Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

A Szigetvár ostromának és hősi elestének története már Zrínyi Miklós előtt is megihlette a korabeli alkotókat a 16. és 17. században. Számos mű, legyen az legenda, népdal, műdal, elbeszélés vagy akár egyházi ének született mind Horvátországban, mind Magyarországon. Ezeket a darabokat katolikus és protestáns szertartásokon egyaránt előadták. Némelyik műnek ismerjük a szerzőjét vagy feljegyzőjét. Zrínyi Miklós ezen korábbi művek gazdag tárházából merített ihletet saját eposza, a „Szigeti veszedelem” megalkotásához.

„A Szigeti veszedelem” című mű egy barokk kori eposz, amely összesen 15 éneket foglal magában. A költemény 1566 négysoros és két ötsoros versszakból áll. Zrínyi Miklós érdekessége, hogy minden versszakot számozott, az utolsó két ötsoros kivételével. Ez a számozási módszer nem véletlen, hiszen így a számozott versszakok száma pontosan megegyezik a Szigetvár ostromának dátumával, 1566-tal.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem olvasónapló röviden

Miután I. Ferdinánd császár halála után Zrínyi Miklós (a későbbi költő dédapja) megtagadta az adófizetést a törököknek, 1566-ban I. Szulejmán szultán nagy sereggel ostromolta meg a Szigetvári várat. A várat mintegy 2500 fős, horvátokból és magyarokból álló őrség védelmezte Zrínyi vezetésével.

Az ostrom augusztus 9-től szeptember 8-ig tartott, mely során a védősereg létszáma 600 főre csökkent, és fokozatosan a belső várba szorultak. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjszaka a szultán életét vesztette. A védők hiába várták a felmentő császári sereget, így 1566. szeptember 8-án Zrínyi és a megmaradt 300 fős őrsége kitört a belső várból, de a törökök elfogták és lefejezték őket. Fejüket megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték a császári seregek felé.

Az eposzban szereplő mitológiai és történelmi szereplők Zrínyi szövegében latin neveken szerepelnek. A „Zr.” rövidítés arra utal, hogy a név kizárólag Zrínyi művében fordul elő. Az eposz szereplői között nem csak magyarok és törökök, hanem görög és latin mitológiai, bibliai és költött alakok is megjelennek.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem olvasónapló

I. ének

A mű kezdetén az Úr Michael arkangyalt bízza meg a feladattal, hogy Allecto fúriát a pokolból kiszabadítva Törökországba küldje, Szulejmán szultán lelkének megszállására. A fúria feladata, hogy gyorsan a gonosz oldalra fordítsa a szultán szívét a magyarokkal szemben. Ennek érdekében átváltozik Szulejmán apjává, Szelim szultánná, és mérges kígyót helyez az ágyába, ami végül megmérgezi a szultán szívét. Másnap Szulejmán háborút hirdet a magyarok ellen, és összehívja tanácsát, hogy megtervezze a hadjáratot.

II. ének

Június 10-én Szulejmán szultán nagy sereggel indult útnak. Petraf, a szultán unokatestvére, elfoglalta Gyulát. Ugyanebben az időben Maximilián császár Zrínyi Miklóst nevezi ki Szigetvár kapitányává. Zrínyi egy feszület előtt imádkozik a háború sikeres kimeneteléért, amikor Jézus megszólítja, és felfedi neki jövőbeli sorsát.

III. ének

Mehmet a török hadaival Siklós felé vonul. Zrínyi Miklós, amint értesül róla, megtámadja a török tábort, ahol Mehmet fia, Rézmán, a horvátországi basa tartózkodik. Mehmet siet fia segítségére, de mire odaér, Zrínyi már megölte Rézmánt. Mehmet bosszúból támad Zrínyire, de végül ő is fia sorsára jut. Rahmat, a „nagy török”, egy hatalmas bottal támad Farkasicsra, aki puskával lő mellkason, de őt magát is fejbe vágják, és félholtan zuhan a lova mellé. Olaj-bég, a török gyalogság vezére, végül megadja magát Zrínyinek.

IV. ének

Zrínyi és társai összegyűjtik a csatatéren maradt halottakat és sebesülteket, majd beviszik őket a kápolnába, ahol imádkoznak értük. Eközben a távolból erős ágyúdübörgés hallatszik.

V. ének

Zrínyi és szűk csapata Istennek fogad hűséget, és megesküsznek, hogy mindhalálig harcolnak, és bármilyen áron megvédenek minden magyart. Esküjüket követően készülődnek a harcra. Zrínyi levelet ír a királynak, segítséget kérve, búcsúzik a királytól és fia, György elől, aki elviszi a levelet.

VI. ének

A szultán két követet küld a Szigeti várhoz, felszólítva a magyarokat a várfalak feladására. Zrínyi elutasítja a felszólítást. A szultán felderítő csapatokat indít, hogy feltérképezzék a várvédelem gyenge pontjait, de Zrínyi megtámadja és szétkergeti őket. Egy elfogott török beszámol róla, hogy már úton van a nagy sereg. A harcokat az esti órák zárják le, Deli Vid megöli Hamvivánt.

VII. ének

A szultán érkezésével egyidejűleg Farkasics Péter elhalálozik egy régi betegség következtében. Nem sokkal ezután Zrínyi és 500 fős csapata kitör a várból. A harcban Deli Vid és Demirván, Hamviván barátja összecsapnak. A sötétség miatt leállnak a harccal, de a küzdelmeket a későbbiekben folytatni fogják.

VIII. ének

A török vezetőség összehívja tanácsát, ahol döntést hoznak, hogy intenzív ágyúzással támadják meg a Szigetvári várat.

IX. ének

A véget nem érő ágyúzás megkezdődik. Juranics és Radivoly éjjel megpróbálnak kiszökni a várból, hogy üzenetet vigyenek a német császárnak. Átverekedik magukat a török táboron, de Juranicsot elfogják a strázsa és megölik. Radivoly előbukkan rejtekéből, és azonnal leszúrja barátja gyilkosát, azonban őt is túlerő veszi körül, és életét veszti.

A várfalak között Deli Vid egy álomról számol be Zrínyinek, melyben látja Radivoly vérbe fagyott alakját, valamint saját és Zrínyi halálát is. Később a két hős holttestét visszahozzák a várhoz és eltemetik.

X. ének

A külső és belső város már a törökök kezére került, sőt egyik vártorony is összeomlott az ágyúzás következtében. A törökök előretörnek, és elfoglalják a ledőlt tornyot. Ebben a harcban Demirhám és Rodován is részt vesz, utóbbi életét veszti. Az ellenség egyre mélyebben hatol be a városba, sokan halnak meg. Végül Zrínyi megjelenik és visszaveti a török csapatokat.

XI. ének

Delimán szégyenkezik, mert visszavonult a magyarok elől. A török táborban Rusztán ezért vádolja, amire Delimán megöli őt. Halul bég tanácsára Delimán elhagyja a tábor területét a császár haragja miatt. Demirhám kihívja Deli Videt egy párbajra, aki 200 katonával indul el ellene. A küzdelem során Deli Vid majdnem legyőzi Demirhámot, de a törökök közbelépnek és megtámadják őket. Zrínyi segítségükre siet, de Deli Videt sehol sem találja.

XII. ének

Delimán elmélkedik szerelméről, Cumilláról, aki korábban a meggyilkolt Rézmán felesége volt. Delimán miatt zavarták el, mivel ő ölte meg Rézmánt. Cumilla azonban továbbra is szereti Delimánt, és levelet ír neki. A harcos viszontozza a nő érzéseit, és kapcsolatuk beteljesedik. E közben a török táborban, a császár akarata ellenére is törekednek

Delimán visszahívására, sőt követséget is küldenek érte. Ők rá is beszélik, hogy térjen vissza, de Cumilla nem szeretné elengedni kedvesét. Delimán mégis útnak indul feleségével együtt, és imádkozik, hogy ha neki meg kell halnia, akkor felesége élje túl őt. Utazásuk során egy kúthoz érkezve Cumilla inni kíván Delimán kulacsából, de abban mérgezett vércsepp van, ami egy korábbi sárkányharcból származhat. Szeretett felesége meghal, és Delimán, mély fájdalmában és bosszúvágyban, visszatér a török táborba, hogy a keresztények ellen harcoljon.

XIII. ének

Deli Vid, aki török származású, nem ismert fel az idegen táborban. Felesége hiába várja őt a várfalak között, ezért elhatározza, hogy férjét keresi meg. Felveszi férje páncélját és útnak indul. Amikor egy katona meg akarja árulni a királynak, hogy Deli Vid a táborban van, Barbara, a felesége, megöli a hírnököt. A törökök elfogják őket, de Deli Vid azt állítja, hogy Barbara csak a rabszolgája.

A törökök nem elégednek meg ezzel a magyarázattal, és vizsgálatot indítanak, de Deli Vid inkább leöli őket. Ezt követően kiverekedik magukat a táborból, és feleségével együtt visszatérnek a várba. Közben a császár újabb tanácskozást hív össze. Demirhám szégyenkezik és újra meg akar küzdeni Deli Viddel, de Szulimán ezt megtiltja.

A törökök elfogtak egy galambot, mely a királynak címzett levelet szállított. A várban már csak ötszázan maradtak, sok a sebesült és harcképtelen, így már csak a királyi segítségben reménykedhetnek. Amikor mindez Szulimán tudomására jut, azonnal támadást indít.

XIV. ének

Alderán, a gonosz varázsló, az alvilág sötét erőit mozgósította, hogy segítsenek a törököknek legyőzni a magyarokat. A török sereg ezzel a megerősítéssel megindult, és Demirhám sikerrel behatolt a várba, ahol szembe találkozott Deli Viddel. Elkeseredett párbajuk során mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek, ám Deli Vid hamarabb végez ellenfelével, majd ő is életét vesztette.

XV. ének

Zrínyi Miklós látva, hogy a helyzet kilátástalan, kivonulást tervezett. Először felgyújtotta a kincsestárat, ahol megjelent neki Gábor arkangyal. Az arkangyal bátorította Zrínyit és visszaűzte a pokolba azokat a démonokat, akikkel együtt elragadták Alderánt is. Zrínyi ezután 500 fővel kirohant a várból, megölte Delimánt és a szultánt. Azután visszasietett embereihez, de már túl későn érkezett, hiszen őket már lelőtték. Lelküket azonban az angyalok a mennybe vitték, ahol örök nyugalom várja őket.