Gárdonyi Géza: A bor olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A bor Gárdonyi Géza 1901-ben írt háromfelvonásos népdrámája, amely színműírói karrierjének egyik legfontosabb alkotása. Bár a műben a prózaírói tapasztalatok erőteljesen érvényesülnek, és a cselekmény nem gazdag fordulatokban, sem pedig feszültséget fokozó dramaturgiai elemekben, a falusi házaspár lelki küzdelmeinek ábrázolása mély hatást gyakorolt a magyar irodalomtörténetre. A darabot a szakma a népszínművek hagyományaitól való eltérésként és a realista népdráma műfajának kialakulása szempontjából kulcsfontosságú műként értékeli.

Gárdonyi Géza: A bor olvasónapló

Gárdonyi Géza az 1898-ban megjelent, saját vidéki élményein alapuló Az én falum című elbeszéléskötet egyik novelláját dolgozta át színpadra, miközben beemelte a Göre-levelek karaktereit is, amelyek az 1890-es évek közepén nagy népszerűségnek örvendtek. A darab a Göre-történetek képzeletbeli helyszínén, Lepénden játszódik, és központjában Baracs Imre áll, egy csendes, józan életet élő férfi, akit egy ünnepi alkalmon felesége italra csábít.

A bor hatására Baracs mámoros lesz, és egy veszekedés során megveri feleségét. Az asszony elköltözik, gyermeküket is magával viszi, és a mű a következő öt hét történetét meséli el, amelyet külön töltenek el a házastársak. A cselekmény nem drámai fordulatokban gazdag, inkább a két ember lelki viaskodását és rejtett érzelmeit ábrázolja. Bár mindketten önérzetesek és konokok, szeretik egymást, de nem képesek megbékélni. Oktalan hidegséggel és megbánásuk eltitkolásával távolítják el egymást.