Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg olvasónapló 4 * Olvasónaplóm

Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg olvasónapló 4

Szereplők:

kis herceg, a szerző gyerekkori alteregója

pilóta, az átlagember megtestesítője, a szerző szócsöve

róka, a szerző tanításainak megfogalmazója, illetve az emberi kettősség (bölcsesség, ravaszság) szimbóluma

Antoine de Saint Exupery A kis herceg olvasónapló

rózsa, a kötődés, felelősségvállalás jelképe

kígyó, a kísértés rosszra csábítás eszköze

váltóőr

kereskedő

Bolygólakók:

király, a hatalom jelképe

hiú, az önzés megtestesítője

iszákos, az emberi gyengeség szimbóluma

üzletember, a számítás, érzelemnélküliség képe

lámpagyújtogató, a szabálykövető, irányításra szoruló embertípus megszemélyesítője

geográfus, a magolós, gondolkodás nélküli, gépies adatgyűjtő típus

Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg olvasónapló 4

10. rész

A kis herceg sorra látogatja a kisbolygókat (325/326/327/328/329/330-as).

Az elsőn egy király lakott: egy trónuson ül, és nagyon méltóságteljes, a kis hercegben nem lát mást, mint egy alattvalót. Neki minden ember csak egy alattvaló. Végre kiélvezheti, hogy uralkodhat valakin.

Nem tűr semmiféle engedetlenséget, de szerencsére egyúttal jóságos is, ezért igyekszik olyan parancsokat adni, amik értelmesek. Ezért mindent megparancsol, amit a kis herceg kér. Azt kérdezi, min uralkodik a király, mire a válasz az, hogy mindenen, a bolygóján és a csillagokon is. Mindenki engedelmeskedik neki, de csak azért, mert mindig olyanokat parancsol, amiket amúgy is megtennének. „Legnehezebb magunkon ítélkezni, aki erre képes, igazi bölcs.”

A kis herceg el akar menni, és a király hiába marasztalja. Mikor elmegy, megállapítja, milyen furcsák a fölnőttek.

11. rész

A második bolygón a hiú lakott. Neki minden látogatója a csodálója. Kalapja van, hogy viszonozni tudja az ünneplését. Ezt meg is mutatja a kis hercegnek, aki azt kérdezi, mi történik, ha leesik a kalap. De nem kap választ, mert a hiúk csakis saját dicséretüket hallják meg.

Azt kérdezi a kis hercegtől, hogy valóban csodálja-e, de a kis herceg nem tudja, hogy az mit jelent. „Csodálni valakit annyi, mint mindenben a legjobbnak/legszebbnek látni.” Hiába mondja neki a kis herceg, hogy a hiú egyedül van a bolygóján.

Úgyhogy innen is továbbáll, és még furcsábbnak látja az embereket.

12. rész

A következő bolygó az iszákosé. Ez a legrövidebb, de egyúttal a legszomorúbb látogatás.

Miért iszik, kérdi a kis herceg. Mire az iszákos: azért, hogy felejtsen – de mit? Azt, hogy szégyelli magát – miért szégyelli magát? Mert iszik. Ismét erősödik a kis herceg érzése, hogy a fölnőttek furcsák.

13. rész

Az üzletember bolygója, aki nagyon elfoglalt. Nincs ideje beszélgetni, mert számol, de arra már nem emlékszik, hogy pontosan mit. Már ötvennégy éve lakik bolygóján, de még csak háromszor zavarták meg a számolásban. Egy cserebogár, a köszvénye és a kis herceg. De neki nincs ideje lófrálni és beszélgetni.

A kis herceg mindenáron tudni akarja, mit számol. Nagy nehezen kiderül, hogy a csillagokat. Azért kell tudnia, mennyi van belőlük, mert birtokolja őket (ami nem ugyanaz, mint az, hogy a király uralja a csillagokat).

Hogy a csillagokat uralja, arra jó, hogy gazdag legyen – és még több csillagot vehessen (hasonlóképpen a részeges gondolkodásához). A csillagok senkinek nem a tulajdonai, ezért az övé, mint minden, ami senkié. A kis herceg szerint az a tulajdonod, amiről gondoskodsz. Komolytalannak tartja az üzletembert, így továbbáll. Eggyel több furcsa fölnőtt.