Shakespeare: V. Henrik olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Shakespeare 1599 körül írt „V. Henrik” című drámája a négy részes királydráma-sorozat záró darabja. A mű a százéves háború időszakában, 1415-ben zajló azincourt-i csata előtt és után követi V. Henrik angol király történetét.

Szereplők:

Alexander Court	Court – katona	Udvaros
Alice, a gentlewoman attending on Katherine	Alice – udvarhölgy a hercegnő kíséretében	Alice, a herczegnő udvarhölgye
Bardolph	Bardolph	Bardolph
Bishop of Canterbury	Canterbury érsek	Canterbury érsek
Bishop of Ely	Ely püspök	Ely püspök
Boy	Fiú	Fiú
Captain Fluellen	Fluellen – tiszt a király seregében	Fluellen
Captain Gower	Gower – tiszt a király seregében	Gower
Captain Jamy	Jamy – tiszt a király seregében	Jamy
Captain MacMorris	Macmorris – tiszt a király seregében	Macmorris
Chorus	Kórus	Kar
Constable of France	Franciaország királyi várkapitánya	Francziaország Constable-je
Dauphin (i.e., Prince) of France	Lajos – a dauphin	Lajos, koronaherczeg
Duke of Brittany	Bretagne herceg
Duke of Burgundy	Burgundia – herceg	Burgund, Bourbon herczeg
Duke of Orléans	Orléans herceg	Orleans, Bourbon herczeg
Duke of York	York herceg – a király unokabátyja	York herczeg, a király rokona
Earl of Cambridge	Cambridge – gróf	Cambridge gróf
Earl of Salisbury	Salisbury – gróf	Salisbury gróf
Earl of Warwick	Warwick – gróf	Warwick gróf
Earl of Westmoreland	Westmoreland – gróf	Westmoreland gróf
English heralds	Egy hírnök	Hírnök
French ambassadors to England	Követek Anglia királyához	Angliába küldött követek
Governor of Harfleur	Harfleur parancsnoka	Harfleur parancsnoka
Henry V, King of England	V. Henrik – angol király	V. Henrik Király
Hostess Quickly	Egy esastchaepi kocsma fogadósnéja, azelőtt Sürge asszony, most Pistol felesége	Fürgéné, kocsmárosné
Humphrey, Duke of Gloucester	Gloster herceg – a király öccse	Gloster herczeg
John Bates	Bates – katona	Bátor
John, Duke of Bedford	Bedford herceg – a király öccse	Bedford herczeg
Katherine, Princess of France	Katalin – Károly és Izabella lánya	Katalin, Károly és Izabella leánya.
King of France	VI. Károly – Franciaország királya	VI. Károly, franczia király.
Lord Grandpré	Grandpré francia úr	Grandpré, franczia főúr
Lord Rambures	Rambures francia úr	Rambures, franczia főúr
Lord Scroop of Masham	Lord Scroop	Lord Scroop
Lords, Attendants, Soldiers, French Prisoners, Messengers	Urak, hölgyek, tisztek, francia és angol katonák, polgárok, hírnökök, és kíséret	Urak, hölgyek, tisztek, franczia és angol katonák, hírnökök és kiséret
Michael Williams	Williams – katona	Villám
Montjoy, French herald	Montjoy francia hírnök	Montjoy, franczia hírnök
Nym	Nym	Nym
Pistol	Pistol	Pistol
Queen Isabel of France	Izabella – Franciaország királynéja	Izabella, franczia királyné.
Sir Thomas Erpingham	Sir Thomas Erpingham	Erpingham Tamás
Sir Thomas Grey	Sir Thomas Grey	Grey Tamás
Thomas, Duke of Exeter, uncle to the King	Exeter herceg – a király nagybátyja	Exeter herczeg, a király nagybátyja

Shakespeare: V. Henrik olvasónapló

Prológus
A darabot a Kórus indítja, aki elnézést kér a közönségtől, amiért „méltatlan deszkákra” kell hozni egy ilyen dicső történetet. Kéri a nézőket, hogy képzeljék el a színteret: Angliát, Franciaországot és a hadsereget.

Első felvonás

Első szín
A cselekmény Londonban kezdődik, a királyi palotában. Ely püspök és Canterbury érsek beszélgetéséből kiderül, hogy Henrik király a fiatal, impulzív ifjúból érett, megfontolt és bölcs férfivá vált. A püspök és az érsek egy törvény ellen próbálnak lépéseket tenni, amely csorbítaná az egyházi vagyonokat, és arra akarják rávenni Henriket, hogy hivatkozzon az örökösödési törvényekre, így szerezve meg a francia trónt, amely pénzügyileg is megoldaná Anglia problémáit.

Második szín
Az érsek megerősíti, hogy Henrik trónkövetelésének jogi és vallási alapja is van. Exeter a skót támadásoktól tart, míg az angol erők Franciaországban harcolnak, ezért a maradás mellett érvel. Canterbury azonban sikeresen meggyőzi Henriket a francia hadjárat szükségességéről. Francia követek érkeznek, akik a dauphin üzenetét hozzák: a francia trónörökös nem kívánja tovább hallgatni Henrik igényét, aki több francia hercegséget követel. Gúnyos gesztusként a dauphin egy hordó teniszlabdát küld ajándékba. Henrik hadat üzen a dauphinnek.

Második felvonás

A Kórus elmondja, hogy a közelgő hadjárat teljesen lázba hozta Angliát: a király hívei földjeiket eladják lovakért, hogy Henrik oldalán harcolhassanak.

Első szín
London egyik utcáján Bardolph és Nym találkozik. Pistol feleségül vette Nym volt jegyesét, Sürge Dollyt, így kapcsolatuk megromlott. Bardolph szeretné kibékíteni őket. Ekkor belép Pistol és felesége; Nym és Pistol kardot rántanak, és heves szóváltásba keverednek. Bardolph próbálja megnyugtatni őket, mivel együtt kell Franciaországba menniük, így végül kibékülnek. Ezután meglátogatják a súlyosan beteg Falstaffot.

Második szín
Henrik elfogja Cambridge, Grey és Scroop leveleit, amelyekben kiderül, hogy a három férfi a francia oldalra szegődött, és a király meggyilkolását tervezik. Bár a király továbbra is bizalmat szavaz nekik, egy foglyot, aki korábban sértegette őt, szabadon enged. Cambridge, Scroop és Grey azt tanácsolják Henriknek, hogy inkább büntesse meg a foglyot, hiszen a bizalom és irgalom helyett most szigorra van szükség. Henrik azonban meglepő lépést tesz: odaadja nekik a leveleket, ezzel leleplezve az összeesküvést. Az árulók még mindig bíznak a király irgalmában, ám Henrik felrója nekik, hogy saját maguk ölték meg a király irgalmát. A három férfit hazaárulásért letartóztatják, majd Henrik útnak indul Franciaországba.

Harmadik szín
Falstaff elhunyt. Pistol, Nym, Bardolph és a fiú búcsút vesznek a kocsmárosnétól, majd útnak indulnak Franciaországba.

Negyedik szín
Franciaországban, a királyi palotában VI. Károly király, a dauphin, a várkapitány és a francia nemesek az ország védelméről tárgyalnak. A király elrendeli a várak megerősítését, míg a dauphin úgy véli, nem szükséges háborúra készülni, és hogy nem szabad félelmet mutatni. A dauphin nem tartja különösebben erősnek az angol királyt, azonban a várkapitány figyelmezteti, hogy tévesen ítéli meg Henriket. Károly arra emlékezteti tanácsosait, hogy az angolok már korábban is súlyos vereséget mértek a franciákra, és felidézi a Fekete Herceg győzelmét a Crécy-i csatában. Ekkor megérkezik Exeter, Henrik hadüzenetével, amelyben a király azt közli, hogy már Franciaország területén tartózkodik – vagy megkapja a francia koronát, vagy háborút indít.

Harmadik felvonás

A Kórus bejelenti, hogy az angol flotta megérkezett Harfleur kikötőjébe. A francia követ Henriknek Katalin királylány kezét és néhány jelentéktelen francia hercegséget kínál fel. Henrik azonban ágyúval válaszol, és elindítja Harfleur ostromát.

Első szín
Henrik király lelkesíti katonáit a közelgő csatához.

Második szín
Bardolph, Nym, Pistol és a fiú az ostrom alatt életüket féltik. A fiú gyávának és hitványnak tartja Pistolt, Nymet és Bardolphot, akik csak beszélnek, de harcolni nem képesek, inkább lopnak. Fluellen a háború fegyelmét próbálja megvitatni Jamyval és Macmorris kapitánnyal, de az utóbbi inkább a cselekvés mellett érvel. A város a tárgyalásokat kezdeményezi az ostromló angolokkal.

Harmadik szín
Henrik ultimátumot ad a harfleurieknek: vagy megadják magukat, vagy porig égetik a várost. A város parancsnoka, mivel nem kapott segítséget a dauphintól, úgy dönt, hogy megadják magukat. Az angol hadsereg bevonul Harfleurba, majd másnap Calais felé veszi az irányt.

Negyedik szín
Rouen palotájában Katalin angolul tanul Alicetől, az udvarhölgyétől, aki már járt Angliában.

Ötödik szín
A francia király, a dauphin és a francia hercegek megbeszélik a hadállást. A király parancsot ad, hogy a francia urak támadjanak vissza, és ejtsék foglyul Henriket. Mivel Henriknek kevés és legyengült katonája van, a franciák bizakodóak.

Hatodik szín
Az angol hadsereg Picardiában táborozik. Fluellen elégedetten beszél Gowernek Exeter herceg kitűnő fegyelméről és vitézségeiről, amivel sikeresen tartja a hidat. Emellett említi Pistolt is, akitől szintén lenyűgözve van. Pistol megérkezik, és kéri Fluellent, hogy beszéljen Exeter herceggel Bardolph érdekében, akit akasztásra ítéltek egy szentségtartó ellopása miatt. Fluellen azonban elutasítja a kérését, mivel a diszciplínát nem lehet megszegni.

Fluellen kezdi úgy érezni, félreismerte Pistolt. Fluellen beszámol Henriknek, hogy veszteség nélkül sikerült elfoglalniuk a hidat. Henrik egyetért Bardolph kivégzésével, és elrendeli, hogy Franciaországon átvonuljanak anélkül, hogy fosztogatnának, rabolnának vagy megsértenék az embereket. Megérkezik Montjoy, a francia hírnök, aki azt követeli, hogy Henrik térítse meg a francia veszteségeket, és hagyja el az országot. Henrik szabad utat kér legyengült seregének.

Hetedik szín
Azincourt közelében, a francia táborban a dauphin és a nemesek készülnek a reggeli rajtaütésre. Fegyverkeznek, és hajnalban támadnak.

Negyedik felvonás

A Kórus arra kéri a közönséget, hogy képzeljék el, ahogyan éjszaka, sötétben a franciák közelednek az angol tábor felé. A francia hadsereg vidám és könnyelmű, alábecsülik az angolok erejét, míg az angol sereg Henrikből merít bátorságot és erőt, és készen állnak a franciákkal való összecsapásra.

Első szín
Az angolok kilátásai nem túl biztatóak. Henrik álruhában járkál a táborban, és katonáival beszélget. Kiderül, hogy a katonák kilátástalannak tartják a helyzetet, és szerintük jobb lenne, ha a király egyedül vívná meg a csatát, mivel így legalább az emberek életben maradnának. A király talán fogságba esne, de azt is kiváltanák. Williams szerint csatában nem lehet keresztényi módon meghalni. Henrik elmagyarázza, hogy a király nem azért hívja szolgálatba az embereit, hogy azok meghaljanak, hanem hogy kötelességük teljesítése mellett megőrizzék a lelki tisztaságot.

A katonák nem kell, hogy azon aggódjanak, hogy rossz ügyért halnak meg, mert az a király lelkét terheli. Miután Henrik beszéde megnyugtatja őket, a katonák készen állnak a harcra. Williams azonban még mindig kihívja Henriket. Kesztyűt cserélnek, hogy a csata után megismerjék egymást. Henrik kérésére Erpingham összehívja a nemeseket, és Henrik Isten segítségét kéri, hogy bátorságot adjon katonáinak.

Második szín
A francia táborban a dauphin és a francia főurak készülnek a csatára. A hírnök arról tájékoztatja őket, hogy az angolok készen állnak. A franciák bizakodóak, mivel úgy vélik, Henrik serege fáradt és gyenge.

Harmadik szín
Az angolok félnek, hiszen mindössze 5000 katonájuk áll szemben a francia 60 000 fős seregével. Henrik úgy véli, hogy ha veszítenek, legalább kevesen halnak meg, de ha győznek, annál nagyobb lesz a dicsőség. Kihirdeti, hogy aki fél és távozni akar, pénzt és engedélyt kap a visszavonulásra. A franciák már hadrendben állnak. Ekkor megérkezik Montjoy, a francia várkapitány hírnöke, aki még egy utolsó esélyt ad tárgyalásra, és hangsúlyozza a francia erőfölényt, de Henrik elutasítja az ajánlatot. Elkezdődik a csata.

Negyedik szín
Az azincourt-i csata – kortárs miniatúra
A csatatéren Pistol nagyszájúságával próbálja vitéz harcosnak mutatni magát, és egy kis pénzért cserébe elenged egy megrémült francia katonát, akit kegyelemként említ, de valójában csak azért, hogy ne kelljen vele harcolnia.

Ötödik szín
A francia főurak már belátják, hogy el fogják veszíteni a csatát. Az örök szégyent elkerülendő, összeszedik maradék erejüket és visszatérnek a csatatérre.

Hatodik szín
Az angolok nyerésre állnak, de a franciák még nem adják fel. York és Suffolk elesett. Henrik elrendeli, hogy a hadifoglyokat öljék meg.

Hetedik szín
A franciák lemészárolták az angol poggyászt őrző fiúkat, kirabolták és felgyújtották a királyi sátrat. Fluellen Henriket Nagy Sándorhoz hasonlítja. Ekkor újra megérkezik Montjoy, aki engedélyt kér, hogy összegyűjtsék a csatatérről a halottakat, és eltemessék őket. Sok francia nemes elesett. A csata véget ér, és Henrik elnevezi az ütközetet azincourt-i csatának.

Williams keresi az előző estéről szóló megállapodás szerint kihívott „csirkefogót”, hogy vívjanak. Henrik úgy tesz, mintha nem tudná, kiről beszél a katona. A király elküldi Williamst Gowerért, majd Fluellen sipkájába tűzi Williams kesztyűjét, hogy azt higgye, vele kötötte meg a megállapodást. Henrik Fluellen után küldi Warwickot és Glostert, hogy gondoskodjanak róla, hogy Fluellen és Williams ne bántsák egymást.

Nyolcadik szín
Fluellen és Williams összetalálkoznak, és Williams felismeri kesztyűjét Fluellen sipkáján. A megállapodás szerint megüti a férfit. Fluellen felháborodik, és árulónak kiáltja a katonát. A nemesek és Henrik közbelépnek; Williams védekezik, mondván, hogy csak az esküjét tartotta be. Henrik tréfája lelepleződik, Williams bocsánatot kér, a király pedig pénzt ajánl neki.

Megérkezik a hírnök egy jegyzékkel az elesett francia katonákról. A foglyok között több előkelőség is akad, köztük Orléans és Bretagne hercege. A jegyzék szerint tízezer francia, köztük 126 nemes esett el, míg az angolok közül csupán négy nemes és huszonöt közember vesztette életét. Henrik Istennek adja a győzelem dicsőségét. Az angolok készülnek visszaindulni Calais-ba, majd onnan az anyaországba.

Ötödik felvonás

A Kórus utazásra hívja a közönséget, időben és térben; mivel mindezt nem lehet színpadra vinni, arra kéri a nézőket, hogy képzeljék el, amint Henrik először Calais-ba, majd Londonba érkezik, és mindenütt ünneplik győzelmét. A király azonban nem saját magának, hanem Istennek tulajdonítja a győzelmet. Emellett megtudjuk, hogy a császár segített békét kötni Anglia és Franciaország között. Henriket most Franciaországban találjuk.

Első szín
Franciaországban, az angol táborban Fluellen elpanaszolja Gowernek, hogy az előző napon Pistol megsértette őt. Fluellen walesi nemzeti szimbólumot, hagymát visel, míg Pistol sértő módon kenyeret és sót hozott neki. Fluellen megfogadja, hogy visszavág. Mikor Pistol könnyekre fakad, Fluellen hagymát ad neki, majd megüti. Pistol azt ígéri, hogy visszatér Angliába és tolvaj életet kezd, a Fluellentől kapott sebeire pedig azt fogja mondani, hogy a francia csatában szerezte.

Második szín
Troyes-ban találkoznak az angol és a francia király, valamint a nemeseik a békekötés céljából. Henrik világossá teszi Burgundiának, hogy a békét meg kell vásárolniuk, és teljesíteniük kell az angol követeléseket, melyeket pontokba szedtek. A francia király, felesége, Burgundia és az angol nemesek elvonulnak, hogy megvitassák a békeszerződés részleteit. Henrik egyedül marad Katalinnal és Alicével. Henrik szeretné elnyerni Katalin szerelmét, és a nyelvi akadályokat Alice segít áthidalni. Katalin akkor megy hozzá, ha apja úgy kívánja. Visszatér a francia király, aki minden feltételt elfogad, beleegyezik a házasságba, és elkezdik az esküvő előkészületeit.

A darabot a Kórus zárja, összefoglalva az eseményeket. VI. Henrik csecsemőként mind angol, mind francia király lett, de Franciaország nem maradt sokáig angol kézen.