Gárdonyi Géza: Ida regénye olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

A Gárdonyi Géza által írt „Ida regénye” című mű először 1920 áprilisában jelent meg folytatásokban a Pesti Hírlapban, majd 1924-ben került először könyv formájában kiadásra.

Gárdonyi Géza: Ida regénye olvasónapló

Első rész

Budapesten, az első világháború kitörése előtt, Balogh Csaba, a dzsentriszármazású és nagyratörő fiatal festő, jelenleg újságíróként keresi kenyerét, miközben hírnévre vágyik. Ám terveit váratlanul keresztülhúzza sógora eladósodása, ami nem csak a családi földet és házat fenyegeti, hanem húga jövőjét is veszélybe sodorja.

Ebben a válságos helyzetben felbukkan egy váratlan lehetőség: egy Ó Péter nevű férfi férjet keres lányának egy apróhirdetésen keresztül, mely 300 000 koronás hozománnyal kecsegtet. Bár Csaba kezdetben szkeptikus, végül úgy dönt, hogy válaszol a hirdetésre.

Második rész

Ida, a borkereskedő Ó Péter egyetlen leánya, anyja halála után egy budapesti zárdában nevelkedett. Édesapja csak évente egyszer látogatja meg, és sohasem viszi haza. A fiatal lány, aki szerelemről és házasságról álmodozik, megdöbbenéssel fogadja, hogy apja szerint érettségi után is a zárdában kell maradnia. Ezt követően rövid ideig tanárnőként dolgozik, de miután védelmébe vesz egy növendéket, aki tiltott szerelmes levelet kapott, el kell hagynia az intézményt.

Hazatérve Ida fokozatosan szembesül azzal, hogy édesapja léha életet él: nagyot dorbézol és gyakran váltogatja szeretőit. Különösen megviseli, hogy egy gyerekkori barátja, a színinövendék Nóra (eredetileg Bogár Ella) is apja szerelmi életének részévé vált. Az apa számára is egyre elviselhetetlenebbé válik lánya jelenléte, különösen miután bejelenti, hogy Nórát feleségül szeretné venni. Végül úgy dönt, hogy lányát apróhirdetés útján adja férjhez.

Harmadik rész

Ida beleegyezik a házasságba Balogh Csabával, ám hangsúlyozza, hogy csak látszatházasság lehet szóban. Ó Péter azonban a hozomány nagy részének kifizetését az együttéléshez köti, ezért Ida és Csaba egy szerződésszerű megállapodást kötnek: együtt élnek ugyan, de fenntartják távolságtartásukat. A fiatal pár Münchenbe költözik, ahol Ida hamarosan beilleszkedik férje festő barátainak közösségébe, élvezve az ottani vidám társasági életet. Idővel, Ida inspirációja hatására Csaba megalkotja nagy művét, a Haldokló angyalt, ami közelebb hozza őket egymáshoz.

Közben félreértések árnyékolják be szerelmük kibontakozását. Csabát gyanítja foglalkoztatja, hogy miért került felesége ki a zárdából, mivel nem ismeri az eset körülményeit, Ida pedig férje húgára, Jolánra féltékeny, hiszen azt hiszi, hogy Csaba szeretője. A történet végén a pár Budapestre tér vissza, ahol a félreértések tisztázódnak, és Ida és Csaba végre igazi házasságban élhetnek tovább.