Fekete István: Vuk olvasónapló 3 * Olvasónaplóm 2024

Fekete István: Vuk olvasónapló 3

Szereplők:

Vuk: róka, a történet főhőse (a neve azt jelenti, hogy minden rókának félre kell állni az útjából, ha vadászatra indul)
Kag: Vuk apja
Iny: Vuk anyja
Iny: Vuk testvére, akit a Simabőrű elfog, és Pannának nevez
Karak: Vuk nagybátyja, a történet folyamán később a gyámja
Bark: rókafiú, Inynek, Vuk húgának ismerőse
Csele: rókalány, Bark húga, akivel Vuk találkozik
Simabőrű (Borsos): vadász (valójában minden ember)

Vahur: Simabőrű egyik kutyája („elárulta a szabad népet, és orrát kölcsönözte neki”)
Fickó: Simabőrű másik kutyája
Finánc: Simabőrű kis vizslája
Basa: Simabőrű komondora
másik Simabőrű: fővadász
Csufi: a fővadász tacskója
egyéb Simabőrűek: vadászok, erdőőrök, aratók, falubeli emberek
Tás: vadkacsa. az elsőt Vuk szeme láttára lő le egy Simabőrű, a másik Vuk első áldozata
Kurra, a jegyző farkaskutyája, akit Simabőrű tévedésből lelő
Sut, idegen, farok nélküli róka, akit Karak elűz, hogy megvédje Vukot
Szi: kígyó
Szú: teknős
Gege: lúd
Cin: egér
Csirik: menyét
Kalán: nyúl
Kele: gólya
Unka: béka
Zu: bogár
Kurri: Kakas
Kata: tyúk
Csusz: gyík
Mú: marha
Nyaú: macska
Lutra: vidra
Kró: holló
Csi: fecske
Rá: szürkevarjú
Csám: disznó
Karr: kabasólyom
Hu: bagoly
Kiő: ölyv

7. rész

Vuk szép lassan felcseperedik, miközben megismeri a környezetét, és az ott élő állatokat. Sőt, néha még a faluba is bemerészkedik, és Simabőrűeket is lát. Tökéletes vadásszá válik, még az öreg Karak is meghízik mellette. Nyomtalanul és utolérhetetlenül viszi el a tyúkokat a kutyák orra elől is, borsot törve ezzel a Simabbőrű orra alá. Még Sut sem mer kikezdeni vele többé.

8. rész

Egy napon Vuk annak a Simabőrűnek a tanyájára ér, amelyik elpusztította családját. Felizzik benne a gyűlölet, és bár Karak óva intette, hogy odamerészkedjen, vállalja a veszélyt, és beoson. Bosszúból elkapja a vadász kedvenc fehér angóramacskáját, Nyaút, de amikor kifelé megy, lángoló zöld szemekkel találkozik – ami rókát jelent.

Egy fiatal rókalány az, akit ketrecbe zártak, és könyörög Vuknak, szabadítsa ki, vagy maradjon vele. Kiderül, hogy a vadász hozta el mint egyetlen megmaradt kölyköt a rókavárból megszelídíteni – Iny az, anyjuk nevét viselő húga. Vuk elmegy, de megígéri neki, hogy Karakkal kitalálnak valamit a megmentésére.

9. rész

Odahaza elmeséli a találkozást. Karak meglehetősen kockázatosnak érzi a kiszabadítást, de megígéri, gondolkodik, mit lehetne tenni.

Másnap az eső miatt a mezőn száradnak, és a fecskék vijjogása elárulja a Simabőrűeknek, hogy rókák vannak arra. Ezért Vukéknak más szállás után kell nézniük. És még Inyt is ki kellene valahogy szabadítaniuk…

10. rész

Az éjszaka kellően sötét a kockázatos vállalkozáshoz, nekiindulnak. Mielőtt bemennének a tanyára, tanúi lehetnek, amint Simabőrű két kutyája alázatosan nyalogatja a kezét. Őket beengedi házába a vihar elől, ám a komondorral nem gyöngéd. Hiába szeretne ő is egy kis szeretetet gazdájától, akiért életét adná: neki a házat kell őriznie.

11. rész

Vuk irányításával sikerül kiásniuk Inyt ketrecéből: hárman menekülnek az immár tisztuló éjszakai holdfényben. Útközben belefutnak Kurrába, a jegyző farkaskutyájába, aki elejtett egy nyulat. Mivel gyűlöli a rókákat, ezért utánuk ered. Szerencséjükre megtéveszti őt a tanya felől áramló rókaszag, és belefut a komondorba, a Simabőrű puskája pedig végez vele.

Fekete István: Vuk olvasónapló 1

Fekete István: Vuk olvasónapló 2

Fekete István: Vuk olvasónapló 3

Fekete István: Vuk olvasónapló 4