Shakespeare: Julius Caesar olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A Julius Caesar valószínűleg először 1599-ben került bemutatásra a frissen megnyílt Globe Színházban. A darab, Shakespeare későbbi római témájú műveivel – mint az Antonius és Kleopátra és a Coriolanus – együtt a római tragédia műfajába sorolható. A mű elsősorban a jónak tűnő, mégis ellentmondásos karakterek közötti egyensúlyról szól, nem pedig a jó és a rossz közötti klasszikus ellentétről.

Shakespeare egyik legkülönlegesebb, más műveihez alig hasonlító darabja, amelynek szerzői jogát sokan próbálják kétségbe vonni. A mű szerkezete inkább a királydrámákéhoz hasonlítható, egyfajta „krónikás színmű”, amely nem a Julius Caesar tragédiáját helyezi középpontba. A főhős már a harmadik felvonás elején meghal, és a darab jelentős része nélküle zajlik.

Ezt követően válik igazán Shakespeare-i tragédiává, amelynek középpontjában Brutus áll, de mellette szinte egyenrangú szereplőként jelenik meg Cassius és Antonius is. A stílus és a poétika jelentősen eltér a klasszikus Shakespeare művektől: a nyelvezet szinte teljesen dísztelen, rendkívül tömör. A darab igazi erejét gondolatisága adja, különösen a felvetett alternatívák következetes végiggondolása, a kulcsfontosságú konfliktusok (Caesar és Brutus, Brutus és Cassius összeütközése) sokoldalú bemutatása, valamint a lehetőségek és a történelmi szükségszerűség dialektikájának alapos kibontása.

Intellektuális jellege miatt leginkább olvasásra ajánlott, de hangoskönyv vagy rádiójáték formájában is könnyen elérhető. Érdemes akár digitálisan is hozzáférni, hogy minél többekhez eljusson.

Szereplők:

Julius Caesar

Mark Antony (Marcus Antonius)

Octavius Caesar

Lepidus (Marcus Aemilius Lepidus)

Marcus Brutus

Caius Cassius

Casca

Decius Brutus

Cinna

Metellus Cimber

Trebonius

Caius Ligarius

Portia

Calpurnia

Flavius

Marullus

Cicero

Publius

Popilius Lena

Jós

Artemidorus

Cinna, költő

Egy másik költő

Lucius

Lucilius

Titinius

Messala

Ifjú Cato

Volumnius

Strato

Varro

Claudius

Clitus

Caesar, Antonius és Octavius egy-egy szolgája

Pindarus

Dardanius

A Carpenter

A Cobbler

Foldozóvarga, ács és más polgárok

First, Second and Third Soldiers in the army of Brutus

A Messenger

Labeo

Flavius

Szenátorok, őrök, kísérők stb.

Shakespeare: Julius Caesar olvasónapló

Első felvonás

Első szín

A történet Róma utcáin kezdődik, ahol Flavius, Marullus és néhány polgár találkozik. A polgárok elmondják, hogy Caesarnak Pompeius felett aratott győzelme miatt érkeztek ünnepelni. Flavius és Marullus elutasítják őket, emlékeztetve őket arra, hogy nem is olyan régen még Pompeius diadalát ünnepelték. Miután a polgárok eltávoznak, a két néptribun megállapodik abban, hogy a Capitolium felé tartva eltávolítják Caesar összes díszét a szobrokról.

Második szín

Az ünnepség során egy jós figyelmezteti Caesart, hogy óvakodjon március idusán. Ezt követően Brutus és Cassius beszélgetnek. Brutus, bár szeretettel viseltetik Caesar iránt, nem érzi helyesnek az ünneplést. Cassius Caesar gyengeségét és beteges állapotát kifogásolja, és próbálja Brutust összeesküvésre buzdítani. Nem tetszik neki, hogy Caesar ekkora népszerűségre tett szert, és szerinte túl nagyra tör. Casca ezután elmondja nekik, hogy Marcus Antonius háromszor felajánlotta Caesarnak a koronát, ám ő minden alkalommal visszautasította, miközben a nép üdvrivalgásban tört ki.

Harmadik szín

Március idusán Róma utcáin találkoznak az összeesküvők (Casca, Cicero, Cassius, Cinna). Casca és Cicero a baljós jeleket vitatják, amelyeket az este láttak, majd Casca, Cassius és Cinna tovább tervezik az összeesküvést, és elhatározzák, hogy Brutust is bevonják a tervbe.

Második felvonás

Első szín

A történet Róma szívében zajlik, ahol Brutus elolvassa a buzdító leveleket, amelyeket az összeesküvők küldtek neki, majd hamarosan meg is látogatják őt. Az összeesküvők sikerrel meggyőzik Brutust, hogy csatlakozzon Caesar meggyilkolásához, bár Brutus számára úgy tűnik, hogy Caesar szelleme jelenti a problémát, nem maga a férfi. A részletek megbeszélése után az összeesküvők távoznak. Ekkor Brutus felesége, Portia kérleli, hogy ossza meg vele gondjait, ám Brutus nem avatja be a részletekbe.

Második szín

Caesart otthonában felesége, Calpurnia, könyörög neki, hogy ne menjen el másnap a Capitoliumba. Többen is figyelmeztetik őt, és egy szolgája is arról számol be, hogy a jósok hasonló aggodalmukat fejezik ki. Decius és az összeesküvők azonban meggyőzik Caesart, hogy mégis menjen el, és Decius azt ígéri neki, hogy a szenátus koronát fog adni neki.

Harmadik szín

Artemidorus egy levelet olvas a Capitolium közelében, amelyben figyelmezteti Caesart az összeesküvők terveire.

Negyedik szín

Brutus háza előtt Lucius, egy jós és Portia beszélgetnek. Portia aggódik férje miatt, baljós előérzetei vannak. Elküldi Luciust a Capitoliumba, hogy tudakolja meg, mi történik.

Harmadik felvonás

Első szín

A Capitolium előtt Artemidorus próbálja átadni levelét Caesarnak, de ő visszautasítja. A Capitolium belsejében az összeesküvők sikeresen elcsalják Marcus Antoniust, majd egy kifogással (Metellus Cimber bátyjának kegyelemkérése) közel kerülnek Caesarhoz, és ott meggyilkolják őt. A gyilkosság után megbeszélik, hogy Caesar holttestét a piactérre viszik, ahol Brutus magyarázatot ad a tettükre a népnek. Antoniusnak is engedélyezik, hogy felszólaljon, de csak abban az esetben, ha csatlakozik hozzájuk; Antonius megígéri, hogy így lesz.

Második szín

A Forumon Brutus a nép elé lép, és meggyőzi őket, hogy ő valóban szerette Caesart, és csupán Róma érdekeit tartotta szem előtt. A nép melléáll, és Brutust meg akarják koronázni. Ekkor érkezik meg Antonius, akit Brutus szót ad, hogy beszélhessen. Antonius Caesar gyilkosait bírálja, és sikeresen fellázítja a tömeget. Eközben egy szolga érkezik, hogy hírt hozzon Octavius Rómába érkezéséről.

Harmadik szín

A polgárok összefogják Cinnát, mivel azt hiszik, hogy ő is részt vett az összeesküvésben, csupán azért, mert ugyanazt a nevet viseli, mint az egyik összeesküvő. Ezután elindulnak, hogy felgyújtsák a többi összeesküvő házát.

Negyedik felvonás

Első szín

Antonius és Octavius szövetséget kötnek, miután Brutus és Cassius hadat toboroznak.

Második szín

A történet Brutus és Cassius seregének táborában, Sardis közelében folytatódik. Cassius úgy érzi, hogy Brutus megbántotta őt.

Harmadik szín

Cassius és Brutus heves vitába keverednek, mivel nem értenek egyet alapelveikben. Brutus úgy véli, hogy Cassius megvesztegethető, míg ő maga tisztességesebb ennél. Cassius megsértődik, de végül kibékülnek. Kiderül, hogy Portia és Cicero is meghaltak. Brutus és Cassius úgy döntenek, hogy Philippinél fognak összecsapni Antonius és Octavius seregeivel. Éjszaka Caesar szelleme látogatja meg Brutust, és azt üzeni neki, hogy újra találkozni fognak Philippinél.

Ötödik felvonás

Első szín

Philippinél, egy síkságon kerül sor a döntő összecsapásra, ahol Antonius és Octavius serege találkozik Brutus és Cassius haderejével. Cassius elmondja Messalának, hogy a Philippibe vezető úton baljós jeleket tapasztalt. A csata előtt Brutus és Cassius búcsút vesznek egymástól.

Második szín

A csata hevében Brutus úgy véli, hogy képes lesz legyőzni Octavius csapatait, ezért jelt ad a támadásra.

Harmadik szín

A csata közben Cassius tévesen azt hiszi, hogy Brutus serege elvesztette a harcot. Szolgáját, Pindarust kéri meg, hogy végezzen vele. Amikor Titinius és Messala észreveszik Cassius holttestét, Messala Brutusért megy, míg Titinius öngyilkosságot követ el. A gyászoló Brutus parancsot ad, hogy három órával később kezdjék meg a második csatát.

Negyedik szín

A csatamező másik részén Cato elesik, Lucilliust pedig elfogják. Lucillius azt állítja, hogy ő Brutus, de Antonius felismeri őt.

Ötödik szín

A csata sorsa már eldőlni látszik, Brutus serege vesztésre áll. Brutus elmondja, hogy Caesar szelleme ismét meglátogatta, és ez a vég közeledtét jelzi. Miután a többiek elmenekülnek, Brutus megkéri Stratót, hogy tartsa a kardját, miközben ő belefullad. Brutus halálával zárul a történet. Octavius és Antonius rátalálnak, és kijelentik, hogy Brutust illő temetésben részesítik, hiszen ő római nemes volt.