Irodalmi fogalmak

A klasszicista dráma a 18. század végén virágzott, szabályai szigorúak voltak. Fontos volt az arányosság, a mértékletesség, és a hősök gyakran erkölcsi példaképekké váltak a közönség számára.

A klasszicista dráma Olvass tovább

Az irodalmi levél nem csupán üzenet, hanem művészi önkifejezés is. E műfajban az író személyes hangon, érzéseit és gondolatait tárja fel, miközben kapcsolatot teremt olvasójával.

Az irodalmi levél műfaja Olvass tovább

A konstruktivizmus a 20. század elején jelent meg, és radikális újításokat hozott a művészetekben. Lényege, hogy a műalkotások szerkezetét, anyagát és funkcióját hangsúlyozza a díszítés helyett.

A konstruktivizmus Olvass tovább

A második világháború után az irodalom új irányokat vett: előtérbe került az egzisztencializmus, a posztmodern és a mágikus realizmus, melyek új módon értelmezték az emberi lét kérdéseit.

Irányzatok az világirodalomban 1945 után Olvass tovább

Az Antigoné nemcsak a görög dráma alapvető szerkezeti elemeit mutatja be, hanem az erkölcsi dilemmák, a sors és az emberi szabadság kérdését is központi témává emeli.

A görög dráma sajátosságai az Antigoné alapján Olvass tovább

Az itáliai reneszánsz a művészet, tudomány és gondolkodás forradalmi időszaka volt. Firenze utcáin új eszmék születtek, melyek máig hatnak kultúránkra és világképünkre.

Itáliai reneszánsz Olvass tovább

A felvilágosodás lírájában az imitáció nem csupán másolás: a költők a klasszikus formákat kreatívan újraértelmezték, így teremthettek hidat múlt és jelen, hagyomány és újítás között.

Imitáció a felvilágosodás lírájában Olvass tovább

Az intertextualitás a szövegek közötti kapcsolatok rendszere, amely során egy mű utal más alkotásokra. Ezáltal új jelentésrétegek születnek, gazdagítva az olvasói élményt és az értelmezés lehetőségeit.

Az intertextualitás Olvass tovább