Jókai Mór: A jövő század regénye olvasónapló

Jókai Mór: A jövő század regénye olvasónapló
Jókai Mór: A jövő század regénye olvasónapló

A Jövő század regénye Jókai Mór egyik különleges alkotása, amelyet 1872-től kezdett publikálni. A regény, amely az 1952 és 2000 közötti időszakban játszódik, mind műfajában, mind koncepciójában rendhagyó, és az irodalomtörténet még mindig adós annak alapos értékelésével. Ráadásul az 1945 utáni kommunista kultúrpolitika kifejezetten betiltotta a művet, így csak hosszú évtizedekkel később, 1982-ben jelenhetett meg először kritikai kiadása.

Szereplők:

  • Tatrangi Dávid: a regény romantikusan ábrázolt szereplője
  • Habsburg Árpád: kimondottan magyarbarát uralkodó.
  • Dárday: a magyar honvédseregben harcol
  • Mr. Severus: Jókai korát megelőzve egy Egyesült Államokban élő, fekete bőrű milliomosként és bankárként írta le
  • Sasza asszony: az oroszországi forradalom vezetője
  • Mazrur: a mű egyik negatív szereplője

Jókai Mór: A jövő század regénye olvasónapló

Jókai Mór Jövő század regénye című művében a 20. század második felére vetített írói fikció segítségével próbálja megoldani a kiegyezést követő válság és szorongás kérdéseit, valamint a nemzeti, társadalmi és külpolitikai problémákat. A regény egyfajta bizakodó választ kínál a távoli jövőben, miközben a kora bírálatát is utópisztikus formában fejleszti tovább. A történetben Habsburg Árpád és a székely feltaláló, Tatrangi Dávid szövetsége álomszerűen festi meg a Monarchia jövőjét, míg az oroszországi háború szimbolikusan a pánszlávizmus, az orosz anarchisták ideológiája, valamint a porosz-francia háború hírei nyomán eluralkodó félelmeket tükrözi.

A műben a Jó és Rossz örök küzdelme mellett a civilizációs fölény, a tudományos és hadi-technikai újítások szerepe is hangsúlyt kap. A regény tudományos-fantasztikus aspektusát is kiemeli, ahogy a Nihil országának legyőzése és az örök béke elérése után a tudomány eredményei a földi élet környezeti feltételeinek javítását szolgálják. Jókai nemcsak a politikai ábrándozás, hanem a tudományos naivitás és művészi egyenetlenség ellen is tiltakozik, miközben művében átüt a humanizmus és a természettudományos kultúra iránti elkötelezettsége.

A regény művészi értékeit elsősorban gazdag fantáziája, esztétikai gazdagsága, valamint a festői leírások adják. A műben a 19. századi végén elterjedt modern képzőművészeti látásmód újszerű dekoratív eszközeivel is találkozhatunk, melyek a mű képi világát gazdagítják.

Első rész: az örök harc

A Jövő század regénye cselekménye 1952-ben kezdődik, amikor a magyar trónon II. Árpád, a rokonszenves Habsburg uralkodó ül. A 20. század közepére a cári Oroszországot felváltó, terjeszkedésre törekvő új ellenség, a Nihil állama konfliktusba kerül a Magyarország központú Monarchiával. A Monarchia belső problémákkal küzd: pénzügyi válság és belpolitikai zűrzavarok gyöngítik, miközben a közös hadügyminiszter elhanyagolja a haditechnikai fejlesztéseket. Míg Európa többi nagyhatalma a semlegesség mellett dönt, az orosz anarchista haderő körbezárja és bombázza a Krakkóban állomásozó osztrák-magyar sereget, miközben más orosz csapatok Bécsbe vonulnak, és irányításuk alá vonják a sajtót, demoralizáló propagandát folytatva a magyar csapatok vereségéről.

A Sasza asszony vezette megszálló sereg Bécsben látszólag visszafogottan viselkedik, de sikerül megszerezniük a Monarchia aranytartalékát. A magyar ellentámadásra válaszul a sereg visszavonul a Kárpátokba, ahol végül felmorzsolódik. A székely feltaláló, Tatrangi Dávid új technológiai vívmányai – a repülőgép és az ichor – segítségével képesek legyőzni a keleti nagyhatalmat. Ennek ellenére a háború utáni békeszerződés értelmében Tatrangi és több ezer katonatársa tíz évre a Duna-deltába kénytelen települni.

Második rész: az örök béke

A regény második részében a Duna-deltában létrejött „Otthon” jelentős változást hoz a világpolitikában. A repülőgép feltalálása arra kényszeríti a nagyhatalmakat, hogy kölcsönös lefegyverzésre lépjenek, míg a Monarchia aranytartalékainak visszaszolgáltatása elismerést hoz Tatrangi Dávid által alapított állam számára. A Nihil országának vezetője, Sasza asszony új támadást készít elő, ehhez pedig szövetséget köt az amerikai Mr. Severusszal, Tatrangi korábbi találmányainak finanszírozójával, és visszatér a monarchikus államformához, ahol ő lesz a cárnő. Alexandra cárnő ultimátumot intéz az „Otthon” vezetőihez: válasszanak az orosz fennhatóság elfogadása vagy Magyarországra emigrálás között.

A támadás előtt Tatrangi felkutatja a magyarok keleten maradt leszármazottait, akik hadba vonulnak, és az „Otthon” ipari és műszaki hátterére támaszkodva egy légi csatában döntő vereséget mérnek a húszezer repülőgépet bevető oroszokra. Az orosz szárazföldi csapatokat és balkáni szövetségeseiket a Duna mellékfolyóinak elterelésével sikerül kapitulációra kényszeríteni. A háború utáni béke, konszolidáció és tudományos fejlődés időszakát követően megjelenik az „Otthon” utópiája, szemben a regény első felében ábrázolt disztópiával. A mű ezen része ugyanakkor művészileg vitatottabb és egyenetlenebb, de a szerző Kant Az örök béke című művének hatása is érezhető rajta.

Jókai Mór: A jövő század regénye olvasónapló

 





Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük