Rejtő Jenő: A pokol zsoldosai olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A pokol zsoldosai Rejtő Jenő kalandregénye, légiós krimije, melyet először 1936-ban adta ki a Nova Irodalmi Intézet.

A Pokol zsoldosai nemcsak Rejtő életművének korai, hanem humortalanabb darabjai közé is tartozik. Bár felbukkan néhány szórakoztató figura, és pár vicces megjegyzés is elhangzik, összességében mégis a krimi- és kalandelemek dominálnak a történetben. A cselekmény középpontjában ismét egy kém áll, aki a francia vezérkarnál dolgozik, és alattomos módon a gallok titkos terveit továbbítja a többi nagyhatalomnak.

Egy váratlan fordulat következtében azonban leleplezik a bűnöst, akit bíróság elé állítanak – mindez csupán felvezetése a későbbi eseményeknek, amelyek során az idegenlégió világába kerülünk. Itt rejtélyes közlegények élik mindennapjaikat, miközben egy titokzatos arab vezér csapatai készülnek a végső összecsapásra. A Rejtő-regényekben azonban a nagyhatalmi politika mindig háttérbe szorul az egyéni célok mellett, így nem meglepő, hogy a hadjárat előkészületei alig kerülnek szóba; helyette inkább különös figurák múltján és jelenén töprenghetünk.

Szereplők:

Leon Toulet vezérkari kapitány
Donald százados, Toulet barátja
Du Garde százados, Toulet barátja
Lauyanel százados, kémelhárító főnök
La Motte táborszernagy, hadbíró
Claire, Toulet menyasszonya
Ranat Zelim, arab orvos
Desposlin ügyvéd
Emmy Desposlin
Barud el Mansur, arab vezér
Muhat, a Tafilalet parancsnoka
Lorenz, a titkosszolgálat századosa
Joseph Larnac lakáj
Oliver Duncan
katonák az idegenlégióban:
- Laverborg, „a báró”
- Citrom, a féleszű szabó
- David Moschkowitz, a zsidó
- Hufeisen, a bajor Herkules
- Jott, az amerikai, aki állítólag gengszter volt
- Ahmed, az óriás török
- Berg, a lányos arcú fiatalember
- Tirone és Kolseff
- Gilles kapitány
- Ponson őrmester

Rejtő Jenő: A pokol zsoldosai olvasónapló

1930. november 6-án eltűnt egy fontos hadügyminiszteri jegyzőkönyv, amely a tengerészeti szakértők tanácskozásáról készült, és egy másik nagyhatalommal közös flotta felvonulásának tervét tartalmazta egy esetleges földközi-tengeri háborúra vonatkozóan. A gyanú Toulet kapitányra terelődött, akit a hadbíróság életfogytig tartó, szigorított fegyházbüntetésre ítélt. Az elítélt a Cayenne-be vezető úton a tengerbe veszett, ügyét lezárták.

Eközben az idegenlégió katonái Afrikában háborúba vonultak, közöttük olyanok is, akik titkos kincs megszerzésére készültek. A gyarmati hadsereg felvonulása során halálos következményekkel járó büntetések, szökések és emberrablások kísérték a hadjáratot.

Még a legfegyelmezettebb vezérkari százados is kétségbeeshet, ha azt hallja, hogy ő minden idők legveszélyesebb és legszámítóbb kémje. A helyzet természetesen még feszültebbé válik, amikor emiatt halálra ítélik. Ekkor nem meglepő, hogy hősünk egy nyugodt, pihentető helyre vágyik, ahol végre tisztázhatja ártatlanságát. Így kerül az idegenlégióba, ahol társai főként matematikai rejtvények megoldásával foglalkoznak. Amikor valamelyikük meghal, egy rejtélyes számot mormolnak, amely mindig eggyel alacsonyabb az előzőnél. A hősünk éles logikája gyorsan rájön, hogy ez a számokkal kapcsolatos minta nem véletlen.

A történetet a különféle büntetések, amelyek szinte mindenki számára végzetes következményekkel járnak, fűszerezik, ha nem lennének nők is a színen. Mivel azonban vannak, a történet fokozatosan egyre bonyolultabbá válik: apránként mindenki elraboltatja magát, miközben a gyarmati katonaság – csak úgy, passzióból – harcolni kezd. A bonyodalmak közepette a valamikori vezérkari kapitány a történések középpontjába kerül, és egyszerűen megmenti Franciaországot. Bár a matematikai feladvány megoldásának elismerését átengedi egy igazi titkosszolgálati századosnak, nem akadályozza meg, hogy saját rokonokra leljen, és mellékesen leleplezze a valódi kémet. A pokol zsoldosai egy igazi légiós krimi, tele rejtéllyel és fordulatos eseményekkel.