Jane Austen: Büszkeség és balítélet olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) című regényt a XIX. századi angol írónő, Jane Austen jegyzi. Ez Austen második regénye, amelyet eredetileg 1796-97-ben írt meg Első benyomások (First Impressions) címmel. A mű végül 1813-ban, a Büszkeség és balítélet néven került kiadásra, és rögtön jelentős sikert aratott. A regényt már Austen huszonegy éves korában elkezdte, de 1797-ben egy kiadó elutasította. Az átdolgozott verzió azonban évtizeddel később, 1813-ban nagy elismerésnek örvendett, olyan kortárs kritikusok, mint Coleridge, Southey, Macaulay, és még Walter Scott is lelkesedtek érte. A regény szűkebb társadalmi környezetben játszódik, de a kiválóan megformált szereplők széles skáláját vonultatja fel.

A Büszkeség és balítélet Jane Austen életművének legismertebb és sokak szerint legfontosabb műve. Mint Austen többi regénye, ezt is a feszes szerkezet, a klasszikus stílus, a szellemes párbeszédek, a mély pszichológiai ábrázolás és az írónő csillogó intellektusa teszi máig élvezetes olvasmánnyá.

„Általánosan elismert igazság, hogy egy gazdag férfi szükségszerűen feleséget kell válasszon. Ez az igazság olyannyira beivódott a vidéki családok gondolkodásába, hogy ha egy ilyen férfi a közelükbe kerül, rögtön egyik vagy másik lányuk jog szerinti tulajdonának tekintik, még akkor is, ha nem ismerik a férfi érzéseit vagy véleményét.”

Jane Austen: Büszkeség és balítélet olvasónapló

A jómódú, de nem túl gazdag Mr. Bennet vidéki birtokán él feleségével, Mrs. Bennettel, aki folyton fecseg, és öt lányukkal. Mrs. Bennet élete célja, hogy lányait, még a szegényes hozomány ellenére is, jól férjhez adja. Ezzel szemben a józan eszű és éles nyelvű Elizabeth más perspektívákban gondolkodik, amit apja is támogat.

Amikor a szomszéd birtokot a fiatal, gazdag és nőtlen Mr. Bingley bérli, Mrs. Bennet máris leendő vejét látja az új szomszédban. A legidősebb lány, Jane, aki derűs és gyönyörű, úgy tűnik, meghódítja Mr. Bingley szívét. Elizabeth, vagy Lizzy, eközben megismerkedik a jóképű, de látszólag rendkívül gőgös Mr. Darcival, akivel hamarosan a nemek között ádáz csata kezdődik. Lizzy sok rosszat hall Mr. Darcyról, és úgy tűnik, hogy a férfi gőgje alátámasztja ezt. Lizzy azonban nem sejti, hogy Mr. Darcy valójában gyengéd érzelmeket táplál iránta.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Elizabeth váratlan házassági ajánlatot kap unokatestvérétől, Mr. Collinstól, miközben Mr. Bingley hirtelen Londonba távozik, otthagyva a kétségbeesett Jane-t. Elizabeth Mr. Darcyt vádolja a szakítás miatt.

Amikor Mr. Darcy váratlanul megkéri Elizabeth kezét, a lány keményen szemére veti a férfi gőgjét. Azonban idővel kiderül, hogy a férfi egyes hibái alaptalanok, míg mások teljesen érthetőek. Elizabeth lassan ráébred, hogy Mr. Darcy valószínűleg komoly belső küzdelmet vívott, míg végül eljutott odáig, hogy megkérje a kezét. A felismerés, hogy a férfi valóban szerette őt, elkeseríti. Elizabeth nagybátyjával és nagynénjével hosszabb utazást terveznek, akik látják a lány gyötrődését. Az út során betérnek Pemberley-be, Mr. Darcy birtokára, ahol a férfi mindent elkövet, hogy bebizonyítsa, Elizabeth tévedett, amikor gőgösnek és büszkének nevezte. Lizzy ekkor végül beleszeret.

Lydia elszökik egy ott állomásozó ezredtisztjével, és Mr. Darcy minden rendelkezésére álló időt és pénzt felhasználva igyekszik megmenteni a Bennet lány becsületét. Ezen kívül helyrehozza Mr. Bingley és Jane kapcsolatát is. Elizabeth már teljesen biztos abban, hogy hatalmas hibát követett el, amikor elutasította Mr. Darcy házassági ajánlatát, ám most már attól tart, hogy a férfi végleg lemondott róla.

Ekkor váratlanul felbukkan Lady de Bourgh, Mr. Darcy nagynénje, aki feldúltan közli, hogy elterjedt a hír, miszerint unokaöccse eljegyezte őt. Elizabeth tisztázza a helyzetet, kijelentve, hogy nem Mr. Darcy menyasszonya, de nem hajlandó esküt tenni, hogy soha nem fogadja el a házassági ajánlatot. Nem sokkal később Mr. Darcy is megjelenik Bennetéknél, és elárulja, hogy nagynénje nála is látogatást tett. Elizabeth bevallja, hogy nem gyűlöli a férfit, és ekkor Mr. Darcy újra megkéri a kezét.

A két főszereplő leküzdi saját hibáit: Elizabeth előítéleteit, míg Mr. Darcy büszkeségét, és így már semmi sem állhat boldogságuk útjába. A klasszikus regényt feszes szerkesztése, szellemes dialógusai, pompás pszichológiája és írónőjének csillogó okossága teszik ma is élvezetes olvasmánnyá.