Olvasónaplók, kötelező olvasmányok, kötelezők röviden, kötelező olvasmányok röviden, verselemzés.
Petőfi Sándor „A nép” című verse szenvedélyesen ad hangot a társadalmi igazságosság iránti vágyának. Az elemzés feltárja, miként válik a nép a költőnél erővé és reménnyé a változásra.
Petőfi Sándor: A nép (elemzés) Olvass tovább
Ady Endre „Az eltévedt lovas” című verse a magány, útkeresés és létbizonytalanság erőteljes szimbóluma. Az elemzés rávilágít, miként jelenik meg a modern ember belső vívódása a költeményben.
Ady Endre: Az eltévedt lovas (elemzés) Olvass tovább Petőfi Sándor „Itt van az ősz, itt van ujra” című verse az évszakváltás érzéseit és a természet szépségeit örökíti meg, miközben nosztalgikus hangulatot és mély érzelmeket közvetít az olvasó felé.
Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van ujra (elemzés) Olvass tovább Petőfi Sándor „A borozó” című verse játékos hangulatával ünnepli az élet örömeit és a barátságot. Az elemzés feltárja, miként válik a bor a szabadság és vidámság szimbólumává a költeményben.
Petőfi Sándor: A borozó (elemzés) Olvass tovább
Petrarca „Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad” című szonettje a lélek útját, a belső küzdelmeket jeleníti meg. Az elemzés feltárja, hogyan válik a természet és önvizsgálat egysége lírai vallomássá.
Petrarca: Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad (elemzés) Olvass tovább Petőfi Sándor „Az ítélet” című verse a bűn és bűnhődés örök témáját dolgozza fel. Az elemzés rávilágít, hogyan jelenik meg a lelkiismeret és az igazságosság a költeményben.
Petőfi Sándor: Az ítélet (elemzés) Olvass tovább
Juhász Gyula Hajnal című verse a remény és újjászületés motívumait tárja fel. A költemény finom képekkel mutatja be a hajnal derengését, miközben mély érzelmi tartalmat közvetít az olvasónak.
Juhász Gyula: Hajnal (elemzés) Olvass tovább Petőfi Sándor verse, „A természet vadvirága”, a költő szabadságszeretetét és természetközelségét tükrözi. Az elemzés feltárja, miként válik a vadvirág a költői önazonosság jelképévé.
Petőfi Sándor: A természet vadvirága (elemzés) Olvass tovább Petőfi Sándor „Falu végén kurta kocsma” című verse egyszerre idézi meg a magyar falu hangulatát és a költő személyes érzéseit, miközben a szabadság és a magány témáit is érinti.
Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma (elemzés) Olvass tovább
Kosztolányi Dezső „Boldog, szomorú dal” című verse különleges kettősséget ábrázol: a boldogság és szomorúság egyszerre jelenik meg benne, miközben a költő saját életének mélységeit tárja fel.
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal (elemzés) Olvass tovább