Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló

Regős Bendegúz
Banya
Szabó bakter
Toppancs Miska, a patás
Buga Jóska
Borcsa
Konc bácsi
Piócás ember
Rozi
Bendegúz anyja
Csendőrök
Suszter
Marhakereskedő
A bakter felesége
Szedmák szomszédék
Örzse néni

Rideg Sándor „Indul a bakterház” című regénye, amely az író debütáló műveként 1943-ban látott napvilágot, először 1939-től a Népszava című lapban jelent meg folytatásokban.

A történetből 1979-ben azonos című film készült, mely tovább emelte a mű népszerűségét.

1993-ban a regény színpadi adaptációját Tímár Péter készítette el, és ez a változat máig fontos részét képezi a magyar színházak repertoárjának.

Regős Bendegúz, a főhős Sándor Rideg regényében, tehénpásztorként kezdi pályafutását egy bakterházban. Az éles elméjű fiatalember számára az élet nem mindig zökkenőmentes; a körülmények között csak ravaszságával és ügyeskedésével tud megküzdeni a rákényszerített nehézségekkel.

A házat vezető ténsasszony, akit Bendegúz gyakran csak „banyának” nevez, életét folyamatosan megnehezíti, hol élelmet megvonva tőle, hol üldözésekkel traktálva. Bendegúz azonban nem marad tartozóban; Lúdas Matyi esetében látottakhoz hasonlóan, ő is többszörösen visszaadja a kapott sérelmeket.

Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló röviden

A regény, amely egy falusi bakterház és lakóinak, valamint baráti körének életét meséli el, egy gazdagon szőtt környezetrajz formájában tárul elénk. A főszereplő, a tehénpásztor Bendegúz, aki Ábel és Kakuk Marci távoli rokona, a magyar irodalom Tom Sawyerének és Huckleberry Finnjének tekinthető, habár karakterük között jelentős különbségek figyelhetők meg. Bendegúz nem annyira a csínyekre összpontosít, inkább a serdülőkor jellemző megaláztatásait „veri vissza”, frappánsan bontogatja a felnőttek tévedéseit és ostobaságait, ezáltal igyekszik visszaállítani saját becsületét.

A felnőttek között félnótás alakokkal találkozhatunk: a gazdája, Szabó bakter, Toppancs, a lókupec és a banya, az anyós. Konc bácsi az egyetlen, aki józan ítélőképességgel rendelkezik; tőle származnak Bendegúz életre szóló tanácsai. A történeteket – köztük Toppancs lakodalma, amely maga egy komédia – Bendegúz meséli el jellegzetes humorral és minden rosszat jóra fordító leleménnyel. A regény szatirikus hangvétele nemcsak szórakoztat, hanem oktat is; így éltek a harmincas évek szegény emberei, így pocsékolták el a jobbra való fiatal életeket.

Rideg Sándor: Indul a bakterház olvasónapló

A történet fiatal főszereplőjét, Regős Bendegúzt, édesanyja a csépai lókupecnek adja szolgálatba, aki másnéven Toppancs Miskának ismert, lábai különböző nagyságai miatt „patásnak” becézett figura. A kupec egy távoli bakterházban szándékozik foglalkoztatni Bendegúzt, ahol a fiúnak nincs más választása, mint hogy a csábító jövedelem reményében a kupec kíséretében induljon útnak.

Az első éjszakát egy tanyán töltik, ahol reggelre a patás két sovány, gyenge gebét szerez, amelyeken tovább folytatják az útjukat. Az út során az egyik ló, Sanyi, amelyen a patás utazik, váratlanul összeesik és elpusztul. Az incidens után a kétségbeesett és dühöngő kupec a bakterházba küldi Bendegúzt, hogy hozzon egy bicskát a ló bőrének lenyúzásához.

Bendegúz, a történet ifjú protagonistája, megérkezik a Vecsés melletti bakterházhoz, ahol rögtön szemtanúja lesz, ahogy Szabó bakter éppen tyúkot vág. A bakter azonnal munkára fogja a fiút, aki elsődleges feladataként három tehén legeltetését kapja. Nem sokkal később találkozik a bakter anyósával, aki külseje miatt a „banya” becenevet kapja Bendegúztól, és gyorsan a fiú ellenségévé, csínytevései fő célpontjává válik.

Bendegúz hamar rádöbben, hogy az őszinte munkával való gyors meggazdagodás reménye illúzió, ezért bosszút esküszik a bakterházon. A közeli földekre kényszerül a tehenekkel, mivel máshol csak kopár területek találhatók. A helyi gazdák gyakran elfogják és megverik őt a veteményekre tévedő állatok miatt, ráadásul nem kap elegendő élelmet sem, ezért esténként a tele levő kamrából lopkod. A tolvajlásért viszont nem őt, hanem a bakter kutyáját, Bundást teszi felelőssé.

Bendegúz hamarosan összebarátkozik a szomszédos őrbódé bakterével, Konc bácsival. A tapasztalt férfi tanácsára a fiú megidézi a bakter elhunyt feleségének szellemét, ami sorozatos balszerencséket és kellemetlenségeket vonz a bakterházra.

A regényt Rideg Sándor a saját fiatalkori élményein alapozva írta meg. Az író Monoron fejezte be az öt elemi osztályt, majd 1914-től Vecsés közelében, a Budapest–Cegléd vasútvonal és a 4-es főút kereszteződésénél található 196-os őrhelyen kezdett szolgálatot cselédként. Ebben a bakterházban Szabó István bakter szolgált, akinek alakja valószínűleg inspirálta a regény Szabó bakter karakterét. Szabó István 26 évig tevékenykedett a bakterházban, ahol feleségével, Erzsébettel és gyerekeikkel élt. A hat gyermekből kettő fiú és egy lány korán meghalt, míg a három túlélő mellett fogadták fel Rideg Sándort, aki négy éven át dolgozott náluk szolgálónak.