi papot gyakran hívták temetésekre, és sok pár az esernyő alatt kívánt esküdni. Egy alkalommal Srankó János még fel is támadt az esernyő hatására egy temetésen. Az esernyő révén Jánosnak nem kellett tovább küzdenie anyagi gondokkal, mivel az ereklyéből származó bevételek jelentősen javították helyzetét.

2. rész – A Gregoricsok

Besztercebányán élt egykor Gregorics Pál, aki hiába törekedett az emberek jóindulatának elnyerésére, többnyire pont az ellenkező eredménnyel zárta erőfeszítéseit. Pál, aki a szabadságharc idején kémként tevékenykedett és ezzel jelentős összegeket keresett, a magánéletében kevésbé volt szerencsés.

Kapcsolata házvezetőnőjével, Wibra Annával azonban eredményezte egy fiú, Wibra György születését. A tehetséges, de törvénytelenül született György titokban nőtt fel és tanult. Amikor egyszer súlyos betegségben szenvedett, apja, Pál azt gyanította, hogy irigy testvérei mérgezhették meg, ezért egyre kevesebbet foglalkozott vele, és inkább Szegedre küldte tanulni, hogy elkerülje a családon belüli konfliktusokat.

Pál gyakran viselt magánál egy régi, kopott esernyőt, amelyre rendkívül vigyázott. Halála közeledtével végrendeletet íratott és egy üstöt befalaztatott birtoka egyik kis házikójába. Bár Pál arra kérte Wibra Annát, hogy hívja haza Szegedről tanuló fiát, az asszony abban reménykedett, hogy Pál állapota javulni fog, így nem látta szükségesnek a fiú hazahívását. Pál végül elhunyt anélkül, hogy örökségét fiára hagyta volna, és családjára csupán vagyonának egy kis részéről rendelkezett.

Amíg Gyuri ügyvédi pályára készült, pénzéhes testvérei lázasan kutatták a család többi vagyontárgyát. A Gregorics testvérek nagy erőfeszítéseket tettek, ám semmit sem találtak. Amikor híre ment az üst befalazásának, a testvérek egymással versengve növelték az ajánlatot a házért, végül közösen megvásárolták azt. Az üstben azonban csupán értéktelen vasdarabok és szegek lapultak, a nagyobb vagyon helyzete pedig továbbra is ismeretlen maradt.

A történet arra utal, hogy Gregorics Pál talán szándékosan tervezte meg ezt a helyzetet, hogy így álljon bosszút kapzsi testvérei ellen. A hosszadalmas pereskedés, a bírósági eljárások költségei, a rengeteg papírmunka, valamint több ügyvéd díjainak kifizetése végül teljesen felzárkóztatta a család vagyontárgyait, amit Pál valószínűleg előre látott és ezzel kívánta megbüntetni rokonait.

3. rész – A nyomok

Wibra György, aki időközben sikeres ügyvéddé vált, a házasság helyett inkább apja rejtélyes örökségére összpontosított. Úgy vélték, Gregorics Pál nagy részét vagyonának egy külföldi bankban helyezte el, az ehhez tartozó banki elismervényt pedig valószínűleg a féltve őrzött esernyőjének nyelében rejtette el.

Gyuri kinyomozta, hogy az esernyőt 1 forintért vásárolta meg Müncz Jónás, a fehér zsidó egy árverésen. Jónás azonban hamarosan nyomtalanul eltűnt, ezért György a kereskedő feleségéhez, Müncznéhez fordult Bábaszékre. Az asszony régiségboltjában azonban az esernyő nyoma veszett, de Münczné emlékezett rá, hogy férje az esernyővel távozott otthonról, mielőtt eltűnt.

A nyomok Györgyöt Müncz Mórichoz, a kereskedő fiához vezették, aki elmondta, hogy apját piros esernyővel látták utoljára, de halálakor már nem volt nála. Ebből arra következtettek, hogy az esernyőt valahol Glogova közelében veszthette el.

Amikor Gyuri Glogovára készült indulni, váratlanul egy értékes fülbevalót talált, amelyért jutalmat ígértek. A Városházára vitte az ékszert, ahol véletlenül találkozott a glogovai pap húgával és nevelőnőjével, akiket korábban egy baleset során segített, amikor lovaik megbokrosodtak. Bár Gyuri felajánlotta, hogy őket is elviszi Glogovára, a helyi polgármester, Mravucsán úgy döntött, hogy sötétedés miatt a nőket ott tartja az éjszakára.

4. rész – A bábaszéki intelligencia

A Mravucsán családnál vacsorázott Wibra György és Veronka, ahol az este folyamán élénk beszélgetésbe keveredtek. A társalgás során szóba került az az esernyő is, amely körül legendák szövődtek, nevezetesen, hogy Szent Péter helyezte el azt Veronka feje fölé. György, a fiatal ügyvéd, magában összerakta a képet, hogy az esernyőt valójában az öreg Müncz Jónás helyezte oda, ám ezt a felismerést nem osztotta meg másokkal.

A beszélgetés során szó esett a pillangógyűjteményekről is, amiről Veronka mesélt Györgynek. A lány elárulta, hogy a glogovai templomban az esernyőt ereklyeként tisztelik, és hogy az ő hozományának részét képezi. Ez a hír megzavarta Györgyöt, de érzelmeit titkolva tartotta.

Az éjszaka során György nem tudott elaludni, gondolatait a gazdagság és az esernyő megszerzése foglalta le. Végül mély álomba merült, melyben azt álmodta, hogy találkozik Szent Péterrel, aki tanácsot ad neki: vegye feleségül Veronkát. Reggelre György úgy érezte, ez nem is lenne rossz ötlet, mivel Veronka rendkívül vonzó. Hajnalban, bár a házigazdák szerettek volna még marasztalni, ők sietve útnak indultak.

5. rész – A harmadik ördög

Útközben Glogova felé György és Veronka többször megálltak pihenni, és ezek során felfedeztek egy különleges rózsát egy várnál. A helyi legenda szerint ez a rózsa Czobor Máriaé, aki egy parasztlegény szerelme miatt vetette magát le a várból, mert apja máshoz akarta adni. A szerelmes legény a lány sírjára ültetett egy rózsát, amely minden évben csak egyetlen bimbót hoz. György leszakította ezt a bimbót Veronkának, aki először elutasította, de később mégis felvette azt.

A Glogovába vezető út során a kocsi tengelye eltörött, ami miatt Györgynek nyújtófát kellett vágnia. Ekkor hallotta, hogy valaki kiáltásokat hallat egy földhasadékból, ahonnan kiderült, hogy János pap, Veronka bátyja került bajba. György megmentette a papot, aki ezután megkérdezte, mit kér cserébe a segítségért. György határozottan Veronka kezét kérte, amire a pap beleegyezett. Veronka azonban még nem adott választ a lehetséges házasságra.

György és János pap házába érkeztek, ahol a fiatal ügyvéd vendégül látása mellett egy fontos találkozót is szervezett. György gyámatyját, Sztolarik urat hívta meg, hogy jegygyűrűket hozzon. Az érkező Sztolarik úr magával hozta a gyűrűket, majd együtt bementek egy szobába, hogy nyugodt körülmények között beszélhessenek. Veronka azonban kihallgatta őket, és felfedezte, hogy őt csak eszközként használják az esernyő megszerzésére.

A tárgyalás során Sztolarik és György megvizsgálták az esernyőt, és kétségbeesve tapasztalták, hogy annak eredeti nyele lecserélődött. Megtudták, hogy a régi nyelét Adameczné, a házvezetőnő elégette üszögként.

Mindeközben György ráébredt, hogy valójában szereti Veronkát, és számára csak a lány fontossága számít. Mégis, Veronka eltűnt, így az egész falu lázasan kezdte keresni. György találta meg végül, és őszintén bevallotta az eseményeket és érzéseit. Veronka megbocsátott neki, és a szerelmesek összeházasodtak. Az esküvőn részt vett György édesanyja, Wibra Anna is. A boldog pár ezután boldogan élt, amíg meg nem haltak.