Homérosz: Odüsszeia olvasónapló röviden * Olvasónaplóm

Az Odüsszeia, amely Homéroszhoz köthető Kr. e. VIII. századból származó eposz, az Iliasz eseményeit viszi tovább. Az alkotás főszereplője, Odüsszeusz, Ithaka királya, aki Trója ostroma után hosszú és viszontagságokkal teli úton tér haza. Az eposz Odüsszeusz karakterén keresztül az akkori kor ideális emberképét ábrázolja: ő az intelligens, kíváncsi, művelt és találékony férfi, aki egyben erős, bátor és ügyes harcos is.

A 10 kaland:

Kikónok földje
Lótuszevők szigete
Küklópeia (küklopszok szigete): Pholüphémosz barlangja
Szelek királyának szigete (Aiolosz úszó szigete)
Emberevő óriások szigete
Kirké istennő szigete (aki a varázslónő házába lép, azt ő disznóvá változtatja)
Alvilág (jóslatot kap Odüsszeusz)
Szirének szigete
Szkülla és Kharübdisz, a tengeri hatfejű, tizenkét lábú szörny szigete és a tengeri örvény
Héliosz Napisten szigete (a Napisten teheneit megeszik, a társak egy része odavész)

Homérosz: Odüsszeia olvasónapló röviden

Az Odüsszeia első részeiben nem találkozunk közvetlenül Odüsszeusszal, Ithaka királyával. Az olvasó csupán környezetét és családját ismerheti meg. Az országban az anarchia uralkodik Odüsszeusz hiányában, senki sem tudja, mi történhetett vele. Sokan halottnak hiszik, és a király városát hatalomra és vagyonra éhes kérők lepik el, akik az ő vagyonát felélik. Penelopé, Odüsszeusz felesége, nehéz helyzetben van, mivel nem fogadja el férje halálát, miközben a kérők egyre sürgetőbben várnak választ tőle.

Télemakhosz, Odüsszeusz fia, eközben felnőtté válik és elindul apja keresésére. Ebben az utazásban Pallasz Athéné segíti, aki először Mentész, majd Mentór – Odüsszeusz régi barátainak – alakjában buzdítja cselekvésre. Először Püloszba látogat Nesztórhoz, az öreg és bölcs királyhoz, majd Spártába utazik Meneláoszhoz, remélve, hogy többet megtudhat apjáról.

Eközben Odüsszeusz Kalüpszó nimfának szigetén esik fogságba és elveszti társait. Már hét éve raboskodott a szerelmes szigeten, amikor Hermész, az istenek hírnöke elindul az Olümposzról, hogy felszabadításának hírét hozza. Az istenek megbocsájtottak neki, csupán Posszeidón tart fenn ellene neheztelést. A sziget gyönyörűségei között Odüsszeusz feleségére és hazájára kezd újra gondolni, és elhatározza, hogy hazatér. A halhatatlanságról is lemond, hogy újra láthassa Ithaka partjait.

Saját kezével készíti el tutaját, és húsz nap alatt eljut Szkhéria szigetére, a phaiákok országába. A parton kimerülten fekszik, amikor a közelben labdázó lányok sikolya ébreszti fel. A sziget lakói vendégül látják, bár azonosítását nem fedik fel nekik rögtön. Megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylányával. Bár lehetősége lenne meghódítani a nőt és a trónt is, uralkodik vágyain és csak hazatérésre gondol. A IX. énekben számol be arról, hogy ő Odüsszeusz és milyen események érték a trójai háború után.

Útja során emberevő óriásokkal, küklopszokkal, hatfejű szörnyetegekkel és számtalan más, csodálatos jelenséggel találkozik, amelyekről időrendben kapunk beszámolót.

Homérosz: Odüsszeia olvasónapló

1. kaland

Odüsszeusz és csapata lerombolja az Iszmarosz városát, ahol a kikónok élnek. Az intő szavak ellenére a féktelen rablás és fosztogatás miatt számos társuk életét veszti.

2. kaland

A lótuszevők szigetére érve három társuk megkóstolja a felejtés virágát, a lótuszt, és nem vágyik vissza hazájukba. Odüsszeusz kénytelen őket erőszakkal elvinni ebből a gondtalan világból.

3. kaland

A küklopszok szigetén, Polüphémosz, Posszeidón fia vakításának következményeként Odüsszeuszra viharokat és kedvezőtlen szeleket küld az isten. Hat társa a szörnyeteg áldozatául esik, de a maradék túlélő zsákmányt szerez.

4. kaland

Aiolé szigetén, a szelek királya Odüsszeusznak egy bőrtömlőt ad, melyben a viharos szeleket zárta el. Társai kíváncsiságukban felbontják a tömlőt, ami visszaveti őket Ithakától.

5. kaland

Télepülosz partjainál hatalmas emberevő óriások támadják meg őket, és sziklákkal zúzzák össze hajóikat. Csak Odüsszeusz hajója marad épen, a többi elsüllyed.

6. kaland

Kirké, az istennő szigetén további veszteségeket szenvednek, ugyanis Kirké 21 embert változtat disznóvá. Hermész segítségével sikerül megtörni a varázslatot és kiszabadítani az átváltozott társakat. Az események után körülbelül egy évig maradnak a szigeten.

7. kaland

Kirké tanácsára Odüsszeusz az Alvilágba látogat, ahol Teiresziász jóslatát kéri ki. Itt megtudja, hogy hazatérésük nem reménytelen, csupán saját hibáikat kell legyőzniük. E helyen számos görög harcos lelkével találkozik, akik Trójánál vesztettek életüket.

Találkozik Agamemnónnal, a mükénéi királlyal is, aki elmeséli, hogy trójai győzelme után hazatérve felesége és annak szeretője megölték. Agamemnón ezért megátkozza Klütaimnésztrát és minden nőt a világon. Ez az információ Odüsszeuszt óvatosabbá és gyanakvóbbá teszi, nem siet haza. Emiatt maradnak hosszabb ideig Kirké vendégszeretetét élvezve, aki feltárja előtte a hazatérés veszélyeit, ám a társak erről nem értesülnek.

8. kaland

A következő állomáson a Szirénekkel kell szembenézniük. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja éneküket, mert képes ellent mondani vágyainak. Annak ellenére, hogy képes ellenállni a csábításnak, magát az árbóchoz kötözi, míg társainak fülét viasszal tömi be. A Szirének jól ismerik Odüsszeusz gyengeségét, és megígérik, hogy olthatatlan tudásvágyát kielégítik.

9. kaland

Amikor Odüsszeusz és csapata a Szkülla közelében hajóztak, hat fő a legénységből életét vesztette. Odüsszeusz tudatos döntése volt ez, hogy a többi legénység lelkét megóvja a Kharübdisz halálos örvényével szembeni veszélytől. A kihívások között ez az egyetlen módja volt a biztonságos menekülésnek.

10. kaland

Thrinakié szigetén a csapat Teiresziász és Kirké tiltása ellenére mégis megevett Héliosz, a Napisten marháit. Ez a saját gyarlóságukból és mohóságukból fakadt. A tettük súlyos következményekkel járt: amikor ismét tengerre szálltak, hatalmas viharba kerültek, melynek során minden társuk elhunyt, csupán Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napig hánykolódott a tengeren, egy fadarabhoz kapaszkodva, mielőtt megérkezett Kalüpszó szigetére.

Miután történetét elmesélte a phaiákoknak, Odüsszeusz hajóra száll és hazaindul. Agamemnón tanácsát megfogadva és Pallasz Athéné segítségével koldusként érkezik meg Ithakához. A hazatérés időzítése tökéletes, mivel Télemakhosz is éppen ekkor tér vissza Spártából és Püloszból. A 108 kérő elleni nyílt támadás esélytelen lenne, ezért Odüsszeusz csellel dolgozik ki egy tervet. Addig, amíg el nem jön az idő a cselekvésre, tűrnie kell a súlyos megaláztatásokat és sérelmeket. Ennek ellenére sikerül uralkodnia indulatain.

Penelopé javaslatára íjversenyt rendeznek, amelynek győztesének ígéri kezét. Az esemény véres véget ér: Télemakhosz felakasztja a tizenkét áruló szolgát, és kivégzik a segítő kecskepásztort is.

Odüsszeusz azonban nem örül a vérontásnak, és Pallasz Athéné közbenjárásával végül felfedi valódi kilétét. Így nem szükséges minden kérőt megölni, mivel a rokonság meggyilkolását az istenek sem néznék jó szemmel. A hosszú mű végére helyreáll a rend Ithakában: Penelopé ismét férje mellett találja magát, Télemakhosz apját ölelheti, és az ország visszakapja királyát.