Tamási Áron: Ábel Amerikában olvasónapló * Olvasónaplóm

A Tamási Áron által megalkotott Ábel-trilógia, mely az „Ábel a rengetegben” (1932) megjelenésével kezdődött, azóta is tartós sikert élvez. A sorozatot az „Ábel az országban” (1933) és az „Ábel Amerikában” (1934) kötetei követték, melyekkel a szerző végérvényesen meghódította az olvasóközönséget.

Ábel karakterén keresztül Tamási Áron egy olyan regényvilágot teremtett, amely egyszerre képes kifejezni a regionális, az országos és az emberiség szintjén értelmezhető üzeneteket. A művek tudatos összegzéssel készültek, amelyekben Tamási a realista ábrázolásmódot ötvözi a látomásos költőiséggel, létrehozva ezzel egy organikus egységet.

Ezek a regények nemcsak hogy betekintést nyújtanak a magyar társadalom és identitás különböző aspektusaiba, de poétikailag is kifogástalanul megformált világot teremtenek, melyek folyamatosan újraolvashatók és felfedezhetők.

Tamási Áron: Ábel Amerikában olvasónapló

Mielőtt új életet kezdene külföldön, Ábel segít apjának elbúcsúzni újdonsült, ám hamar konfliktusokat okozó feleségétől. A nő távozása után Ábel új kalandok felé nyit.

Kelemen pap nemcsak az angol és német nyelv rejtelmeibe vezeti be Ábelt, de utazása előtt egy bőrönddel is megajándékozza. Ábel szeretné viszonozni a pap kedvességét, de Kelemen elutasít minden ellenszolgáltatást. Ehelyett két ígéretet kér tőle: térjen vissza szülőföldjére, és ha családot alapít, a katolikus hit szerint nevelje gyermekeit. Ábel fogadalmat tesz a pap kívánságainak teljesítésére.

Búcsút int apjának és hűséges társának, Bolhának, majd elindul Amerika felé. A hosszú és nehéz út végén egy kocsmában találkozik Toldi Miklóssal, aki segítőkészen kalauzolja őt Kelemen pap rokonaihoz, Gáspár bácsihoz és Teréz nénihez. Ábelt szeretettel fogadják, szállást és segítséget nyújtanak neki az új élet kezdetén.

Ábel amerikai tartózkodása alatt számos munkakörben próbál szerencsét, de legtöbbször vagy elbocsátják, vagy saját döntése alapján távozik. Garázsműhelyben, bankban dolgozik, később porszívóügynökként is megpróbálkozik.

A nagy Amerikában azonban Ábel nem találja a helyét és gyakran mereng azon, mi is az emberi lét célja. Ezt a kérdést teszi fel többek között egy afroamerikai férfinak is, aki azt válaszolja neki: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Ezután Ábel döntést hoz: összecsomagol, búcsút int Gáspár bácsinak és Teréz néninek, majd hazatér szülőföldjére, hogy teljesítse fogadalmát.

Hazatérve régi állását nyeri vissza, ismét erdőpásztor lesz a Hargitán. Otthonába érkezve találkozik hűséges barátjával, Bolhával, aki továbbra is hű társaként szolgálja.