Shakespeare: Szeget szeggel olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Isabella
Claudio
Vincentio, The Duke
Angelo
Elbow
Lucio
Escalus
Juliet
Mistress Overdone
Pompey
The Provost
Barnadine
Friar Thomas and Friar Peter
Abhorson
Froth
Varrius (silent role)
Francisca
a Justice
Mariana

Shakespeare: Szeget szeggel olvasónapló

William Shakespeare „Measure for Measure” című műve, magyarul „Szeget szeggel” néven ismert, az egyetlen a drámaíró repertoárjában, amely Bécsben játszódik. A történet főszereplője Vincentio herceg, aki már több mint egy évtizede uralkodik a városon. A herceg, Vincentio, álruhát öltve, Lajos barát néven a nép közé keveredik, hogy személyesen tapasztalja meg a város lazuló erkölcsi állapotát. Ez a lépés különösen indokolt, mivel úgy véli, az erkölcsök megújítása elengedhetetlen, ezt a feladatot pedig Angelóra bízza.

Angelo, az új hatalomra jutott helytartó, azonnal hozzálát a változtatásokhoz. Első intézkedései között a bordélyházak bezárása és egy fiatal férfi, Claudio halálra ítélése szerepel, mivel barátnője, Júlia gyermeket vár tőle. A darab során a társadalom alsóbb rétegeinek képviselői, így Tekeriné (Mistress Overdone), a bordélyház tulajdonosa, és Pompeius (Pompey), a szolgája is fontos szerepet kapnak, akik a bezárások miatt méltatlankodva szembeszállnak az új renddel.

A dráma nem csupán a hatalom és a társadalmi rend kérdéseit feszegeti, hanem az emberi jellem örök kihívásait is megjeleníti, miközben a bécsi hátteret Shakespeare mesterien használja fel a történet színesítésére.

Shakespeare „Szeget szeggel” című darabjában Claudio, egy fiatal férfi, aki halálos ítélet előtt áll, barátját, Luciót kéri meg, hogy kérje meg húgát, Isabellát, hogy közbenjárjon érte Angelo helytartónál. Az ügy körüli bonyodalmak tovább szövődnek, amikor kiderül, hogy Angelo, aki unja a törvénykezés terheit, a kevésbé kedvelt feladatokat Escalusra bízza, akinek keze alatt a bécsi erkölcsök kétes megítélésűek maradnak.

Isabella, akit mint szép és tiszta szívű lányt ismerünk, megteszi bátyja kérését, és kegyelmet kér Claudio számára Angelótól. Cserébe imákat ígér a férfinek, aki azonban másnapra visszarendeli őt, és egy súlyos erkölcsi próba elé állítja. Angelo, aki mély érzelmeket táplál a lány iránt, megzsarolja Isabellát: felajánlja Claudio szabadságát cserébe azért, hogy Isabella legyen az övé. Isabella azonban határozottan elutasítja az ajánlatot, és viszontzsarolja Angelót, azzal fenyegetve, hogy nyilvánosságra hozza az ajánlatot. Angelo nem ijed meg, úgy véli, senki sem hinné el Isabellát.

A darab átfogó erkölcsi kérdéseket vet fel az igazságszolgáltatás, a hatalommal való visszaélés és az emberi értékek összeütközésének témakörében, miközben a bécsi társadalmi hátteret is érzékletesen használja fel a drámai hatás fokozására.

A „Szeget szeggel” című drámában izgalmas fordulatokat vesz az események sora, amikor Isabella börtönbe látogat bátyjához, Claudióhoz, hogy elmesélje neki Angelo megdöbbentő ajánlatát. Claudio felháborodik a zsaroláson, de a saját életét fontosabbnak tartja nővére becsületénél, ami Isabellát mélyen felháborítja és csalódottá teszi.

A testvérek drámai párbeszédét a börtön falai mögött Lajos barát hallgatja ki, aki valójában Vincentio herceg álruhában. A herceg egy merész tervvel áll elő: javasolja, hogy Isabella látszólag elfogadja Angelo ajánlatát, azonban a találkozóra Mariana menjen el helyette. Mariana, Angelo elhagyott menyasszonya, aki hozományának elvesztése miatt maradt egyedül, így egyfajta igazságtételként szolgálhatna.

A börtönben közben más drámai események is zajlanak. Letartóztatták Pompeiust és Tekerinét, akit Lucio árult be. Tekeriné fel van háborodva, mert Lucio, aki házasságot ígért és gyermeket nemzett Teddszét Katinak, legalább olyan bűnösnek számít, mint ő. A börtön falai között a szereplők élete összefonódik, Lucio pedig tudtán kívül a hercegről beszél magának a hercegnek.

Mariana aggódik amiatt, hogy csellel kerül ágyba volt vőlegényével, de a herceg megnyugtatja: mivel ő gyakorlatilag már Angelo felesége, nincs etikai akadálya a tervüknek.

Ezek a börtönben zajló események és párbeszédek tovább mélyítik a dráma komplexitását, miközben Shakespeare a hatalom, az erkölcs és az áldozatvállalás témáit bontja ki a bécsi hátteret használva.

William Shakespeare „Szeget szeggel” című darabjának záró jelenetei izgalmakkal és fordulatokkal teli események sorozatát hozzák. Angelo, a helytartó, megváltoztatja korábbi döntését és mégis kivégeztetné Claudiót, azonban a herceg közbelép. Vincentio herceg, aki eddig Lajos barát álarcában szerepelt, leleplezi magát, és parancsot ad, hogy Bernátnak, egy gyilkosnak a fejét küldjék Angelo részére. Ám a herceg kegyelmet gyakorol a gyilkossal szemben, és helyette egy betegségben elhunyt kalóz fejét mutatják be.

Isabella, aki tévesen azt hiszi, hogy bátyja, Claudio fejét látták, bosszúra készül. A herceg, akinek igazi személyazonosságáról Isabella még nem tud, azt tanácsolja neki, hogy várja meg a herceg visszatérését, aki igazságot fog szolgáltatni. Amikor a herceg visszatér Bécsbe, Isabella azonnal elébe járul, és elpanaszolja Angelo zsarolását és a cselt, mely szerinte Claudio halálát okozta. Ekkor derül ki, hogy Claudio valójában életben van, és Mariana is elárulja, hogy ő volt valójában Angelo-val.

A dráma csúcspontján a herceg, immár nyilvánosan mint herceg, tanúként hívja magát, és leleplezi a történteket. Angelo megbánja tetteit, és bár halált érdemelt volna, a herceg megkegyelmez neki azzal a feltétellel, hogy feleségül veszi Marianát. A történet boldog véget ér, mindenki megtalálja a maga párját: Lucio Teddszét Katit veszi feleségül, Claudio Júliát, és a herceg, aki beleszeretett Isabellába, őt kéri meg feleségül.

Shakespeare műve ezzel a bonyolult, de végül boldog befejezéssel zárul, melyben a szeretet, a megbocsátás és az igazságosság diadalmaskodik a hatalom játékaiban.