Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Ivan Karamazov:
Dmitrij Karamazov
Aljosa Karamazov
Fjodor Pavlovics Karamazov
Grusenyka Szvetlova
Pavel Szmergyakov
Zoszima sztarec
Katyerina Ivanovna
Kolja Kraszotkin
Iljusecska

„A Karamazov testvérek” című mű, Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij utolsó jelentős regénye, először 1879-80-ban jelent meg részletekben a Русский вестник című folyóiratban. Dosztojevszkij halála sajnos megakadályozta a mű folytatásának megírását. Az alkotás ihletet merített többek között a goethei-fausti motívumokból, a német romantika irodalmából (Kleist, Hoffmann), valamint a orosz irodalom nagy alakjaitól, Gogoltól és Puskin-tól.

Ez a mű Dosztojevszkij legkiemelkedőbb és legbonyolultabb alkotása, amelyet Mihail Bahtyin polifon szerkezetű regényként írt le. A többszólamúság itt olyan, hogy a családi kapcsolatok, a testvérek jellemvonásai és sorsuk különböző válaszokat adnak az alapvető erkölcsi kérdésekre, miközben a három testvér karakterén keresztül bemutatja az ember fizikai, szellemi, értelmi és erkölcsi dimenzióit. A regény számos jelenete a transzcendenciát is felfedező „nem evilági” szintet nyit meg.

Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek olvasónapló

Fjodor Pavlovics Karamazov, a vagyonos, de élete végére kiégett nárcisztikus pszichopata, viselkedésével mindkét feleségét halálba hajszolta. Az első házasságából származik Dimitrij, a másodikból pedig Ivan és Aljosa.

Fjodor gyermekei nevelését rokonokra bízva tovább élte szabad életét. A regény kezdetén a 28 éves Dimitrij érkezik apja városába, hogy anyai örökségét igényelje. Mivel kölcsönös gyűlölet fűzi össze őket, és Fjodor többi fia is utálja, Aljosa tanítómesteréhez fordul segítségért, hogy rendezze közöttük a viszályt, vagy segítsen elküldeni az elsőszülöttet a melegebb éghajlattal rendelkező piramisokhoz.

Amint a kolostorban hevesen és durván kiabálnak egymásra, kiderül, hogy Dimitrij anyai örökségét az apja már odaígérte Grusenykának, akinek Dimitrij is udvarol, miközben egy harmadik férfi tartja el őt. Aljosa kezdi elveszteni a hitét családja viselkedésében, amikor tanítója, Zoszima sztarec, váratlanul Dimitrij elé térdel, látomásaiban arra figyelmeztetve, hogy mennyi szenvedés vár még rá.

Ezen közben Aljosa értesül arról, hogy felbontja eljegyzését Katyerinával, akitől 3000 rubelt lopott, hogy finanszírozni tudja Grusenykával tervezett utazását. Katyerina Ivanovna, akit apja sikkasztási vádak miatt elbocsátott alezredes lánya, már eleve kétes hírnévvel rendelkezik. Aljosa szeretné a fiatalokat kibékíteni, de közben Ivan is közeledik Katyerinához. Eközben a folyamatosan civakodó Dimitrij majdnem megöli apját Grusenyka miatt, de végül csak ellöki.

Aljósa és Iván vallási vitába merülnek, amely azonban abbamarad, mivel Zoszima sztarec elhunyt, ideje betelvén. Aljósa szomorúságában Grusenykához látogat, és hamar jó barátságot szőnek. Dimitrij közben elszánja magát, hogy megöli apját, de előtte még Grusenykánál időzne egy kicsit. Éppen, amikor a lányhoz borral és finom falatokkal érkezik, és a jövőjüket tervezgetik, a rendőrség megjelenik és bilincsbe veri, apja meggyilkolásával vádolva.

Míg a rendőrség Dimitrijt teszi felelőssé a gyilkosságért, Ivánnak egyik gyengeelméjű féltestvére, Szmergyakov vallja be, hogy ő ölte meg az apjukat, mert Iván által sugallt világkép szerint „egy lelketlen világban az erkölcs is elveszíti funkcióját”, így minden megengedett. Ivan éppen ezen elmélkedik, amikor Aljósa megérkezik a hírrel, hogy Szmergyakov öngyilkosságot követett el, félelmében a következményektől.

A Karamazov testvérek mindegyike lelkiismeret-furdalást érez apjuk halála után. Ezt követően egy kirobbanó tárgyalási folyamat veszi kezdetét, ahol Dimitrijt a bulvársajtó egy szívtipróként, az ügyészek pedig mint alattomos apagyilkost ábrázolják. A nyilvánosság Dimitrij bukását várja, amikor Ivan kijelenti, hogy valójában Szmergyakov a gyilkos, sőt, ő maga volt a felbujtó.

Ennek ellenére az igazság nem győz, hanem a rendőrállam érvényesül, amely nem tűr ellentmondást. Katyerina előkerül egy levéllel, melyben Dimitrij azt írja, fél, hogy megöli apját. Ennek ellenére, hogy számos vallomás és bizonyíték felmentené, Dimitrijt bűnösnek találják és Szibériába száműzik. Katyerina Ivan mellett tér haza, de előtte megígéri Dimitrijnek, hogy segítenek neki megszökni a börtönből, és Grusenykával együtt Amerikába menekülhetnek.

Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek elemzése

Dimitrij, a felelőtlen és hazudozó apja hasonmása, saját züllöttségében szenved. Aljósa, a báránylelkű fiú, aki az erőszak elől a kolostor nyugalmába menekül. Ivan egy köztes figura, aki próbál előre haladni és életet építeni, de őt is folyamatosan gyötrik családja problémái. Mindhárman az emberi természet különböző aspektusait jelenítik meg.

A mű egyik központi filozófiai kérdése az, hogy jogos-e megölni azt a személyt, aki jelentős károkat okoz a családjának és környezetének. A válasz egyértelműen nem, függetlenül attól, hogy melyik országban élünk, ahol az ilyen cselekményt gyakran halálbüntetéssel vagy börtönnel sújtják.

Emellett felmerül egy másik, gyakran elhanyagolt filozófiai kérdés is: teljes mértékben elítélhető-e egy ember, aki ártatlan, de apja által megnyomorítva és tönkretéve, és aki maga nem követett el gyilkosságot, noha talán indoka lett volna rá?

A szülőgyilkosságot elkövetőknek csupán 25-30 százaléka sajnálja tettét, míg a többség számára ez a legnagyobb felszabadulást jelenti, ami nem meglepő, tekintettel a szörnyeteg szülő által gyakorolt uralomra. A legnagyobb dicsőség lehet legyőzni ezt a hatalmat. Azonban emlékezzünk a következő bölcsességre: csak az szabad igazán, aki nem börtönben tölti életét.