József Attila: A város peremén (elemzés) * Olvasónaplóm 2025

József Attila: A város peremén (elemzés)

A magyar irodalom egyik legfontosabb és legmeghatározóbb alakja mindenképp József Attila, akinek költészete a 20. század első felének társadalmi problémáit, emberi drámáit és lélektani folyamatait páratlan érzékenységgel jeleníti meg. Az „A város peremén” című verse azon művek közé tartozik, amelyekben a költő a társadalom peremére szorult emberek mindennapjait, érzéseit és kilátástalanságát tárja az olvasó elé. Ez a vers nem csupán egyéni sorsokat mutat be, hanem általános érvényű társadalomkritikát is megfogalmaz. Elemzésünk célja, hogy átfogó képet adjunk a vers keletkezéséről, témájáról, képeiről, valamint jelentőségéről a magyar irodalomban.

Az elemzés során kitérünk József Attila életének legfontosabb korszakaira, amelyek mélyen befolyásolták költészetét, s ezen belül is azokat a tapasztalatokat, amelyek az „A város peremén” megírásához vezettek. Megvizsgáljuk, hogy milyen társadalmi, gazdasági és személyes tényezők motiválták a vers létrejöttét, illetve milyen szimbólumok és képek jelennek meg a műben, s ezek milyen jelentéstartalmat hordoznak. Külön hangsúlyt fektetünk a vers témájának részletes bemutatására, megvilágítva azokat a motívumokat, amelyek általános emberi problémákat fogalmaznak meg.

Az elemzés mind kezdők, mind haladók számára hasznos lehet, hiszen nemcsak az alapvető jelentésszinteket tárja fel, hanem mélyebb rétegekbe is betekintést nyújt, gyakorlati szempontból is értelmezve az egyes motívumokat és szimbólumokat. Részletes példák, idézetek és magyarázatok segítségével vezetjük végig az olvasót a vers értelmezésén, miközben bemutatjuk a magyar irodalmi hagyományban betöltött szerepét, jelentőségét.

Az elemzés során táblázatot is használunk, melyben összehasonlítjuk a vers által felvázolt világ előnyeit és hátrányait, hogy még szemléletesebben érzékeltessük a költő szándékait. Az elemzés végén egy tíz pontból álló GYIK (gyakran ismételt kérdések) rész következik, amely segít elmélyíteni a megértést és választ ad a legfontosabb felmerülő kérdésekre.

Célunk, hogy az olvasó ne csupán ismereteket szerezzen az „A város peremén” című versről, hanem mélyebb, személyes kapcsolatba is kerüljön a szöveggel és annak üzenetével. Reméljük, hogy elemzésünk révén mindenki közelebb kerülhet József Attila világához, s a magyar líratörténet egyik gyöngyszemének megértéséhez.

József Attila életének háttere és korszakai

József Attila 1905-ben született Budapesten, s élete már korai szakaszában is a szegénység, a nélkülözés, illetve a társadalmi perifériára szorultság jegyében telt. Édesapja korán elhagyta a családot, anyja pedig kemény munkával próbálta eltartani gyermekeit, de ez gyakran csak részben sikerült. Ezek a gyermekkori tapasztalatok mély nyomot hagytak a költő lelki világán, amely visszaköszön nemcsak magánéletében, hanem költészetében is. A nélkülözés, kiszolgáltatottság és az örökös bizonytalanság érzése egész pályáját végigkísérte.

József Attila tanulmányait több iskolában kezdte, de anyagi okok miatt többször is megszakította tanulmányait. A fiatal költő már korán kapcsolatba került a korszak radikális társadalmi és politikai eszméivel, amelyek gondolkodására és költészetére is nagy hatást gyakoroltak. Korai verseiben is megjelennek a társadalmi igazságtalanság, a kirekesztettség és a szegénység motívumai, amelyek később, érettebb költészetének is meghatározó elemei lesznek.

A költői korszakok jellemzői

József Attila költészetét általában három fő korszakra szokás bontani: korai, érett és kései korszakra. A korai korszak versei inkább a személyes fájdalmakra, családi tragédiákra koncentrálnak, míg az érett korszakban egyre hangsúlyosabbá válik a társadalmi érzékenység és a világban betöltött hely keresése. A kései korszakban már a lét végső kérdései, a magány, az elidegenedés uralkodnak.

Ezek a korszakok jól tükrözik a költő lelki fejlődését, a világgal való kapcsolatának alakulását. Az „A város peremén” című vers az érett korszak terméke, amikor József Attila már tudatosan és élesen fogalmazza meg társadalomkritikai üzeneteit. A költő életének hátterét, valamint korszakainak jellemzőit ismerve könnyebb megérteni, honnan erednek a versben felbukkanó témák, motívumok és képek.

A város peremén keletkezésének körülményei

Az „A város peremén” című vers 1930 körül keletkezett, amikor Magyarország a gazdasági világválság következtében komoly társadalmi nehézségekkel küzdött. Ebben az időszakban tömegek éltek nyomorúságos körülmények között, elsősorban a nagyvárosok, különösen Budapest külső kerületeiben. A munkanélküliség, a lakhatási válság, az éhezés és a kilátástalanság mindennapi tapasztalat volt a város peremén élők számára. József Attila maga is megtapasztalta ezt az élethelyzetet, hiszen saját családja is ilyen körülmények között élt.

A vers keletkezésének időszakában a költő már tudatosan fordult a szociális témák felé. Egyre inkább érzékelte és átérezte a társadalmi igazságtalanságokat, amit költészetében is napvilágra hozott. A nagyvárosi lét, a perifériára szorult emberek kilátástalansága, a reménytelenség és a külvárosi élet sivársága mind-mind ismerős tapasztalatok voltak számára. Ezeket a motívumokat emeli be az „A város peremén” című versébe, amely ennek az időszaknak hű lenyomata.

A társadalmi és személyes háttér szerepe

A vers keletkezését tehát nemcsak általános társadalmi folyamatok, hanem a költő személyes élettapasztalatai is befolyásolták. József Attila nem kívülállóként szemléli a város peremének világát, hanem saját életéből merít. Ezt a hiteles, belülről fakadó látásmódot érezzük minden sorban, minden képen és motívumon. Az éhező, nélkülöző, elhagyott emberek sorsa nem puszta irodalmi téma számára, hanem saját sorsa is.

Ez az azonosulás teszi a verset különösen hitelessé, megrázóvá és egyben általános érvényűvé. A költő nem csupán a maga életét jeleníti meg, hanem szócsővé válik mindenki számára, aki valaha is a társadalom peremén érezte magát. Az „A város peremén” tehát egyszerre személyes vallomás és társadalmi látlelet, amely pontos képet rajzol a korszak Magyarországának egyik legsúlyosabb problémájáról.

A vers témája és főbb motívumai

Az „A város peremén” központi témája a társadalmi kirekesztettség, a szegénység és az ezekből fakadó létbizonytalanság. József Attila a város peremén élők perspektívájából mutatja be a társadalmi igazságtalanságokat, az elesettséget, az elhagyatottság érzését. A versben megjelenik a város, mint a civilizáció és a haladás szimbóluma, de ezzel szemben a perem, mint a kirekesztettek, a nincstelenek, a reménytelenek világa.

A vers fő motívuma a határ, a perem. Ez nem csupán földrajzi, hanem lélektani is: azok az emberek, akik a város peremén élnek, a társadalom szélére szorultak, sokszor láthatatlanok a többség számára. A perem szimbóluma a kirekesztettségnek, a magányosságnak, az elidegenedésnek. A város közepe a gazdagság, a haladás, a lehetőségek helye, míg a perem a nyomorúságé, a kilátástalanságé.

Motívumok részletesebb elemzése

A versben hangsúlyosan jelenik meg a lakás, az otthon motívuma, amely itt nem a biztonságot, a meghittséget, hanem éppen a hiányt, az elhagyatottságot és a sivárságot jelenti. Az „üres lakások”, a „szemét és szemét” képei mind a lakhatási bizonytalanságra, a szegénységre utalnak.

További fontos motívum a természet és a természetellenesség szembeállítása: a város peremén a természet már csak töredékesen van jelen, sokszor éppen a szemét, a pusztulás formájában. Az „A város peremén” világában a természet sem jelent menedéket. Ezek a motívumok együttesen adják meg a vers tragikus alaphangulatát, amelyben a kilátástalanság, az elhagyatottság és a reménytelenség érzése uralkodik.

Képek és szimbólumok értelmezése a versben

József Attila költészetének egyik legfőbb ereje a képekben és szimbólumokban rejlik. Az „A város peremén” című versben számos olyan kép és szimbólum jelenik meg, amelyek egyszerre konkretizálják és általánosítják a mondanivalót. Ezek a képek és szimbólumok segítenek abban, hogy az olvasó ne csupán értse, hanem át is érezze a peremlét tragikumát.

Az egyik legfontosabb szimbólum maga a „perem”, amely egyszerre földrajzi és társadalmi fogalom. A peremlakók a társadalom szélére szorultak, kívül esnek a jólét, a figyelem és a lehetőségek világán. A perem szimbóluma a kitaszítottságnak, az elhagyatottságnak és a láthatatlanságnak. A költő ezzel a képpel érzékelteti, hogy a társadalom nemcsak fizikailag, de érzelmileg is elhatárolódik a peremlakóktól.

Képi világ és metaforák

A versben számos érzékletes kép segíti az élmény átélését. Például a „kormos ablakok”, a „szürke falak”, a „szemétkupacok” mind-mind a sivár, lehangoló külvárosi tájat jelenítik meg. Ezek a képek nemcsak a külvilág állapotát írják le, hanem a lakók lelkiállapotát is tükrözik. A sötétség, a szürkeség, a kosz mind-mind a kilátástalanság, a reménytelenség érzését erősítik.

Szintén jelentős szimbólum a „szemét”, amely a társadalom által kidobott, feleslegesnek tartott emberek helyzetét is jelképezi. A költő ezzel a képpel ironikusan utal arra, hogy a peremlakók éppúgy a társadalom részei, mint a város közepén élők, mégis mellőzve élnek. Az ilyen képek és metaforák különleges erőt adnak a versnek, hiszen nemcsak leírják, hanem érzékeltetik is a mondanivalót.

Táblázat: A város peremén világa – előnyök és hátrányok

Szempont	Előny	Hátrány
Közösség	Szolidaritás, összefogás	Elszigetelődés, kirekesztés
Környezet	Több természetes rész	Sivárság, lepusztultság
Lehetőségek	Olcsóbb lakhatás	Munkanélküliség, reménytelenség
Életminőség	Egyszerű élet	Szegénység, nélkülözés
Társadalmi státusz	Függetlenség illúziója	Megbélyegzettség, láthatatlanság

A táblázat jól szemlélteti, hogy a város peremén létező világ nem pusztán hátrányokkal jár, hanem vannak pozitív oldala is, például a közösségi összefogás, az olcsóbb lakhatás. Mégis, a hátrányok túlsúlya – a szegénység, elszigeteltség, lehetőségek hiánya – teszi tragikussá ezt a létformát, amit a vers képei és szimbólumai is hangsúlyoznak.

A város peremén jelentősége a magyar irodalomban

József Attila „A város peremén” című műve nem csupán a maga korában volt meghatározó, hanem a magyar irodalmi hagyományban is kiemelt helyet foglal el. A vers a szociális költészet egyik legfontosabb darabja, amely példaként szolgált számos későbbi költő számára is. Megmutatta, hogy lehet és kell is a társadalmi problémákról művészi szinten beszélni, s hogy a költészetnek lehet társadalomformáló ereje.

A vers jelentősége abban is rejlik, hogy egyszerre személyes és általános, konkrét és szimbolikus. Nemcsak egy korszak társadalmi problémáit örökíti meg, hanem általános érvényű kérdéseket is feltesz az emberi méltóságról, a kirekesztettségről, a közösséghez tartozásról. József Attila költészete – s e vers révén is – közelebb hozza az olvasóhoz a peremre szorult emberek világát, érzéseit, álmait és fájdalmait.

A modern magyar líra fejlődése és hatása

Az „A város peremén” jelentősége túlmutat József Attila személyes életművén. A modern magyar líra fejlődésében áttörést jelentett, mert új témákat, új hangot és új kifejezésmódot honosított meg. A szociális költészet, a társadalmi elkötelezettség, a margóra szorultak világának bemutatása később más költőknél is megjelent, akik példaként tekintettek József Attila munkásságára.

A vers napjainkban is időszerű, hiszen a társadalmi kirekesztés, a szegénység, a város peremén élők problémái ma is jelen vannak. Az „A város peremén” üzenete tehát örök: figyelnünk kell a társadalom peremén élőkre, meg kell értenünk helyzetüket, és cselekednünk kell a változás érdekében. A magyar irodalom egyik legmélyebb, legsokoldalúbb műveként „A város peremén” nem csupán irodalmi élményt nyújt, hanem társadalmi felelősségre is nevel.

GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

Miről szól József Attila „A város peremén” című verse?
A vers a társadalom peremére szorult emberek nélkülözését, kirekesztettségét és reménytelenségét mutatja be a külváros világán keresztül.
Mikor keletkezett a vers, és mi volt a háttere?
Az 1930-as évek elején, a gazdasági világválság idején született, amikor a szegénység és a társadalmi igazságtalanság mindennapos volt Budapesten.
Milyen motívumok jelennek meg a versben?
Kiemelkedő motívum a perem, a szegénység, a szemét, az üresség, a kirekesztettség és az elhagyatottság.
Miért fontos a „perem” szimbóluma?
A perem nemcsak földrajzi, hanem társadalmi és lelki jelentéssel is bír: azokat jelképezi, akik kívül rekedtek a társadalmon.
Milyen hatással volt a vers a magyar irodalomra?
Új témákat és hangot hozott a költészetbe, megerősítette a szociális költészet jelentőségét és példát mutatott a társadalmi elkötelezettségre.
Milyen képeket használ a költő a versben?
Sivár, sötét, lehangoló képeket: kormos ablakok, szürke falak, szemétkupacok, amelyek a reménytelenség érzését erősítik.
Milyen személyes tapasztalatok ihlették József Attilát?
A költő maga is szegénységben nőtt fel, megtapasztalta a társadalmi kirekesztettséget és a nélkülözést.
Miért időszerű ma is a vers?
Mert a társadalmi kirekesztés, szegénység, peremélet kérdései ma is aktuálisak, és a vers általános emberi problémákat fogalmaz meg.
Milyen ellentétek jelennek meg a versben?
A város közepének gazdagsága és a perem szegénysége, a lehetőségek és a kilátástalanság, a közösség és az elszigeteltség ellentétei.
Milyen üzenetet hordoz a vers az olvasó számára?
Empátiára, figyelemre, felelősségvállalásra sarkall: meg kell látnunk a társadalom peremén élők sorsát, és tenni kell a változásért.

Az „A város peremén” című vers elemzése során betekintést nyerhettünk József Attila életébe, a mű születésének körülményeibe, motívumaiba, képeibe és irodalmi jelentőségébe. Ez a mű nem csupán a magyar líra egyik csúcspontja, hanem örök érvényű társadalmi tanulság is, amely mindannyiunkat gondolkodásra késztet.