Déry Tibor: A befejezetlen mondat olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Déry Tibor 1933 karácsonyán kezdte el írni regényét a bécsi Café de France-ban. Bár ezt a tényt nem minden kiadás tükrözi, és maga a regény szövege sem árul el sokat róla, a mű három különböző szakaszban készült el. Az első kötetet (I–IV. fejezet) 1934 nyaráig írta, először Bécsben, majd a polgárháború miatt Budapestre költözve fejezte be. A második kötet (V–IX. fejezet) 1934 őszétől 1935 nyaráig, Mallorcán készült. A harmadik kötet (X–XIX. fejezet) pedig egy hosszabb szünet után, 1937 novembere és 1938 tavasza között íródott. A regény cselekménye nagyjából a mű megírásának időszakában játszódik.

Déry Tibor: A befejezetlen mondat olvasónapló

A regény, mely erősen épít az önéletrajzi elemekre, egy nagyszabású társadalmi panorámát nyújt a harmincas évek Magyarországáról, miközben rávilágít az európai politikai és szellemi folyamatokra is. A történet többségében Budapesten játszódik, de a szereplők életét követve bepillantást nyerhetünk a divatos fürdőhelyek világába, és Bécset is éppen a munkásfelkelés idején ábrázolja az író. A cselekmény valójában párhuzamos családtörténetekből építkezik: míg a nagypolgári Percen-Nagy és Vietorisz családok a múltat és a hagyományokat képviselik, addig a proletár Rózsa család az új, haladó irányvonalat. A szereplők döntő része ezen három család körül forog, és az ő történetük révén jelennek meg a különböző társadalmi rétegek.

Percen-Nagy Lőrinc joghallgató, aki próbál kapcsolatot teremteni a különböző világnézetek között, folyamatosan kísérletezik az osztályaival való szakítással, hogy támogassa a munkásmozgalmat, de kísérletei végül rendre elbuknak, mivel nem talál igazi elkötelezettséget. A családok sorsa végül tragédiába torkollik: miközben a két nagypolgári család elenyészik, a Rózsa család áldozatot vállal a jövő építéséért.

A regény 1933 karácsonya előtt, a Csáky utcai kocsmában kezdődik, ahol a város különböző társadalmi rétegei találkoznak. A helyszínen jelen van Parcen-Nagy Lőrinc, a trösztigazgató fia, és a munkásosztály gyanús külsejű tagjai is. Két héttel később ugyanezen a kocsmában Lőrinc szemtanúja lesz, ahogy barátja, Vidovics Miklós provokálni próbálja a munkásokat, amikor levágja egy férfi nyakkendőjét. Később Lőrinc egy munkás, Markot Béla holttestére bukkan a Wahrmann utcában, akit valószínűleg az incidens következményeként ölték meg.

A regény napjainkig megőrzi frissességét, mesterien vegyíti a különböző stílusirányzatokat, miközben élénk, egyénített karaktereket vonultat fel – az öngyilkos bankártól kezdve az okos és méltóságteljes nagyasszonyon át a többszörös renegáton és munkásasszonyon keresztül. Képet ad a fasizmus fenyegette országról, és feltárja, milyen erők és gyengeségek vezethettek a nemzet tragédiájához.