Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (olvasónapló) * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Haladók	Konzervatívok	Ingadozók
Baradlayné Mária	Baradlay Kazimir	Tallérossy Zebulon
Baradlay Ödön	Rideghváry Bence	Mindenváró Ádám
Baradlay Richárd	Palvicz Ottó	Boksa Gergő
Baradlay Jenő	Haynau tábornok	Ramiroff Leonin
Liedenwall Edit	Plankenhorst Alfonsine
Lánghy Aranka	Plankenhorst Antoinette
Lánghy Bertalan	Szalmás Mihály
Pál úr
Goldner Fritz
Mausmann Hugó

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (olvasónapló)

A Nemesdombi kastélyban súlyos betegségben szenved Baradlay Kazimir nagybirtokos és főispán, aki szilárd konzervatív nézeteket vall. Kazimir, aki családját szigorú kézzel irányító zsarnokként ismert, élete utolsó pillanataiban utasításokat ad feleségének, Marie-nak családjuk jövőjét illetően. Az orvosok szerint szíve szó szerint megkeményedett, ami visszhangozza a bibliai kifejezést is.

Végrendeletében kijelöli, hogy legidősebb fia, Ödön diplomatának maradjon az orosz udvarnál, középső fia, Richárd a katonai pályán haladjon előre Bécsben, mint királyi testőr, míg legfiatalabbik fia, Jenő udvari hivatalnokként folytassa pályafutását. Továbbá rendelkezik arról is, hogy özvegye hat héten belül házasodjon meg Rideghváry Bencével, a politikai utódjával, amit politikai és családi megfontolásokból tart szükségesnek.

Baradlayné, férje halála után, megfogadja, hogy nem követi a végrendeletben foglaltakat. Első lépéseként hazahívja Ödönt, aki azért került távol az orosz udvarhoz, mert a nemesdombi református lelkész lányába, Arankába szerelmes. Ödön anyja kérésére hazaérkezik Oroszországból, és itthon liberális főispánként tevékenykedik tovább, miközben Arankával családot alapít.

A bécsi fiatalok közül Jenő beleszeret Plankenhorst Alfonsine-ba, aki bár szép és előkelő, de álnok és gonosz nőként van jellemezve. Alfonsine nyomorúságos körülmények között neveli Károly nevű törvénytelen fiát, akinek az apja Palvicz Ottó, egy osztrák katonatiszt. A másik bécsi testvér, Richárd, a Plankenhorst családnál találkozik Liedenwall Edittel, a család szegénységben élő rokonával. Richárd Edittel köt eljegyzést, és így új fejezet kezdődik az életében.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során Ödön Magyarországon vállalt aktív szerepet. Ebben az időszakban Baradlayné eldöntötte, hogy másik két fiát is hazájuk szolgálatába állítja. Richárd a huszáraival különféle nehézségekkel teli útvonalon – átkelve a Dunán, a March folyón és átszelve a Kárpátokat – tért haza, míg Jenőt anyja segített megszökni Bécsből.

Isaszegnél Richárd halálos párbajt vívott Palvicz Ottóval, és a huszárkapitány a haldokló osztrák tiszt kérésére megígérte, hogy felkutatja és gondoskodik annak fiáról. A testvérek, Richárd és Ödön, részt vettek Budavár visszafoglalásában, ahol egy forradalmi párbaj során Ödön diadalmaskodott. A családi nézeteltérés ellenére Ödön még időben érkezett, hogy megsegítse Richárdot. Eközben Jenő otthon maradt, hogy támogassa anyját és Ödön családját e nehéz időkben.

A szabadságharc leverését követően Ödön angol útlevéllel próbált menekülni, ám egy korábbi jó barátja, Ramiroff Leonin felismerte és elfogatta. A volt kormánybiztosnak azonban sikerült megszöknie, és otthon várta további sorsát. Ekkor érkezett meg a katonai törvényszék idézése, amelyet tévesen Jenő (Eugen, Edmund helyett) nevére címeztek. Jenő, a család előtt eltitkolva az irat tartalmát, jelentkezett a katonai törvényszéknél, és bátyja helyett végül mártírhalált halt.

Richárd Baradlay börtönbe került, de az utolsó éjszakán, amikor Haynau, a „bresciai hiéna” hatalmát vesztette, megkegyelmezett neki. Alfonsine eredetileg azzal a céllal látogatott el a kormányzóhoz, hogy Richárd kivégzését elérje, ám végül értesítette Haynaut arról, hogy másnap leváltják. Így Richárd szabadulása lehetővé vált, és nem sokkal később feleségül vette Editet. A házasság fordulópontot jelentett, mivel kiderült, hogy Edite Plankenhorst Alfréd vagyonának kizárólagos örököse.