Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 6 * Olvasónaplóm

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 6

Szereplők:

Gergő, egy szegény család egyik gyermeke

Jano bácsi, a tót játékárus, akitől a körtemuzsikát kapja Gergő
Gergő édesanyja
Márton, Gergő édesapja, szűcs (bőrvarró)
Titulász doktor
Marika, a húga, aki baba korában meghal
Bordács keresztanya, keresztapa
Messzi Gyurka, az öreg csősz, Mitvisz, a pulija
bűbájos Küsmödi Kelemen/Maksus árus, unokája, Pálistók Peti, a kis bice-bóca
Túri bíróék, azok fia
kenyérsütögető asszonyék
Kese kalaposék
Sánta bognárék
Holló asztalosék
Mitetszik boltosék
Nekopogi kovácsék
Báró cigányék, hat fiuk: Nácika, a legidősebb, Marcsóka, a legkisebb
Gáspár apó, harangozó
Ábel pandúr
Csorbóka úr, könyv- és mézeskalács-kereskedő
Malvinka, „ködmöntündér” kisruha-varrónő nénike és macskája, Pajtás, öreg kanárija
tanító úr
Cötkény varga, fia, Gáborka
nagy Cintula, Tarán Laci, Veszkény Gyuszi, Pipitér Gazsi, Gergő osztálytársai
Matókné, Fajki bácsi, Támadi bácsi, Vízhányóné, Nebula bácsi, piaci árusok
Habók Fügedi, toronyőr
Péter apó, bányász, Küsmödi egykori bányásztársa

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön olvasónapló 6

A kövek megszólalnak

Nagy világosságra ébred, körülötte kövek – amelyek, mintha megszólalnának. A hold fénye mentén megy tovább, és sikerül a felszínre jutnia. Egy gödörbe jut, amiben egy barlang nyílása van.

Mikor bemegy, emberi hangot hall. Először azt hiszi, a barlangcsősz, ezért odadobja a neki szánt kenyérdarabot. Aztán kiderül, hogy Küsmödi az, akitől először megijed, de látja, mennyire gyöngéden bánik a beteg bice-bócával. Beszélgetésükből az is kiderül, hogy az éhező Küsmödi nem engedi, hogy a kis bice-bóca megossza vele a kenyeret.

A kis bice-bóca világosságra vágyik, ezért Küsmödi elmegy mécsesért az öreg tárnába. Gergő odateszi a kis bice-bóca mellé az égbelátót, és ráteríti ködmönét is, mert a kis bice-bócának ez a legnagyobb vágya. Egyszer csak nagy dördülés hallatszik, és Gergő rázuhan a kis bice-bócára.

Ünnep a malomházban

Gergő három hónapig, egészen tavaszig betegen fekszik a kórházban, a kis bice-bócával együtt. Ekkor azonban szinte teljesen egészségesen már menne is az iskolába.

Gergő megtudja, hogy robbanás volt az ó-bányában, és bányászok ásták ki a földből, ő pedig elmeséli, hogyan, miért ment oda. Mint kiderül, mikor Küsmödi meggyújtotta a mécsest, meggyulladt a bányalég, és felrobbant az egész bánya. A két kisfiút a robbanás kivetette a hóba, és betemette törmelékkel. Mitvisz kutyának köszönhetik életüket: ő szagolta ki, hogy ők ott vannak. Az égbelátó is sérülés nélkül úszta meg a balesetet – ám Küsmödi odaveszett a robbanásban.

Pár hét múlva már jöhetnek a látogatók. Péter apó elárulja, hogy a robbanás új, ígéretes utakat nyitott meg, ezért hálából a bányacéh gondoskodik a két fiúról. A malomházban nagy lakomát csapnak a felgyógyulás örömére. A Báró cigányékat is megvendégelik, Gergőnek végül nem marad a lúdpecsenyéből, de nem is bánja.

Báró cigány megtalálja a betemetett ködmön egy darabját, rajta a hímzett malomházzal. Gergő pedig végre megtanulja: a kincsek a szívben rejlenek, nem a földi javakban.

Móra Ferenc: Kincskereső Kisködmön összefoglalás

A Kincskereső Kisködmön Móra Ferenc gyerekkorának állít emléket, így több önéletrajzi elem is felbukkan benne (pl. apja szegény foltozószűcs volt). Móra ifjúsági regényei művészi igényességgel nevelik a fiatalságot: arra, hogy megtanulják, mik a valódi értékek a világunkban.

A végső tanulság pedig a kisregény utolsó mondatában rejlik: „A szeretet az élet.”