Romain Gary: A virradat ígérete olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Romain Gary (1914–1980) litván származású francia író volt, aki gyermekkorát Moszkvában, Wilnóban és Varsóban töltötte. 1928-ban édesanyjával együtt a dél-franciaországi Nizzába költözött. Jogot tanult, majd a második világháborúban repülőtisztként harcolt a náci Németország ellen, később a legmagasabb katonai kitüntetésekkel ismerték el. Diplomata pályafutása során Szófiában, Bernben, Los Angelesben és Bolíviában szolgált. Íróként regényeket, drámákat, esszéket és forgatókönyveket készített, utóbbiak közül az egyik legismertebb a „A leghosszabb nap”. Két saját filmjét is rendezte. Több álnéven publikált, ami lehetővé tette számára, hogy kétszer nyerje el a rangos Goncourt-díjat – ezt a kitüntetést egy szerző elvileg csak egyszer kaphatja meg. 1956-ban Az ég gyökerei, majd 1975-ben, Émile Ajar néven megjelent Előttem az élet című művéért részesült a díjban. A Goncourt-akadémia nem ismerte fel, hogy a két név ugyanazt az írót takarja. Gary halála után posztumusz megjelent regényében fedte fel a valódi történetet. Magyarul az Előttem az élet és a Lady L. című regényei olvashatók.

Romain Gary: A virradat ígérete olvasónapló

Anya – az egyetlen lény, akivel öt percen belül össze tudok veszni, mégis…

Anyák – se velük, se nélkülük. Ez a könyv minden olvasóban felidézi, átgondolásra készteti az anya-gyermek kapcsolatot. A viszony átrendeződhet, új értelmet nyerhet, hiszen az anya akkor is velünk van, ha már rég nincs közöttünk. Jelen van mozdulatainkban, gondolatainkban, érzéseinkben – a köldökzsinór, bármennyire is elvágott, néha mégis elválaszthatatlan.

Ez a rendhagyó önéletrajzi regény sok szeretettel, öniróniával, fájdalommal és örömmel mesél az életről.

Gyönyörű alkotás, amely mélyen az ember lelkébe hatol. Olyan történet, amit elsőre talán hihetetlennek tűnik, mégis valóságos. Egy céltudatos anya portréja, aki feltétel nélkül hisz fia tehetségében, és mindent alárendel annak, hogy sikeres legyen – még a saját életét és érzéseit is. Ez a szeretet egyszerre megható, furcsa és visszataszítóan zsarnoki.

Az anyai szeretet fojtogató ereje nem könnyíti meg a kisfiú, később a férfivá érő író életét. Őszinte, önironikus vallomás egy bonyolult kapcsolatról. Felmerül a kérdés: irigykedjünk-e, sajnáljuk-e, hogy nem volt részünk ilyen mély szeretetben, vagy inkább örüljünk, hogy nem éltük át ezt a fojtogató kötődést.

Anya és fia – egy életre szóló köldökzsinór-kapcsolat megrázó története, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. A második világháború eseményei adják a hátteret a fiatal repülőtiszt életének, miközben az emigráns, egyedülálló anya és imádott fia, Romuska kapcsolatát meséli el őszintén és meghatóan ez a kivételesen megírt életregény.

Emlék egy anyáról, aki valóban mély szeretettel fordult fia felé – talán túlzottan is –, hiszen a házasságon kívül, későn született gyermeket szinte az egekig magasztalta. Ugyanakkor ez a túlságosan szoros kötődés komoly veszélyeket rejt magában. Az anyai szeretet, bármennyire is szívből jövő, fullasztó és nyomasztóvá válik. Ironikus humor nélkül a történet akár egy pszichiátriai esetleírásként is értelmezhető lenne.