A konstruktivizmus
A konstruktivizmus a 20. század elején jelent meg, és radikális újításokat hozott a művészetekben. Lényege, hogy a műalkotások szerkezetét, anyagát és funkcióját hangsúlyozza a díszítés helyett.
A konstruktivizmus Olvass továbbIrodalmi fogalmak
Irányzatok az világirodalomban 1945 után
A második világháború után az irodalom új irányokat vett: előtérbe került az egzisztencializmus, a posztmodern és a mágikus realizmus, melyek új módon értelmezték az emberi lét kérdéseit.
Irányzatok az világirodalomban 1945 után Olvass tovább
József Attila korai versei
József Attila korai verseiben már megmutatkozik a költő érzékenysége és társadalmi elkötelezettsége. Ezek a művek a gyermekkori élmények és a szegénység hatásait tükrözik.
József Attila korai versei Olvass tovább
Gogol pályaképe (A köpönyeg)
Gogol „A köpönyeg” című műve nemcsak az orosz realizmus alapköve, hanem szerzője pályájának is meghatározó állomása. Gogol humora, iróniája és társadalomkritikája máig ható erejű.
Gogol pályaképe (A köpönyeg) Olvass tovább
A görög dráma sajátosságai az Antigoné alapján
Az Antigoné nemcsak a görög dráma alapvető szerkezeti elemeit mutatja be, hanem az erkölcsi dilemmák, a sors és az emberi szabadság kérdését is központi témává emeli.
A görög dráma sajátosságai az Antigoné alapján Olvass tovább
Itáliai reneszánsz
Az itáliai reneszánsz a művészet, tudomány és gondolkodás forradalmi időszaka volt. Firenze utcáin új eszmék születtek, melyek máig hatnak kultúránkra és világképünkre.
Itáliai reneszánsz Olvass tovább
Imitáció a felvilágosodás lírájában
A felvilágosodás lírájában az imitáció nem csupán másolás: a költők a klasszikus formákat kreatívan újraértelmezték, így teremthettek hidat múlt és jelen, hagyomány és újítás között.
Imitáció a felvilágosodás lírájában Olvass tovább
Az intertextualitás
Az intertextualitás a szövegek közötti kapcsolatok rendszere, amely során egy mű utal más alkotásokra. Ezáltal új jelentésrétegek születnek, gazdagítva az olvasói élményt és az értelmezés lehetőségeit.
Az intertextualitás Olvass tovább
Görög dráma, dráma sajátosságai, tragédia szerkezete, hármasegység fogalma
A görög dráma alapvetően meghatározta a színház fejlődését: sajátosságai közé tartozik a tragédia összetett szerkezete és a hármasegység, amely az időt, helyet és cselekményt egységbe foglalja.
Görög dráma, dráma sajátosságai, tragédia szerkezete, hármasegység fogalma Olvass tovább
A harc, a háború értelmezése Janus Pannónius és Balassi Bálint művészetében
Janus Pannónius és Balassi Bálint költészetében a harc és háború nem csupán fizikai konfliktus, hanem lelki, erkölcsi próbatétel is. Verseikben megjelenik a hősiesség, a veszteség és a remény kettőssége.
A harc, a háború értelmezése Janus Pannónius és Balassi Bálint művészetében Olvass tovább