Gárdonyi Géza: Az egri csillagok olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szerző: Gárdonyi Géza
A mű címe: Egri csillagok
Műfaj: történelmi és ifjúsági regény

Szereplők:

Bornemissza Gergely (1526 – 1555. január után) királyi hadnagy, végvári vitéz, egri kapitány. Egy pécsi kovácsmester fia volt. 1552-ben hadnagyként küldték a királyi csapatok élén Egerbe.

Cecey Éva: Fiktív személy, regényalak. Bornemissza Gergely gyermekkori társa, később a felesége.

Enyingi Török Bálint (1502 – Isztambul, 1551) magyar főnemes. 1521-től nándorfehérvári bán, 1526-ban részt vett a mohácsi csatában mint II. Lajos testőre.

Dobó István (1500 körül – Szerednye, 1572) felvidéki nagybirtokos főnemes. 1549-től volt Eger várának kapitánya.

Mekcsey István (? – Sajóvárkony, 1553) birtokos nemes, 1551-52-ben az egri vár várnagya, vicekapitánya volt.

További szereplők:

Jumurdzsák, Cecey Péter úr, Bálint pap, Somogyi Gábor pap, I. Szulejmán szultán, Tulipán, Werbőczy István, Izabella királyné, Török Feri, Török Jancsi, Tinódi Lantos Sebestyén, Paksy Jób, Ali aga, Gergely édesanyja, Vica édesanyja, Maylád István, Komlósi Antal, Bolyky Tamás, Sárközi, Móré László, Veli bég, Matyi (kocsis), Hajván (Manda bég), Zrínyi Miklós, Zoltay István, Fráter György, Margit, Kocsis Gáspár, Fügedy, Török László, Mohamed, Szelim, Soncy Szaniszló, Fürjes Ádám, Varsányi Imre, Balogh Balázs apród, Tarjáni Kristóf apród, Hegedűs hadnagy.

Gárdonyi Géza: Az egri csillagok olvasónapló rövid tartalom

A regény majdnem két évtizedes időszakot ölel fel, kezdete 1533-ban a Dél-Bakonyból való indulással, és az 1552-es, egri végvári csatában aratott jelentős győzelemmel ér véget.

A történet főszereplői, Bornemissza Gergő és Cecey Éva, Jumurdzsák, a török dervis által kerülnek elrablásra. Gergő egy éjszakai szökés során elmenekül Vicuskával. Közben Dobó István, a rablóvezér nyomában jár, és Móré segítségével felkutatja őket. Egy kisfiú beszámolója alapján Dobó támadást indít a törökök ellen, és kiszabadítja a magyar foglyokat. Gábor pap, Jumurdzsák életét kegyelemmel áldja meg, csupán a talizmánját veszi el tőle. Dobó Gábor papra bízza a kisfiút, hogy vigye el Török Bálinthoz Szigetvárra. A várkapitány örömmel fogadja, és saját két fiával együtt neveli fel.

Gárdonyi Géza: Az egri csillagok olvasónapló

A mű a 16. században, a török hódoltság korában játszódik. Központjában Bornemissza Gergely és Cecey Éva állnak, akiknek élettörténetét gyermekkoruktól az egri vár védelmezőinek diadaláig követi nyomon. Az író az alkotást öt különálló fejezetre bontotta.

Első rész: Hol terem a magyar vitéz?

1533-ban a Mecsek alján egy patakban fürdőző Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska életébe váratlanul beleszól a történelem: Jumurdzsák, a janicsár (később dervis és bég) elrabolja őket és Szürke nevű lovukat is. Egy rabszállító szekéren egy erdőbe viszik őket, ahonnan éjszaka sikerül megszökniük a Szürkével és a janicsár nyergébe rejtett aranyakkal együtt.

A gyerekek visszatérnek Vicuskáék házához, ahol megdicsérik őket a sok aranypénzért. Ekkor a török csapat támadást indít Keresztesfalva ellen, ahol Vicuska apja, Cecey Péter a földesúr, de a támadást visszaverik.

Jumurdzsák életét Gábor pap kegyelmezi meg, de elveszi tőle az amulettjét. Tragikus körülmények között, miután anyját a kincs elásása közben megölik a törökök, Gergő először Dobó Istvánhoz, majd Gábor paphoz kerül. A fiút a pap hazaviszi a falujába, Kishidára, amelyet a törökök szinte teljesen elpusztítottak. Később Gergő Szigetvárra kerül, enyingi Török Bálinthoz.

Második rész: Oda Buda!

Gergely 1541-ben Gábor pap által elküldött levélben kapja meg Jumurdzsák amulettgyűrűjét. Ebben az évben a törökök Buda felé indultak. Gábor pap útközben tervei szerint fel akarta robbantani a török szultánt, de a merénylet során a nagy pompával utazó janicsár agát robbantja a levegőbe, s ő maga is sebesülten újból fogságba esik, majd később a török táborban életét veszti.

Gergely és Tulipán, az elmagyarosodott török is fogságba kerülnek, ám Hajván, a tevepásztor segítségével sikerül megszökniük, akit fényes jövő vár. Éva a királyné udvarában tölti napjait udvarhölgyként. Buda csellel török kézre kerül, és ekkor Török Bálint is fogságba esik.

Harmadik rész: A rab oroszlán

Mekcsey István felkeresi Gergelyt, és közli vele, hogy Évát, Izabella királyné másnak szánja feleségül. Gergely azonban az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét az erdélyi Gyaluról. Gergely, Éva, Török Jancsi és Mekcsey Matyi szolgájukkal együtt elindulnak Sztambulba, hogy kiszabadítsák Török Bálintot.

Azonban Jumurdzsák folyamatosan a nyomukban van. A szöktetési kísérlet kudarcba fullad, így Gergelyéknek menekülniük kell. Magyarországra való visszatérésüket szárazföldi úton, talján énekeseknek álcázva magukat, Veli bég seregével együtt teszik meg.

Negyedik rész: Eger veszedelme

Jumurdzsák elrabolja Éva és Gergely hatéves fiát, szándékában az amulettjének visszaszerzése áll. Gergely, aki már királyi főhadnagy, ekkor már úton van Eger felé, hogy segítséget nyújtson Dobó Istvánnak. Az ostrom kezdetekor derül ki a gyermek elrablása. Gergely éjszakai támadást szervez, amely során rátalálnak a kémjükre, aki kulcsfontosságú információkat szolgáltat számukra.

Ötödik rész: Holdfogyatkozás

Éva Szarvaskő felé siet, célja, hogy egy titkos alagúton keresztül bejusson az ostrom alatt álló egri várhoz. A tervet veszélyezteti Hegedűs hadnagy, aki árulást tervez, azonban miután a törököket bevezeti a várba, őt elfogják, és később árulásért felakasztják.

Éva sikeresen bejut a várba, de férje elől titkolják jelenlétét. Az utolsó, döntő ostrom előtt a vár lakói felkészülnek a halálra, de a katonák és az egri nők hősiessége, valamint Gergely fortélyos haditechnikái megroppantják a törökök harci kedvét. Éva számára egy török asszony hozza vissza fiát, saját gyermekéért cserébe, aki egy kirohanás során került a várba. A török sereg végül elvonul Eger alól.