Mikszáth Kálmán: A jó palócok olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

A Mikszáth Kálmán novellái szülőtája, a Cserhát dombjai és az Ipoly völgye között kalauzolnak, ahol a földrajzi helyszínek keverednek a képzelet szüleményeivel. A tizenöt rövid történet hol valós, hol fiktív helyeken játszódik.

A valódi helyszínek között szerepel a Cserhát és az Ipoly, míg a legtöbb falunév a képzelet műve. Mikszáth szülőfaluja, Szklabonya a „Bodok” név mögött bújik meg, amely híres savanyúkútjáról ismert, mely több novellában is előkerül. A „Majornok” valószínűleg a szerző feleségének szülőhelyét, Mohorát jelöli, és a valóságbeli Kürtös-patak ihlette a Bágy patakot, amely a két falut összeköti a történetekben.

Az elbeszélések, novellák:

Cím	Tartalom
A néhai bárány	Hová tűnt egy tulipános láda és egy bárány?
Bede Anna tartozása	Két világszemlélet összeütközése
Péri lányok szép hajáról	Péri Judit szégyene, Péri Kati önfeláldozása
A kis csizmák	Mire jó a fösvény, szívtelen, gőgös Bizi apó hatalmas vagyona?
Tímár Zsófi özvegysége	Timár Zsófi szerelmes, megbocsát hűtlen urának
Az a pogány Filcsik	Az öreg, lelketlen csizmadia a bundáját szerette a világon a legjobban
A bágyi csoda	Vér Klári, a csapodár asszony hűtlensége
Szűcs Pali szerencséje	A korábban korhely Szűcs Pali négylevelű lóherét talál
Galandáné asszonyom	Ördögi történet Palyus kocsis balsorsáról, és a fiatal lány képében glasszáló boszorkányról, a vén Galandánéról
A gózoni Szűz Mária	A hazudós Gughi Panna és Csúz Gábor éjszakai szerelmi találkája a gózoni búcsúban
Két major regénye	Szerencsétlen szerelmesek tragikus végzete
A „királyné szoknyája”	A mostohaapa az osztásnál megrövidíti, kijátssza a Gyócsi árvákat, de a természet „beül” a bírói székbe és igazságot tesz
Szegény Gélyi János lovai	A gyanakvó férj és a csapodár feleség együttes pusztulása
A gyerekek	Egy pletykás vénasszony basáskodása egy fiatal pár felett
Hova lett Gál Magda?	Addig jár a kis naiv szerelmes lány a savanyúvizes kúthoz, amíg nyomát sem találják többé

Mikszáth Kálmán: A jó palócok olvasónapló

A jó palócok című novelláskötet több remek elbeszélést tartalmaz. Vannak benne vidám, szomorú és irónikus történetek is, íme néhány a teljesség igénye nélkül:

A néhai bárány

A Bodokon lezúduló felhőszakadás következtében az egész falut elárasztotta a víz. A helyiek nagy erőfeszítésekkel próbáltak úrrá lenni a helyzeten, és igyekeztek az áradatot a folyó irányába terelni. Az árvízben ajtók és székek sodródtak, egy tulipános ládikán pedig egy kisbárány kapaszkodott, mely utoljára Sós Pál udvara előtt bukkant fel, együtt Baló Ágnes elveszett kelengyéjével, aki emiatt nem léphetett férjhez.

A bárány, Cukri nevű, nagy hiányt okozott Baló Mihály lányának, és hírek szerint több falun át sodródott a láda, amelyen utazott. A keresés ellenére sem találták meg az állatot. Hazafelé a lakosság egy templomszentelésen vett részt, ahol Sós Pál is jelen volt. Boriska megkísérelte visszaszerezni Cukrit Sóstól, aki azonban tagadta, hogy nála lenne a bárány. Az események hevében azonban leesett róla egy vadiúj ködmön, amely feltételezések szerint a kisbárány bőréből készült, így leleplezve Sós Pál tettét.

A néhai bárány bővebben

Bede Anna tartozása

Bírósági tévedés okozott fennakadást egy ügyben, amikor is egy lány nevére fél év fogházbüntetés szabtak ki. Az érintett, Bede Anna névre szóló határozatot kapott, azonban később kiderült, hogy a büntetés valójában Bede Erzsit illette volna. A tévesztés fényére Bede Erzsinek nem kellett letöltenie a büntetést, mivel a végzés nem az ő nevére szólt. Bede Anna, akinek a neve tévesen szerepelt a papíron, ártatlan volt az ügyben, ráadásul már elhunyt, így nem érinthette a döntés.

Péri lányok szép hajáról

Egy szerelmi bonyodalom miatt váltott hajvágásokra került sor egy helyi közösségben. Csató Pista, aki már házas ember, elcsábította Péri Juditot, akivel és annak testvérével, Katával, együtt aratott. Pista végül megcsókolta Juditot, és még aznap estére találkát beszéltek meg.

Judit elindult a megbeszélt helyre, azonban a férfi felesége nem hagyta annyiban az eseményeket. Utána ment a lánynak és levágta a haját. Kata, aki rátalált lázas testvérére, maga is levágta a saját haját, hogy pénzt szerezzen belőle orvosságra a közeli faluban. Az események súlyos feszültséget okoztak a közösségben.

A kis csizmák

Bizi apó, akinek eddigi élete gőgös és képmutató volt, öregségére sorozatosan balszerencsével nézett szembe. A csapások közé tartozott lovak ellopása és fia megbetegedése. E fordulatok közepette egy árva és nincstelen fiúcska került a gondozásába, aki mezítláb járt. Bizi apó csizmát készíttetett számára és felkarolta a fiút. Ez a jótékonysági cselekedet úgy tűnik, fordulatot hozott a sorsában: mire hazaérkezett, a lovakat megtalálták, és fia betegsége is meggyógyult.

Tímár Zsófi özvegysége

Zsófi életében váratlan fordulatot hozott az, hogy egy évvel korábbi elhagyása után férje, Péter, meggondolta magát és üzent neki, hogy szeretné, ha visszatérne. Az asszony megindult, hogy újra egyesüljön kedvesével. Tragikus események azonban közbeszóltak; Péter, aki éppen egy keresztet próbált a templom tornyába helyezni, balesetet szenvedett és elhunyt. Zsófi így, sajnálatos módon, valóban özveggyé vált.

Az a pogány Filcsik

Filcsik, az öreg csizmadia, életét egyetlen értékes tárgy, egy gyönyörű, hímzett bunda jellemezte, melyet évszaktól függetlenül viselt. Lánya, Terka, egy általa nem szeretett férfihez való hozományozás elől a helyi szolgabíróval szökött meg, amit apja soha nem tudott megbocsátani. Hiába kereste fel lánya többször is, Filcsik kitartott döntése mellett.

A helyzet akkor éleződött ki, amikor a már beteg Terka utolsó kívánságaként apját akarta látni. A szolgabíró elment érte, de Filcsik nem volt hajlandó találkozni vele. Ezután a szolgabíró ellopatta az öregember egyetlen kincsét, a bundát, ami végül Filcsiket lánya ágyához vezette, bár megbocsátani még így sem tudott.

Hazafelé menet egy koldus asszonyt és gyermekét látta meg az árokban, a hidegben aludni. Noha Filcsik odaadta nekik a bundát, megjegyezte, hogy ha meghal, csak pogány temetésben részesülhet, mivel nem tartja magát jó kereszténynek.

A bágyi csoda

Vér Klára, a helyi molnár felesége, szilárd fogadalmat tett férjének, Jánosnak, miszerint szíve sosem fordul el tőle, kivéve, ha a bágyi patak felfelé folyna. János, aki szerette feleségét, de szerette volna próbára tenni őszinteségét, egy különleges tervet eszelt ki.

Lefizette a molnárlegényt, hogy zárja le a malom zsilipeit, aminek következtében a patak nem tudott kiönteni, és valóban felfelé kezdett folyni. Ez a furcsa esemény meglepte a közösséget és próbára tette Klára hűségét.