Móra Ferenc: Rab ember fiai olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Apafi Mihály – Erdély fejedelme
Apafi Mihályka – a fejedelem gyermeke, a Szitáry fiúk pajtása
Szitáry Kristóf – Apafi hűséges embere
Szitáry testvérek (Tamás és Ádám) – Szitáry Kristóf fiai
Pipitér – Isten Sziget-i bujdosó, a rongyosok vezére, szegény erdélyi paraszt
Buzáth Gáspár (később Ebeczki uram) – sárvári kapitány
Hajdár basa – nagyváradi kormányzó, Erdély tényleges uralkodója
Cselebi bég – Hajdár basa követe, igaz ember
Piszliczár – hazug görög marhakereskedő, neve beszélő név (piszlicsár: „jelentéktelen, apró-cseprő)
Murmuc – „egy bolond majom”
Iluci – Piszliczár angyali leánya, a kis Ádám kiszemeltje
Rongyosok – Pipitér „hada”: nincstelenek, árvák – gyerekek

Móra Ferenc: Rab ember fiai olvasónapló

Egy szokatlan eset borzolja Erdély lakóinak kedélyét: Apafi Mihály fejedelem egy gonosz álom hatására cselekvésre szánta el magát, melynek központjában egy aranyos szárnyú sólyom áll.

Az események egy álommal kezdődtek, melyben egy sebes szárnyú sólyom elragadta a fejedelmi süveget Apafi Mihály kezéből, pont amikor azt fia, Mihályka fejére készült helyezni. Az álom után nem sokkal megjelent Cselebi bég, aki arról tájékoztatta a fejedelmet, hogy Hajdár váradi basa sólyma elszökött. Ez a hír újraélesztette Apafi Mihály emlékeit az éjszakai látomásról, és ígéretet tett, hogy bármi áron, de megtalálja a sólymot.

A keresés annyira fontos lett Apafi számára, hogy Szitáry Kristófot, a hűséges vitézét hívta segítségül. A megoldáshoz két selyemerszényt vettek elő, mindkettőbe száz aranyat helyeztek, és ezeket a sólyom szárnyai alá kötözték, hogy így küldjék vissza a madarat a basához.

Ez az eset nem csak egy eltűnt sólyomról szól, hanem mélyebb, szimbolikus jelentéssel is bír. A sólyom a hatalom és a felelősség jelképe lehet, melynek elvesztése zavarba hozta a fejedelmet. A történet rávilágít arra a nyomásra is, amit egy uralkodó érezhet, amikor külső és belső elvárásoknak kell megfelelnie.

Szitáry Kristóf és két fia megkezdték az utat, hogy a sólyommadárt eljuttassák a basához. Az út során Piszlicsár vendégszeretetét élvezték, aki egy gyönyörű leány, Iluci, és egy furfangos majom, Murmuc társaságában élt. Murmuc, aki gazdájánál is élesebb eszűnek tűnt, számos szórakoztató pillanatot okozott az utazóknak.

Azonban az éjszaka nem várt fordulatot hozott: Piszlicsár megtévesztette vendégeit, és meglopta őket. Amikor Szitáryék a basához érkeztek, és átadták a sólyommadarat, a basa felháborodott, úgy gondolva, hogy Apafi Mihály fejedelem gúnyt űz belőle. A félreértés következtében Szitáry Kristófot foglyul ejtették, míg fiai magukra maradva az utcán kénytelenek voltak szembenézni a helyzettel.

Az események sora nem csak egy egyszerű lopásról szól, hanem rámutat arra is, mennyire kiszolgáltatottá válhatnak azok, akik távoli földeken keresik a szerencséjüket. A történet kiemeli a bizalom és az árulás, a családi összetartás és a próbatételek által kovácsolt karakterek fontosságát.

Amikor a legnagyobb szükségben voltak, Szitáry Kristóf foglyul ejtett fiai, egy váratlan segítőre találtak Pipitér személyében. Ő vált az állandó társukká és informátorukká az apjuk sorsát illetően, aminek köszönhetően végül az Isten Szigetére, a rongyosok közé kerültek. Az idők során megerősödött barátságuk Pipitérrel kulcsfontosságú volt abban, hogy segítségével végül megtámadták és csel által elfoglalták Sárvár várát, melyet Buzáth uram védett.

Ez az akció nem maradt észrevétlen Apafi Mihály fejedelem számára sem, aki nagy meglepetésére felfedezte, hogy fia, Mihályka is a rongyosok között harcol. A fejedelem ígéretet tett, hogy segíteni fog a várat visszaszerezni, és a harc hevében döbbent rá, hogy saját fiai is ott küzdenek a Szitáry fiúkkal együtt.

Ez az esemény nemcsak a családi és baráti kötelékek megerősödését mutatja be, hanem azt is, hogy milyen hatással van az összefogás és az együttműködés a közös célok elérésében. A történet egyben rávilágít arra is, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük azoknak, akik igazságot és változást akarnak elérni egy zavaros korban.

Egy fordulatokban gazdag eseménysor véget ért, amikor Kolozsvár és Erdély igaz ura, Apafi Mihály fejedelem beleegyezésével Szitáry Kristóf végre szabadságot nyert. A körülmények tisztázása során kiderült, hogy a Szitáry családtól eltulajdonított kétszáz aranyat a csaló görög, Piszlicsár vette el.

Az igazság kiderülése mellett személyes boldogság is várta a családot; Ádám, a kisebbik Szitáry fiú, újra találkozhatott szerelmével, Ilucival. A regény lezárása egy szeretettel teli jelenettel érkezik: a Szitáry család és az Apafi család együtt ülnek asztalhoz, és egy boldog vacsorán osztoznak.

A fejedelem nemcsak a szabadságot adta vissza Szitáry Kristófnak, hanem egy nagylelkű gesztussal felajánlotta neki a gaz Piszlicsártól elkobzott hídalmási kastélyt is, amelyet Szitáry örömmel fogadott el. Ez a gesztus nem csupán a Szitáry család újrakezdését jelenti, hanem a tisztesség és a becsület helyreállítását is szimbolizálja Erdélyben.