Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Csokonai Vitéz Mihály harmadik színdarabja a Karnyóné, melyet 1799-ben Csurgón írt tanítóskodása alatt és az 1799/1800-as tanév szeptemberi kezdésén tanítványaival elő is adott.

A bohózat teljes címe ‘Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak’, és a műfaj jellegzetességeihez híven minden szereplője nevetséges, torz figurát ölt. Az előadás során Karnyóné megcsalatott, de részvétre méltó alakja, a groteszk öngyilkossági kísérlet, a halottnak hitt férj váratlan visszatérése, a tömeges halál, majd a halottak feltámasztása egy tündér által mind hozzájárulnak a darab burleszk hatásához.

Ezt az ábrázolásmódot Csokonai néhány, a darab végére fűzött franciaellenes ‘hazafias’ elemmel próbálta kiegyensúlyozni, amelyeket az előadáson megjelent előkelőségek kedvéért illesztett be.

Szereplők:

Karnyó egy idős kalmár
Karnyóné felesége
Samu ezeknek fiok, ki bolondos
Boris szobaleány
Lázár boltos legény
Lipptopp szelepurdi
Lipittlotty szeleburdi
Kuruzs egy személyben doctor, borbély, alchimista, kéznéző chiromantista, zsibvásáros, drótvonó, poéta, kosárkötő

Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné olvasónapló

Ez a háromfelvonásos darab képviseli az első magyar tündérbohózatot. A történet középpontjában egy gazdag kanizsai kereskedő megözvegyültnek hitt felesége áll, akiről férjéről két éve nem érkezett hír. A gazdag özvegy, Karnyóné iránt két férfi is érdeklődik, Tipptopp és Lipitlotty, akik a komédia két szeleburdi szereplői.

Karnyóné Lipitlotty iránt érez vonzalmat, annyira, hogy még adósságait is elengedi neki. Azonban Lipitlotty elárulja szerencseszámai titkát Tipptoppnak, amit az a lottón játszott meg, és ez okozza vesztét. Tipptopp alattomos tervet sző vetélytársa ellen: meggyőzi őt arról, hogy megnyerte a lottót. Ezzel párhuzamosan egy alkut köt Borissal, a szobalánnyal, ígéretet téve neki, hogy ha ő lesz a ház új ura, a gazdag özvegy halála után feleségül veszi.

Lipitlotty, megtévesztve, hogy megnyerte a lottót, Budapestre utazik a pénzért, és közben szerelmes levelet ír Borisnak. A szobalány azonban a levelet átadja Karnyónénak, aki kétségbeesésében megmérgezi magát. Amikor Lipitlotty rájön, hogy csapdába csalták, visszatér és agyonlövi Tipptoppot, majd saját lelkifurdalásában öngyilkosságot követ el.

Ebben a pillanatban váratlanul megjelenik a színen a ház ura, Karnyó, akit eddig Mantuában fogva tartottak. Az öreg kereskedő összeomlik, amikor szembesül a történt tragédiával. A helyzetet azonban megoldja a földre szálló Tündér és Tündérfi, akik életre keltik a halottakat, így végül minden a helyére kerül.”

Elemzés

Csokonai Vitéz Mihály tündérbohózatainak megszületésében jelentős szerepet játszottak Haffner Fülöp bécsi író munkái, valamint az osztrák-német énekes játékok, amelyek nyomán a magyar drámairodalomba átültette a tündéries elemeket. Komédiájára erős hatást gyakorolt Haffner, illetve August von Kotzebue egyik vígjátéka.

A darab, amely lényegesen sikeresebb, mint az író korábbi próbálkozása, a ‘A méla Tempefői’, kimutatja Csokonai tehetségét a bohózatírás terén is. A „valódi színpadot sohasem látó színpadi zseni”, ahogy a kritikák emlegetik, színpadi ismeretek nélkül is képes volt humoros karaktereket, izgalmas epizódokat és helyzeteket teremteni. A darabot tovább gazdagítják a népies mellékalakok, mint például Lázár, a tótosul beszélő boltoslegény, Kuruzs, a rigmusokat gyártó ezermester, és Boris, a magyar nótákat kedvelő szobalány, akik még inkább feldobják az amúgy is derűs történetet.

Csokonai Vitéz Mihály ízlésvilága diákos, prózája ugyan érdes, párbeszédei azonban kiválóak és élvezetesek. Pukánszkyné szerint alakjai ugyan nem jellemek, de eleven, színes és szórakoztató figurák, amelyek előrevetítik a későbbi magyar népszínművek jellegzetességeit, mint például a játékosság, ének és tánc.

A 20. század közepére a Karnyóné megítélése egy kritikus szerint kiemelkedően modern maradt, annak színpadi esetlensége ellenére is. Ez a mű valóban közelebb áll hozzánk, mint a következő száz év magyar vígjáték-irodalom bármely más alkotása.