József Attila: A hetedik (elemzés) * Olvasónaplóm 2025

József Attila: A hetedik (elemzés)

A magyar irodalomtörténet egyik meghatározó alakja, József Attila, életművében központi szerepet játszanak az identitáskeresés, az emberi sors és a társadalmi lét kérdései. Ezek a témák különösen élesen jelennek meg az 1930-ban íródott „A hetedik” című versében.

Az alábbi elemzés célja, hogy részletesen bemutassa a vers keletkezési körülményeit, szerkezeti felépítését, költői eszköztárát, valamint a benne rejlő szimbólumokat és jelentésrétegeket. Emellett foglalkozunk azzal is, hogyan illeszkedik ez a mű József Attila pályájába, és milyen hatást gyakorolt az utókorra. Az elemzés során igyekszünk mind a kezdő, mind a haladó irodalomkedvelők számára érthető és hasznos magyarázatokat, példákat nyújtani.

Bemutatjuk, hogyan kapcsolódnak a vers témái a költő sorsához, továbbá konkrét versrészleteken keresztül világítjuk meg a legfontosabb motívumokat. Kitérünk arra is, hogy milyen költői eszközökkel teremti meg József Attila a vers egyedi hangulatát, és hogyan válik a „hetedik” motívuma univerzális szimbólummá. Az elemzés gyakorlati tanácsokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet a verset tanulmányozni vagy akár tanítási segédanyagként használni. Végül, egy részletes GYIK szekcióval zárjuk, hogy minden gyakori kérdésre választ adjunk.

Az alábbiakban részletesen végigvezetjük az olvasót a vers keletkezésének hátterétől egészen annak modern értelmezési lehetőségeiig, hogy minél teljesebb képet kapjunk József Attila „A hetedik” című művéről.

József Attila és A hetedik: A vers keletkezése

József Attila 1905-ben született Budapesten, s gyermekkorától kezdve meghatározta életét a nélkülözés, a családi széthullás és a kívülállóság érzése. Költészetében gyakran foglalkozott az egyén és a közösség viszonyával, a társadalmi igazságtalanságokkal, valamint önmaga helyének keresésével a világban. Az 1930-as évek elején, amikor „A hetedik” című versét írta, már túl volt több költői korszakán, és ekkoriban a társadalmi problémák mellett egyre hangsúlyosabban jelentek meg verseiben az egzisztenciális kérdések is. Ebben az időszakban József Attila többször váltott lakhelyet, anyagi nehézségekkel, magánéleti válságokkal küzdött, ami jelentősen befolyásolta költői látásmódját. Az 1930-ban írt „A hetedik” című vers ennek a személyes és társadalmi vívódásnak a lenyomata.

A vers születése a költő személyes identitáskeresésének egyik kiemelkedő dokumentuma. József Attila gyermekkorában testvéreivel együtt, hatan voltak, és az anya elvesztését követően a család széttagolódott. Ez a családi háttér mélyen beépült költészetébe, vissza-visszatérő motívumként jelenik meg. „A hetedik” című versben a család tagjainak felsorolása során már érezhető a hiányérzet, a valahová tartozás vágya és az önazonosság keresése. Az 1930-as évek a magyar társadalomban is a változások időszaka volt, a gazdasági válság, a politikai bizonytalanság és a szociális problémák mind hatást gyakoroltak a költő gondolkodására. A vers tehát nemcsak személyes, hanem társadalmi relevanciával is bír, hiszen a költő saját sorsán keresztül az egész emberiség kérdéseit is megfogalmazza.

A hetedik vers szerkezete és költői eszközei

A „A hetedik” szerkezete egyszerűnek tűnik első pillantásra, de a részletekbe mélyedve világossá válik, hogy József Attila tudatosan építkezik szimbolikus és ismétlődő motívumokból. A vers öt versszakból áll, amelyek mindegyike a családtagok felsorolásával kezdődik: „Apám, anyám, testvéreim, / mind a hatan vagyunk, / hatan, mint a hat ujj, / s én vagyok a hetedik.” Ez a szerkezeti ismétlés nemcsak ritmust kölcsönöz a versnek, hanem hangsúlyozza is a költő által megélt kívülállóságot, elkülönülést. A verszáró mondat – „Én vagyok a hetedik” – minden versszak végén visszatér, ezzel mintegy refrénné válik, amely állandóan visszatereli az olvasó figyelmét a költő személyes sorsára.

A költői eszközök között kiemelkedő szerepet játszik az ismétlés és a metafora. Az „ujjak” metaforája egyszerre utal a család tagjaira és az egységre, ugyanakkor a „hetedik” ujj, mint nem létező, különleges, kilógó elem, a költő kitaszítottságát, másságát fejezi ki. Ezt az érzést erősíti az is, hogy minden versszakban más-más aspektusból jelenik meg a család és a költő viszonya: a családi egység, a társadalmi elvárások, az önazonosság keresése. Az alliterációk, a ritmusos szerkesztés és az egyszerű, mégis sokértelmű szavak használata mind azt a célt szolgálja, hogy a vers könnyen befogadható legyen, de mélyebb értelmezési lehetőségeket is rejtsen.

Költői eszközök részletesen

Az ismétlés mellett jelentős szerepet kapnak a megszemélyesítések és a szinesztéziák is. Például a „szívemen hordom a családom” sor egyfajta érzelmi terhet, kötődést fejez ki. Emellett a vers nyelvezete tárgyilagos, egyszerű, de a hétköznapi kifejezések mögött súlyos jelentések húzódnak meg. József Attila gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy a konkrét leírásokat szimbolikus jelentéssel tölti meg, így a vers minden olvasó számára más-más jelentéstartalmat hordozhat. Az ilyen költői eszközök használata teszi időtlenné és általánosan érthetővé a művet.

Az alábbi táblázat összefoglalja a vers leggyakoribb költői eszközeit, azok előnyeivel és hátrányaival:

Költői eszköz	Előnyök	Hátrányok
Ismétlés	Erősíti a mondanivalót, emlékezetesebbé teszi	Monotonitást okozhat, ha túlzásba viszik
Metafora	Mélyebb jelentéstartalom, gazdag képvilág	Értelmezési nehézséget okozhat kezdőknek
Egyszerű szóhasználat	Könnyű befogadhatóság	Elrejtheti a bonyolultabb jelentésrétegeket
Szimbólumok	Univerzális érvény, sokszínű értelmezés	Félreértésekhez vezethet kevés háttérismerettel

Az identitás és önkeresés motívuma a versben

Az identitáskeresés kérdése végigvonul József Attila egész életművén, de „A hetedik” című verse különösen éles fókuszba helyezi ezt a problémát. A költő itt nem csupán a családi háttérből való kiszakadást, hanem az önálló, egyedi létezés lehetőségét és nehézségeit is vizsgálja. A vers fő kérdése: Ki vagyok én a többiekhez képest? Mi különböztet meg, és mi köt össze a családommal, a társadalommal, az emberiséggel? Az „Én vagyok a hetedik” refrénje egyaránt jelentheti a kirekesztettséget és az egyediség büszkeségét. József Attila egyszerre érzi magát a család részének és attól elválasztottnak: a számok játékával – hat családtag, hetedik a lírai én – azt fejezi ki, hogy mindig egy lépéssel kívül marad a közös egységen.

A vers minden versszakában más-más aspektusból közelíti meg az önkeresést. Az első szakaszban a családi kötelékek hangsúlyosak, a másodikban a társadalmi szerepek, a harmadikban az egyéni vágyak, a negyedikben pedig az univerzális emberi lét, míg az ötödikben az isteni vagy transzcendens dimenziók is megjelennek. Ezzel a szerkezettel József Attila mintegy spirálisan tágítja a lírai én világát: a személyestől az általánosig, az egyeditől az univerzálisig. Az identitáskeresés így nemcsak családi, hanem társadalmi, sőt, lételméleti szintre is emelkedik. Ez a sokrétegűség teszi a verset a magyar költészet egyik legfontosabb önreflexív művévé.

Konkrét példák a versből

Az önkeresés motívuma különösen jól tetten érhető a következő sorokban: „Apám, anyám, testvéreim, / mind a hatan vagyunk, / hatan, mint a hat ujj, / s én vagyok a hetedik.” Itt a költő hangsúlyozza, hogy bár látszólag ugyanúgy része a családnak, mint a többiek, valójában mégis különálló, más, mint ők. Egy másik példa a versből: „Szívemen hordom a családom, / mint a kabátom gombjait.” Ez a kép egyszerre fejezi ki a kötődést és a terhet, amelyet a családi múlt jelent. Ezekben a sorokban József Attila saját élettapasztalatán keresztül mutatja meg, hogy az identitás nem egyszerűen adott, hanem folyamatos keresés és harc eredménye.

Szimbólumok és jelentésrétegek értelmezése

A „A hetedik” egyik legnagyobb erőssége a szimbólumok gazdag, többrétegű használata. A címben szereplő „hetedik” szám önmagában is jelentéses: a hatos szám a teljesség, a család egységének szimbóluma, míg a hetedik, mint „plusz egy”, a kívülállóság, a többlet, vagy épp a hiány allegóriája. A hetes szám számos kultúrában különleges jelentéssel bír: a teljesség, a misztikum, az isteni rend szimbóluma. József Attila verse ezt a szimbolikus jelentésréteget is megidézi, amikor a vers végén mintegy saját sorsát emeli a hétköznapiból a mitikusba. A „hetedik” így egyszerre jelent kirekesztettséget és kiválasztottságot, egyszerre lehet sorscsapás és lehetőség.

Az „ujjak” metaforája is sokoldalú szimbólum. Az emberi kéz hat ujjal anatómiailag rendellenes, ami a versben a különbözőséget, az abnormalitást, a nem odaillőséget jelképezi. Ugyanakkor az ujjak együttműködése nélkül a kéz használhatatlan lenne; ez a kép arra utal, hogy a „hetedik” is a közösség része, még ha látszólag felesleges vagy idegen is. A kabát gombjaihoz való hasonlítás is többrétegű: a gombok egymástól függnek, egy láncot alkotnak, mégis mindegyik különálló, önálló. József Attila ezzel a képpel fejezi ki, hogy az identitás egyszerre közösségi és egyéni konstrukció.

Jelentésrétegek összehasonlítása

A vers különböző olvasatai eltérő hangsúlyokat emelhetnek ki. Az egyik értelmezés szerint a hetedik a költő magányát, kirekesztettségét hangsúlyozza, egyfajta tragikus sorsként értelmezhető. Más olvasatok inkább a kiválasztottság, az egyediség oldalát domborítják ki – mintha a vers azt állítaná, hogy az igazi alkotó mindig túllép a megszokott kereteken, és új utat keres. A szimbólumok gazdagsága lehetővé teszi a személyes azonosulást is: minden olvasó saját tapasztalatain, élethelyzetén keresztül más-más jelentést találhat a versben.

Az alábbi táblázat a vers főbb szimbólumait és lehetséges jelentéseiket foglalja össze:

Szimbólum	Lehetséges jelentés(ek)
Hetedik	Kirekesztettség, kiválasztottság, hiány, többlet, misztikum
Hat ujj	Családi egység, rend, teljesség
Gombok	Kötődés, terhek, sorozatosság, különállás
Kabát	Védettség, családi örökség, nehézség

A hetedik hatása és helye József Attila életművében

„A hetedik” nem csupán József Attila egyik legismertebb, de legszemélyesebb versei közé is tartozik. Az identitás, az egyediség és a közösségi lét viszonyának vizsgálata végigkíséri József Attila egész költészetét, de ebben a versben különösen letisztult formában, egyszerű, mégis súlyos szavakkal jelenik meg. A vers a későbbi nagy, önreflexív, vallomásos költemények (pl. „Kései sirató”, „Nem emel föl”) egyik előfutárának is tekinthető.

A mű jelentősége abban is rejlik, hogy képes megszólítani mind a személyes problémákkal küzdő egyént, mind azokat, akik általánosabb, filozófiai vagy társadalmi kérdésekre keresnek választ. „A hetedik” egyik legnagyobb hatása, hogy univerzális érvényűvé emeli a személyes sorsot – a családtagok közül kilógó, magára maradó költő alakja minden magányos, útkereső ember szimbólumává válik. A vers olyan életérzést jelenít meg, amely a 20. és 21. századi olvasók számára is aktuális: mindannyian keresünk valamit, ami összeköt, és valamit, ami megkülönböztet bennünket másoktól.

A vers utóélete és irodalmi hatása

Nem véletlen, hogy „A hetedik” számos irodalmi elemzés, tanulmány, sőt, művészeti feldolgozás tárgya lett. A verset gyakran idézik, elemzik az iskolai tanórákon, de számos kortárs költő és művész is inspirációt merített belőle. József Attila lírai világában a „hetedik” motívuma szinte emblémává vált, amelyhez a költő későbbi műveiben is vissza-visszatér, például a „Levegőt!” vagy az „Eszmélet” című verseiben. Ez a motívum a magyar irodalmi köztudatban is önálló életre kelt; sokszor hivatkoznak rá példaként az egyén és közösség közötti feszültség, az önazonosság keresésének problémájára.

Az alábbi táblázat József Attila életművének azon műveit sorolja fel, amelyekben hasonló témákat dolgoz fel:

Mű címe	Fő téma
Kései sirató	Magány, gyász, önreflexió
Nem emel föl	Közösségi lét, személyes válság
Eszmélet	Társadalmi kérdések, identitás, önkeresés
Levegőt!	Társadalmi igazságtalanság, társadalmi egység

A „A hetedik” tehát egyszerre összegzi és előrevetíti József Attila költészetének legfontosabb kérdéseit, miközben önálló műként is kiemelkedő helyet foglal el a magyar líra történetében.

GYIK – 10 gyakori kérdés József Attila „A hetedik” című verséről

Miért éppen a „hetedik” szám szerepel a versben?
A hetedik szám szimbolikus jelentéssel bír, a teljesség utáni többletet, a kívülállást vagy kiválasztottságot jelképezi, egyúttal utal József Attila családi helyzetére is.
Milyen költői eszközöket használ József Attila a versben?
Legfőképpen ismétlést, metaforákat, szimbólumokat, megszemélyesítést, szinesztéziát és egyszerű, mégis sokértelmű nyelvezetet.
Mit jelent az „ujjak” metaforája a versben?
Az ujjak a család egységét szimbolizálják, míg a hetedik ujj a különállást, másságot – az egyedi, kilógó személyt jelenítik meg.
Milyen jelentésrétegeket találhatunk a versben?
Személyes (családi) szint, társadalmi szint, egzisztenciális/lételméleti szint, valamint univerzális, mitikus jelentéstartalom is megjelenik.
Mi a vers fő témája?
Az identitás, önkeresés, a közösséghez tartozás és az attól való elkülönülés dilemmája.
Milyen kapcsolat van a vers és József Attila életrajza között?
A versben megjelenő családi, identitásbeli problémák szorosan kapcsolódnak József Attila saját életéhez, családja széthullásához, személyes magányához.
Hogyan lehet a verset tanítani?
József Attila életének és a magyar történelem kontextusában, valamint a szimbólumok, költői eszközök és személyes élmények elemzésével lehet tanítani, akár csoportos beszélgetések vagy kreatív feladatok segítségével.
Milyen irodalmi hatása van a versnek?
A vers generációkat inspirált, önálló életre kelt a magyar irodalmi köztudatban, és számos író, költő hivatkozott rá az egyén-közösség problémájának példájaként.
Hogyan kapcsolódik a vers József Attila többi művéhez?
Az identitáskeresés, magány, közösségi lét témái a költő több más művében is visszatérnek, például a „Kései sirató”, „Nem emel föl”, „Eszmélet”, „Levegőt!” című versekben.
Mitől válik a „A hetedik” univerzális érvényűvé?
Attól, hogy a személyes sorsot általános, mindenki számára átélhető életérzéssé emeli, így minden olvasó saját tapasztalatai alapján is azonosulhat vele.

Ez az elemzés átfogó képet kívánt nyújtani József Attila „A hetedik” című verséről, annak keletkezési körülményeiről, szerkesztési elveiről, szimbólumairól, jelentésrétegeiről és helyéről az életműben, mind a gyakorlati tanulás, mind az elméleti megértés szempontjából. Reméljük, hogy a cikk olvasói számára hasznos, inspiráló és gondolatébresztő útmutatót sikerült nyújtani a magyar líra egyik legmélyebb alkotásához.