Jókai Mór: Mire megvénülünk olvasónapló

Jókai Mór: Mire megvénülünk olvasónapló
Jókai Mór: Mire megvénülünk olvasónapló

Jókai regénye, Mire megvénülünk, egy tragikus sorsú család két utolsó fiúgyermekének életútját követi, akiknek ősei sorozatos öngyilkos halála öröklődő átokként nehezedik rájuk. Az író, aki mélyen foglalkoztatta a korabeli öngyilkosságok politikai, érzelmi és „becsületbeli” indítékai, egy olyan történetet alkot, mely a családi drámák mellett a történelem és a társadalom sötét árnyait is megjeleníti.

A regényben különös hangsúlyt kapnak a politikai események, melyek szorosan összefonódnak a szereplők sorsával. Az Áronffy-ősök tragédiája az osztrák császári politika, a jozefinista törekvések és a jakobinus eszmék bukásának következményeként éri el csúcspontját. A két fiú életét végül a reformkori országgyűlési ifjak mozgalma, valamint a világtól elvonult, parlagi gazdálkodói életformába való visszahúzódás jellemzi, amely végül egyikük, Dezső számára ugyan bizonyos szinten boldogságot hoz, de testvére, Loránd számára érzelmi kudarccal zárul.

A Mire megvénülünk nem tartozik Jókai legismertebb vagy legsikerültebb művei közé, mint például Az aranyember vagy Egy magyar nábob, azonban az író pesszimista hangulatú, kiábrándult regényeként mégis figyelemre méltó. A regény legnagyobb értéke nemcsak a történetben, hanem az apró részletekben rejlik. Kiemelkedő példák erre Dezső naplója, amely gyermekkori élményeit idézi fel, vagy az alföldi kisnemesi gazdálkodás mindennapjaiból merített életképszerű jelenetek. Emellett a népi babonák és a szerelemkeresés motívumai is szép költői beleszövődésként jelennek meg a történet szövetében.

Bár nem minden olvasó számára lesz Jókai legkedveltebb regénye, a Mire megvénülünk mégis lebilincselő olvasmány, amely gazdag részleteivel és érzékeny ábrázolásával egy különleges írói világot tár fel.

Jókai Mór: Mire megvénülünk olvasónapló

A történet kezdetén Áronffy Dezső arról beszél, hogy családja mindig nagyon összetartó volt, de édesapja rendkívül komor természetű, és sosem tudták, mi áll ennek hátterében. Dezső különösen szerette bátyját, Lorándot. Egy nap váratlanul kiderül, hogy édesapjuk meghalt. A halál körül titokzatos csend honol, és Dezső nem érti, miért nem engedik meg neki, hogy megnézze apja arcát. Egy cseléd végül felfedi, hogy az apjának nincs feje. A holttestet éjszaka, titokban szállítják a családi kriptába, ahol a nagyanyja elárulja, hogy édesapja öngyilkosságot követett el. Ezt a családi átkot minden férfi örökli: mindegyikük életét tragikus módon öngyilkosság zárja le.

A történet folytatásában Dezsőt és Lorándot Pozsonyba küldik, ahol egy cseregyerek érkezik majd a helyükre, hogy az anyjuknál tanulja a nyelvet. Dezső a Fromm pékmester házához kerül, míg Loránd az akkor még gazdagnak és boldognak tűnő udvari tanácsos, Bálnokházy otthonában folytatja tanulmányait. Fromméknál Dezső szobatársa a pék fiatal fia, Henrik lesz, és itt ismerkedik meg Fannyval, aki majd a helyettesére érkezik a családhoz. Fanny azonnal kinyilvánítja rokonszenvét Dezső iránt, ami kezdetben nem nyeri el tetszését, de amikor látja, hogy édesanyja mennyire jól kijön a lánnyal, ő is megszereti, és a regény végén feleségül veszi. Ekkor még azonban Melanie, Bálnokházy lánya vonzza a figyelmét. Loránd közben Bálnokházy feleségének udvarol. A regényben ekkor tűnik fel Gyáli Pepi, a szélhámos figura, aki Loránddal barátkozik.

Loránd egy papírt hoz Dezsőhöz, hogy másolja le, ez pedig az országgyűlési tudósítás. A dolog hamarosan kitudódik, és az iskolában kérdőre vonják Dezsőt, de ő hű marad a testvéréhez, és nem árulja el őt. Loránd azonban más módon bukik le, amikor Pepi, a gyanús figura, bizonyítékot szolgáltat a hatóságoknak arra, hogy Loránd részt vett az ügyben. Bálnokváryné levélben figyelmezteti Lorándot, hogy meneküljön. Loránd azonban még előbb egy párbajra hívja ki Pepit, aki az amerikai párbajt javasolja, tíz év haladékkal.

Dezsőt arra kérik, hogy húzza ki a nevet, de nem mondják meg neki, hogy mire lesz szükség, csupán azt hazudják, hogy az esti tánchoz sorsolják a párokat. Dezső véletlenül bátyja nevét húzza ki, majd azt kérik tőle, hogy dobja a cédulákat a tűzbe. Ám Dezső nem a megfelelő cédulákat hajítja a lángokba, hanem egy másik példányt, amelyet később eltesz.

Ezek után Loránd Bálnokházynéval megszökik, és amikor Bálnokházy Dezsőnek elmondja, hogy elvitte a pénzt is (bár ez nem igaz), Dezső bátyja után indul, hogy lebeszélje őt a szökésről, mondván, hogy így tönkreteszi a becsületét. Loránd végül igazat ad testvérének, és a nő nélkül folytatja útját, míg Bálnokházyné egy színésszel veti bele magát a szökésbe. Loránd végül arra kéri öccsét, hogy tíz évig ne árulja el a szüleinek, hogy hol tartózkodik – hiszen akkorra már öngyilkosságot követ el.

Loránd vidékre utazik, és távoli rokonához, Topándy Samuhoz keres menedéket, de kilétét nem árulja el neki. Samu gazdaságának vezetésére Tátray Bálint álnéven kerül sor. Samu házától nem messze, egy mocsárral körbevett dombon rejtegetik a környékbeli zsiványok a kincsüket. Loránd gyalog indul útnak, és útközben találkozik Cipérával, a kis cigánylányjal, akit Samu szép ruhákban járat, mintha ő lenne a ház úrnője. Cipra hazafelé tart egy kocsin, amikor egy zsivány cigány támadja meg. Loránd segít neki, és elkergeti a támadót, aki később kiderül, hogy Cipra apja, Kandúr.

Topándy Samu híres istentagadóként, valamint a szomszédjával, Sárvölgyivel való haragjáról ismert. Sárvölgyi, aki nagy ájtatoskodó hírében áll, a beszélgetés során kiderül, hogy egykor Loránd édesapjával vívott amerikai párbajt, amelynek következményeként az apjuk 16 évvel ezelőtt életét vesztette.

Bálnokházyék lánya, Melanie, megérkezik a házhoz, mivel szülei anyagi helyzete tönkrement. Loránd hamar beleszeret, miközben Cipra, aki a háttérben figyeli őket, közben őbelé szerelmes.

Ezalatt letelik a tíz év. Ekkor váratlanul megjelenik Bálnokházyné, aki üzleti ügyek miatt érkezett Sárvölgyihez, és felfedi Loránd titkát. A helyzetet tovább bonyolítja Pepi, Melanie vőlegénye, aki különböző jelzésekkel utal Lorándnak a tíz év leteltére. Melanie eközben anyjával Sárvölgyihez megy, és Pepi és Loránd megbeszélik, hogy bulit rendeznek Szolnokon. Mindketten tisztában vannak vele, hogy Loránd itt fog öngyilkosságot követni, Pepi pedig számára az esemény inkább egy ünnepnek tűnik.

A buliba végül Dezső is elérkezik, és a szülők is megérkeznek, hiszen most telt le a tíz év. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, amikor Dezső leleplezi Pepit: kiderül, hogy tíz évvel ezelőtt Pepi is Loránd nevét írta fel a cetlire, és Dezső elmentette a papírt, amelyet most bizonyítékként hozott magával.

Melanie esküvője Pepivel váratlanul meghiúsul, amikor a hivatalos emberek érkeznek, hogy elvigyék Pepit, akinek hatalmas adósságai és sikkasztásai vannak. Melanie, miután elárulja őt, végül anyja javaslatára Sárvölgyivel házasodik össze. Loránd ekkor elhatározza, hogy megkéri Samutól Cipra kezét.

Közben Samuban felmerül a gyanú, hogy Sárvölgyi összejátszik a cigány zsiványokkal, akik garázdálkodnak a környéken. A gyanú beigazolódik, Sárvölgyi ugyanis titokban megbeszéli Cipra apjával, Kandúrral, hogy embereivel támadják meg a házat. Samu korábban egy végrendeletet készített, amelyben Melanie-re hagyta a pénzét, ám most, hogy Melanie elpártolt tőle, új végrendeletet készített. Kandúrnak feladata lesz ellopni ezt az új végrendeletet, miközben megöli Samut, hogy a pénz Melanie-ra, Sárvölgyi feleségére szálljon.

Jókai Mór: Mire megvénülünk olvasónapló

 





Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük