Euripidész: Iphigeneia Auliszban olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

Szereplők:

Agamemnón
Öreg szolga
Menelaosz
Klütaimnésztra
Iphigeneia
Akhilleusz
Hírnök
Khalkiszi nők kara
Oresztész
Kísérők
Őrök

Az auliszi görög táborban, Agamemnón sátra előtt játszódik a történet.

Euripidész: Iphigeneia Auliszban olvasónapló

Agamemnón, a görög seregek vezére, váratlan fordulatot élt át a Trójai háború előkészületeinek idején. A krónikák szerint a hírhedt Szárnyas-szigeti vadászaton Artemisz istennőt szentségtelenítette meg, amikor szent szarvast ejtett el. Ezáltal isteni haragot váltott ki, és a görög flotta megakadt Auliszból való indulásakor.

Khalkász jós tanácsára Agamemnón úgy döntött, hogy az isteni engesztelés érdekében feláldozná legkedvesebb lányát, Iphigeneiát. A döntést bár szíve mélyén elutasította, testvére, Menelaosz és a többi görög vezér győzködésére végül beleegyezett a rettenetes áldozatba.

Klütaimnésztra, Agamemnón felesége, egy levelet kapott férjétől, melyben arról tájékoztatta, hogy Akhilleusz, a híres görög hős feleségül kéri Iphigeneiát. Az igazságot titkolva Agamemnón úgy kérte hitvesét, hozza el lányukat a táborba. Azonban Agamemnón lelkiismeretére hallgatva végül mégis második levélben kért bocsánatot feleségétől, hogy ne küldje lányukat a feláldozásra.

Menelaosz az igazságra derítette fényt, miután saját szemével látta a levél tartalmát, és felelősségre vonta testvérét. Agamemnón később megpróbálta meggyőzni Menelaoszt, hogy egy másik nő életét ne kelljen áldozatul adniuk a görög sereg bosszúja miatt.

A drámai események közepette váratlanul érkezett hír Klütaimnésztrától, hogy lányukkal, Iphigeneiával és kisfiukkal, Oresztésszel megérkeztek a görög táborba, így az áldozat végrehajtásának pillanata egyre közelebb került.

Későbbi események során Klütaimnésztra találkozik Akhilleusszal, akit üdvözöl leendő leánya leendő férjeként. Akhilleusz azonban teljesen tisztában sincs a helyzettel, ami hamar kiderül. Egy szolga fedi fel a titkot, elárulva mindkét félnek, hogy valójában miért hívták ide Iphigeneiát. Klütaimnésztra könyörög Akhilleuszhoz, hogy mentse meg leányának életét, miközben Iphigeneia is apjához fordul, kérvén saját életének megmentését.

A görög katonák feszültsége fokozódik, hiszen még mindig Aulisz partjainál vesztegelnek, képtelenek betörni Trója falai közé. Agamemnón tanácstalan, de tudatában van, hogy a sereg már annyira dühös, hogy ha nem áldozza fel leányát az istennőnek, az egész hadsereget vérengzés fenyegeti. Akhilleusz szavai is megerősítik ezt a rettegést, amikor a feldühödött katonák elől menekülve nyilatkozik. Iphigeneia végül vállalja sorsát, hiszen rajta múlik, hogy újra útra kelhessenek-e a görög hajók. Édesanyjától kéri, hogy halála után ne gyászolja, és apját ne gyűlölje tettéért.

Klütaimnésztrát a hírnök éri el, hogy leánya feláldozásáról szóló hírt hozzon neki.

Amikor a pap lecsap késével Iphigeneiára, helyén egy szarvas jelenik meg, és annak vére árasztja el az oltárt. A csoda mindenkinek nyilvánvaló. Khalkász, a jós örömmel fogadja a csodát, mivel ez azt jelenti, hogy az istennő megbékélt, és a hajók végre útra kelhetnek Trója felé.

Így Iphigeneia az istennő oltalma alá került, és új életre szenderült az istenek között.