Ian McDonald: Dervisház olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A Dervisház (The Dervish House) Ian McDonald 2010-ben megjelent science fiction regénye. A művet 2011-ben jelölték az Arthur C. Clarke-díjra, ugyanebben az évben elnyerte a Brit Sci-Fi Szövetség (BSFA) díját, valamint a John W. Campbell-emlékdíjat is. Emellett a regény a 2011-es Hugo-díj regény kategóriájának jelöltje volt.

Magyar nyelven 2012-ben jelent meg az Ad Astra Kiadó gondozásában, fordítója Tamás Gábor volt.

Ian McDonald: Dervisház olvasónapló

Egy bomba robban egy isztambuli villamoson egy átlagos napon 2027-ben, Törökországban – az Európai Unió legfiatalabb és legváltozatosabb, ugyanakkor legszegényebb tagállamában. Ez az ország egyszerre Közép-Ázsia pezsgő bazárja, a világ földgázkincseinek kapuja, valamint a nanotechnológia egyik fontos központja. A detonáció azonban nem csupán a város életét rázza meg, hanem mélyen érinti az Adem Dede téri dervisház minden lakóját is.

A Dervisház egy élénk, hiteles és közeli jövőbe enged betekintést, ahol a karakterek és az őket körülvevő konfliktusok hihetőek és könnyen elképzelhetők. A regény egy izgalmas, eredeti történetet tár elénk, amely bár nem könnyed olvasmány, cserébe lendületes, sokszínű, zajos és misztikus eseményekkel teli világot mutat be. A cselekmény öt nap életét követi nyomon.

A történetben feltűnik egy szívbeteg kisfiú, Chan, aki kedves és szerethető karakter, valamint nanorobotjai, továbbá egy nyugalmazott professzor, műkincsvadászok, szerelem és barátság szövi át a szálakat. Mindez Isztambul jellegzetes környezetében játszódik, ahol a bazárok, teaházak, vallási kérdések és a zajos, modern üzleti élet egyaránt jelen vannak – a nem túl távoli 2027-es évben. Ez a valóságos, tapintható jövőkép még hitelesebbé és kerekebbé teszi a történetet. Az író több szálon mozgatja a szereplőket, ám mindent céltudatosan, sallangoktól mentesen vezet, így nincs felesleges kitérő vagy elvarratlan szál – minden a helyén van.

Az író érzékletesen ábrázolja Törökországot és annak szimbólumát, Isztambult, amely egyszerre képviseli a kelet és nyugat kettősségét. A város és lakói egyszerre konzervatívok és szabadelvűek: itt a fundamentalista vallásos hit és a modern tudományok iránti elkötelezettség párhuzamosan létezik. A mindennapokban jelen vannak a nemi előítéletek és a rasszista idegengyűlölet, ugyanakkor egyre erősödik a tolerancia és az elfogadás iránti igény, amely a másik megértésére helyezi a hangsúlyt.