Gulácsy Irén: Hamueső olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

A „Hamueső” P. Gulácsy Irén első regénye, bár valószínűleg második készült el. 1925-ben jelent meg Kolozsváron, az Erdélyi Szépmíves Céhnél, Kós Károly illusztrációival.

A történet egy kis erdélyi faluban játszódik, nem sokkal az első világháború után, a román uralom idején. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok között zajlik, hanem a faluban, a magyarok között. A regény középpontjában Bass Menyhért áll, aki bíróvá válik. Ő egy okos, elszánt és alapvetően tisztességes ember, mégis sikerül a fiatal jegyzőnek manipulálnia őt. A jegyző hamarabb beszedeti az adókat, földet vásárolnak és szövetkezetet alapítanak.

A csaló jegyző jól érti a dolgát, és a romlott társaság számára mindent megszerez, amihez szükségük van. Bár Bass nem látja át a szándékaikat, emberségében egyre inkább megromlik, és elidegenedik a környezetétől. Feleségét elűzi, egy megromlott nővel kezd viszonyt, és a fiát sem képes elviselni. A falu fokozatosan a hanyatlás felé tart. A „hamueső” szimbóluma, a romlás, mindent elborít, de végül minden jóra fordul. A hatóságok felszámolják a gonosz ügyleteket, Bass Menyhért pedig, miután megbetegszik a romlott nőstől, ráébred bűneire. Tisztességes nevet akar hagyni fiára, ezért öngyilkos lesz. A falu pedig elindul a tisztulás és gyarapodás útján.

Az írónő első regénye inkább csak egy kísérlet, amely Móricz korai regényeinek motívumait próbálja követni, de összességében gyenge és kevésbé eredeti alkotás.

Szereplők:

A főalak, Bass Menyhért negatív „hős”, akinek jellemét az író nem is igyekszik mentegetni. Nagyerejű, szenvedélyes, gőgös és becsvágyó ember (a család jelzője: Viharfúvó), akit mámorossá és vakká tesz, hogy belekóstolt a hatalomba. A regény többi szereplője a sok epizód és aprólékos megfigyelés ellenére csak vázlatosan megformált alak.

Veron az élet gondjaiban megtört feleség; önzésből és a tisztesség látszatának fenntartásából sokáig elviseli férjét. Otthagyja, amikor már megcsúfoltnak érzi magát, de ismét mellé áll a végső nyomorúságban. Ez a vonás erkölcsi emelkedettséget ad alakjának.
A fiuk, Bass Lajos a becsületesség jámbor, elvont képviselője.
Dombi, a korábbi bíró, Lajos nagyapja a paraszti gőg és kapzsiság megtestesítője.
A jegyző egész környezetével együtt típusa az akkori időkben feltört lelkiismeretlen, számító, felelőtlen embereknek.
Südy Sándor elcsapott jegyző, a szegények és az igazság pártfogója; alakja háttérbe szorul, alig néhány odavetett megjegyzés utal reménytelen küzdelmére; öngyilkossága nincs igazán megindokolva a regényben.
Spiccer, a falu zsidója szintén eltúlzott alak; a többiekhez hasonlóan meghunyászkodik a hatalom előtt, de Lajoson kívül az egyetlen, aki cselekszik: eljár Südy Sándor dolgában, házal, hogy nyugdíjat szerezzen neki.

Gulácsy Irén: Hamueső olvasónapló

Az írónő regénye egy érmelléki magyar településre, a román fennhatóság alá került Csákánfaluba vezet minket az 1920-as évek első felében. A faluban régi ellentét húzódik az őslakos kálvinista hajdúk és a később ideköltözött „pápista” telepesek között. A hit kérdése miatt két világra, alvégre és felvégre oszlottak, és soha nem keveredtek egymással. A bírói tisztséget mindig a tekintélyes hajdú Bass család adta.

A regény főhőse, Bass Menyhért, egy indulatos, becsvágyó parasztember. Apját korábban megfosztották a bírói tisztségtől, mert kálvinista létére pápista családból vette el feleségül anyját. A mélyen megbántott Menyhért büszkén és dacból követte apja útját: a hagyományok ellenére feleségül vette a pápista Dombi bíró lányát, Veront. A háború utáni új román uralom idején Menyhért a román hatóságok kegyéből megszerezte a bírói tisztséget, miután riválisait, Südy Sándor egykori jegyzőt és Dombi bírót nem engedték jelöltetni. Az emberek azonban elfordultak tőle, és a faluban kiközösítették.

Az új hatalmat a fiatal román jegyző és könnyed, felelőtlen környezete képviseli. Menyhért – a helyzete, becsvágya és indulatai miatt – teljesen a befolyásuk alá kerül. A jegyző társai a régi gazdakör helyett balkáni stílusú mulatót nyitnak, amelyet már a magyarok is látogatnak. Bass Menyhért nem képes megállni a züllés útján, hiába figyelmezteti előbb a fia, majd a felesége. Elhanyagolja gazdaságát, mulatozik a románokkal, és fedezi gyanús ügyleteiket; a jegyző Südy Sándor ellen írt följelentését maga Menyhért írja alá egy mulatozás közben.

Női kalandjai miatt felesége elhagyja, és miután békülési próbálkozásai kudarcot vallanak, összeáll a mulató bukaresti pincérnőjével, akitől szifiliszes lesz. Végül kiderül a jegyző sikkasztása, aki megszökik, és Menyhértet vonják felelősségre helyette. Nem marad más számára, mint az öngyilkosság. Csak a fia megy el a temetésére. A regény végén egy bizakodó kép rajzolódik fel: a falu felé „átragyog a hóban szeplőtlenné havazkodott, fagyban keménnyé állott, tavaszváró Erdély”.