Shakespeare: János király olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

William Shakespeare János király című drámája (eredeti címén The Life and Death of King John) az angol trónon 1199 és 1216 között uralkodó János király életét és halálát dolgozza fel. A mű a kutatások szerint az 1590-es évek közepén született, ám csak az 1623-as első fólió kiadásban vált elérhetővé a nagyközönség számára.

Szereplők:

János király
Henrik herceg, a fia
Arthur, bretagne-i herceg
Pembroke grófja
Essex grófja
Salisbury grófja
Norfolk grófja
Hubert, a király főkamarása
Faulconbridge Róbert
Faulconbridge Filep, később Richard néven
Guerney Jakab, Faulconbridge-né szolgája
Pomfreti Péter
Fülöp, francia király
Lajos, a dauphin
Ausztria főhercege
Pandolf bíbornok, a pápa követe
Melun, francia úr
Chatillon, francia követ
Eleonora, II. Henrik angol király özvegye
Constantia, Arthur anyja
Blanka, Alphonso castiliai király leánya
Faulconbridge-né
Angiers város polgárai, sheriff, híradók, porkolábok

Shakespeare: János király olvasónapló

Első felvonás

A történet Northamptonban, a palota tróntermében kezdődik, ahol János király, édesanyja, Eleonora, és a nemesi rangú személyek, köztük Pembroke, Essex és Salisbury grófjai fogadják a francia követet, Chatilliont. A diplomata Fülöp francia király üzenetét hozza, miszerint a király magának követeli az angol trónt, és ha elutasítják, háborút indít János ellen. János király nemet mond, és visszaküldi a követet, miközben elrendeli a seregek felkészítését a közelgő háborúra.

Ezt követően a király elé érkezik a két Faulconbridge fivér, Róbert és Filep, akik az örökségi ügyükben kérnek döntést. Bár Filep az idősebb, Róbert bizonyítékot mutat be arra, hogy Filep törvényen kívüli gyermek, és kiderül, hogy apja Oroszlánszívű Richárd volt. Ennek hatására János lovaggá üti Filepet, aki ezentúl Richárd néven folytatja életét. A király, Eleonora, a nemesek és az új lovag ezután útra kelnek Franciaországba.

Második felvonás

I. szín
Franciaországban, Angiers városának falai előtt két sereg táborozik: egyik oldalon Ausztria főhercege, a másikon pedig Fülöp francia király hadai. Ekkor érkezik Lajos, a dauphin, valamint a nemrégiben elhunyt király özvegye, Constantia és fia, Arthur. Ausztria hercege Franciaország ezen kis részét követeli Fülöp királytól, ám a francia uralkodó nem hajlandó engedni, így mindkét fél seregei készenlétben állnak. Miközben várakoznak, Chatillon visszatér azzal a hírrel, hogy János király nem adja fel hatalmát, és valószínűleg már partot is ért angol seregeivel.

A hír igaznak bizonyul, és János király Fülöp elé érkezik, hogy tárgyaljon és számon kérje tőle, mi alapján követeli magának az angol trónt. Fülöp Arthur mellett áll, aki szerint apja halála után ő jogosult a trónra. Arthur azonban nem szeretné, hogy miatta ilyen nagy zűrzavar keletkezzen, így végül a polgárok véleményét kérik, hogy eldöntsék, melyiküknek van több joga a hatalom megszerzésére. A polgárok azonban visszautasítják a döntés felelősségét, és közlik, hogy ezt maguknak kell rendezniük. Így a két sereg felkészül a harcra.

II. szín
Az összecsapás után mindkét sereg azt állítja, hogy ők nyerték meg a csatát, de nem sikerül megegyezniük. A polgárok ismét elhárítják a döntés terhét, így Richárd azt javasolja, hogy közösen vonuljanak a város ellen, és ott döntsék el a kérdést. A polgárok azonban más megoldást javasolnak: egy menyegzőt, amelyet Alphonso király leánya, Blanka és Fülöp király fia, Lajos között tartanak. A királyok egyetértenek ezzel a megoldással, és hogy Constantia, aki mindenáron fiának szeretné a trónt, is megbékéljen, János király felajánl pár területet Arthurnak.

Harmadik felvonás

I. szín
Fülöp sátránál gyűlnek össze a hadvezérek, amikor Pandolf, a pápa követe érkezik, és közli, hogy János király nem élvezi Róma támogatását, valamint arra kéri Fülöpöt, hogy háborút indítson ellene. Bár Fülöp nem lelkesedik az ötletért, különösen mivel gyermekeik már frigyre léptek, végül nem szegül szembe a pápai kívánsággal.

II. szín
Újabb harcok törnek ki. Richárd a csatában megöli az ausztriai herceget, míg Arthur János király táborába kerül.

III. szín
János király visszaindul Angliába követőivel és Arthurral. Egyre inkább aggódik a fiú miatt, attól tart, hogy további problémákat okozhat. Ennek hatására János parancsot ad Hubertnak, aki hűséges követője és egyben Arthur jóbarátja, hogy kezelje a helyzetet.

IV. szín
Constantia nem tud megbékélni a gondolattal, hogy fia nem kerülhet hatalomra, és egyre inkább hisztérikus, valamint vérszomjas viselkedése megerősödik. Fülöp és követői Angliába indulnak, miközben Pandolf titkos összeesküvést sző Lajossal. A terv szerint János király valószínűleg elrendeli Arthur megölését, majd ők maguk is végeznek Jánossal, hogy Lajos trónra léphessen.

Negyedik felvonás

I. szín
Northamptonban Hubert Arthur ellen készül, és azt tervezi, hogy megvakíttatja a fiút. Arthur azonban lelkére hat, és sikerül meggyőznie Hubertet, hogy engedje szabadon, és kímélje meg a szeme világát. A fiú végül szabadságot nyer.

II. szín
A trónteremben János király a nemesekkel beszélget, akik attól tartanak, hogy János ártani fog Arthurnak. Ekkor érkezik egy hírvivő, aki közli, hogy Eleonora meghalt, és valószínűleg Constantia is öngyilkos lett. Hubert is csatlakozik, és hoz egy hamis hírt, miszerint Arthur meghalt. A nemesek félelmei beigazolódnak, és távoznak a trónteremből. János király megijed a nemesek elvesztett bizalmától, és ezért Hubertet hibáztatja. Hubert végül elmondja neki, hogy valójában nem ölt meg Arthur-t.

III. szín
Arthur a várkastély falán áll, majd onnan leugrik. A nemesek éppen úton vannak Lajoshoz, amikor útközben találkoznak Richárddal. Rábukkannak Arthur holttestére, és nem sokkal később Hubert is megérkezik a helyszínre. A nemesek Hubertet vádolják Arthur meggyilkolásával, és már majdnem rárontanak kardjaikkal, de Richárd lebeszéli őket. A nemesek elvonulnak, Hubert pedig sikeresen meg tudja győzni Richárdot az ártatlanságáról.

Ötödik felvonás

I. szín
János király Pandolffal tárgyal, és ismét megkapja Róma támogatását. Amikor a palotába érkezik, Richard közli vele, hogy a nemesek már nem állnak mellette, mivel Arthur halála végleg elérkezett. János harcra készül, és Richardot állítja a sereg élére.

II. szín
Szent-Edmund-Burry közelében Lajos és a hozzá csatlakozott nemesek is felkészülnek a harcra. Pandolf Lajoshoz megy, és közli vele, hogy Anglia ismét Róma kegyében áll, ezért javasolja a küzdelem beszüntetését. Lajos azonban nem hajlandó visszavonulni, így a seregek továbbra is készen állnak.

III. szín
János megérkezik a csatatérre, bár már betegeskedik. Egy hírvivő hozza a hírt, hogy a frankok visszavonulnak, és a támogató hajóhaduk is megsemmisültek Goodwin zátonyainál. Richard arra kéri a királyt, hogy hagyja el a csatateret, így János Swinstead felé veszi az irányt.

IV. szín
A csatatér másik részén Melum gróf halálos sebet kap. A nemesek összegyűlnek körülötte, és arra próbálják őt meggyőzni, hogy térjenek vissza János királyhoz, bocsánatot kérve tőle.

V. szín
A francia táborban Lajos is rossz híreket kap a sereg helyzetéről, így visszavonulásra kényszerülnek.

VI. szín
Swinsteadbe megérkezik Richard, aki a csata után, a folyón átkelve, súlyos károkat szenvedett a seregével. Hubert találkozik vele, és azt sugallja, hogy Jánost megmérgezhették, így Richard hozzá igyekszik.

VII. szín
János állapota tovább romlik, ezért parancsára a szabadba viszik, hátha az segít rajta. A nemesek körülötte vannak, akik bocsánatot nyernek tőle. Ekkor érkezik Richard a csata híreivel, de beszámolója közben János meghal. Richard bosszút esküszik, de ekkor Pandolf érkezik, és békét ajánl Lajostól. A nemesek és Richard végül elfogadják a békét, és János halála után Henrik kerül a trónra.