Móricz Zsigmond: Tragédia olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Móricz Zsigmond: Tragédia (novella)

Szereplők:

Móricz Zsigmond

Janka (a korábbi felesége, halott)

Mária (a felesége, színésznő, Kis János felesége)

Kis János (a Tragédia c. novella főszereplője)

Újságíró (most jött Amerikából, filmügynök, Gróf)

Kellékes (Csendőr)

Munkavezető

Kis János, a jelentéktelen ember, belehal élete első nagy evészetébe Sarudy gazda lányának lakodalmán.

Móricz Zsigmond: Tragédia olvasónapló

A történet egy korai 20. századi magyar faluban, amely hasonlít azokra, ahol Móricz Zsigmond nevelkedett, bontakozik ki. Sarudy gazda, a jómódú, ám kapzsi földbirtokos lánya esküvőjének előkészületeit intézi, miközben nem fizet rendesen a földein dolgozó parasztoknak. E közben Kis János, a szegény, de büszke napszámos, aki magányosan éli mindennapjait, keményen arat a gazda birtokán. A két főszereplő közötti társadalmi és jellembeli szakadékot jól mutatja, hogy a mű során egyáltalán nem kerülnek szóba egymással, nem beszélnek.

Móricz Zsigmond részletesen írja le a parasztság életét, a társadalmi rétegződést a teljesen nincstelenektől a csak szegényekig. Műveiben a naturalizmus jegyei dominálnak, vagyis gyakran állnak a negatív és a csúf események középpontjában. A történetben a fukar Sarudy gazda, aki készül lánya esküvőjére, meglepő módon mindenkit meghív az ünnepségre. Ezalatt Kis János, aki magában dühöng és gyűlölködik, elhatározza, hogy kijátsza a gazdát és megszerzi annak vagyonát.

János étkezési szokásait és viselkedését édesapjától örökölte, aki egyszer meg akarta büntetni fiát, mert az megette az ebédjét. Az apa azonban rossz mozdulatot tett, elesett, fejsérülést szenvedett és belehalt. János ekkor nevetett először életében. A történet folytatódik a lakodalomban, ahol János már a levestől jóllakott, de eltökélt szándéka, hogy minden fogást megkóstoljon. A lakoma során több fogás is következik, köztük a töltöttkáposzta, ami küzdelmes evést eredményez (öklendezés, kinlódás), és végül egy húsdarab a torkán akad meg, ami halálához vezet.

„Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt sem, hogy ott volt, sem azt, hogy élt”.

A novella népies nyelvezettel íródik, és az események közepébe csöppenve kezdődik, azaz in medias res technikát alkalmaz. Az egész művet egy narrátor meséli el, dialógusok nélkül, rövid mondatokban fogalmazva. A történet anekdotikus elemekkel átszőtt, és Jánost szinte történelmi hősként mutatja be, ahogyan az ételekkel, mint ellenségekkel, megküzd.

Móricz Zsigmond művében kritikusan szemléli az ösztönösséget. Novellájából, amely az öklendezés témáját boncolgatja, feltehetően az a tanulság vonható le, hogy nem az emeli ki az embert a középszerűségből, hogy mennyi töltött káposztát képes elfogyasztani, hanem inkább az élete és jelleme határozza meg valódi értékét.