Arany János: Rege a csodaszarvasról olvasónapló * Olvasónaplóm

Szerző: Arany János
A mű címe: Rege a csodaszarvasról

A mű keletkezése

Arany János a magyar irodalom kiemelkedő alakjaként olyan hiányt próbált pótolni, amelyet az ősi magyar eposz hiánya jelentett. Arany a krónikákból merített inspirációt, és történetírók munkáit felhasználva alkotta meg a magyarság eredettörténetét. Az általa teremtett műeposzok között megtalálható a „Buda halála” című alkotás, mely Attila, a hunok „világhódító” fejedelme és öccse, Buda történetét dolgozza fel. Emellett Attila fia, Csaba legendáját is megörökítette „Csaba királyfi” cím alatt. Bár ezek a művek befejezetlenül maradtak, mégis nagy irodalmi értéket képviselnek. A „Rege a csodaszarvasról” című epizód a „Buda halála” részeként került feldolgozásra.

Arany János: Rege a csodaszarvasról olvasónapló röviden

Az Árpád-házi és Anjou királyok uralkodása alatt az udvari krónikások rögzítették a magyarok eredetmondáit, amelyek szájhagyomány útján kaptak helyet a történeti emlékezetben. A krónikák szerint egy ősi szittya, más néven szkíta lovas nép élt az ázsiai pusztákon, akik vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkoztak.

A szittya nép királya, Ménrót, ismertebb nevén Nimród, Enéh feleségétől két fiút nevelt: Hunort és Magyart. A legendák szerint a két fiú és ötven-ötven társuk hosszú napokon át üldözött egy csodálatos nőstény szarvast, amely végül Dúl és Belár földjére vezette őket. Itt a szarvas eltűnt, a vadászok pedig a helyi törzsfők távollétében a hátrahagyott lányokat vették feleségül. Ezen események eredményeképpen Hunor utódai a hunok, Magyar utódai pedig a magyarok lettek.

Arany János: Rege a csodaszarvasról olvasónapló

Ménrót fiai, Hunor és Magyar, ötven-ötven főből álló csapatukkal indultak vadászatra, amikor egy gímszarvast kezdtek el üldözni. Napnyugtáig tartó hajsza után, a szarvas nyomát vesztve, úgy döntöttek, hogy a Kur folyó partján táboroznak éjszakára, és másnap reggel térnek haza.

Azonban a korai hajnalban a szarvas ismét megjelent előttük, így folytatták az üldözést. A Kur folyót átúszva egy sivár, kietlen tájon találták magukat. Bár eleinte megbánták, hogy ilyen messzire eljöttek, a reggeli órákra újra feléledt bennük a vadászvágy, és tovább követték a szarvast egészen a Meóti-tengerig, túl a Don folyón.

Végül a szarvas nyoma ismét eltűnt, és ekkor rádöbbentek, hogy már nem ismerik az utat haza. Így döntöttek amellett, hogy letelepednek ott, ahol éppen voltak, mivel a terület bővelkedett vadban és halban. Későbbi kisebb vadászutak során egy alkalommal zenét hallottak, és a közelbe érve meglátták, hogy Belár és Dúl lányai táncolnak.

A fiatal legények elhatározták, hogy mindenki magának ragad egyet a lányok közül. Dúl lányai, akik később Hunor és Magor feleségeivé váltak, gyermeket szültek nekik, akiktől származnak a hunok és a magyarok. Idővel ezek a családok elszaporodtak és benépesítették az egész Szittyaföldet.