Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló 2 * Olvasónaplóm

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló 2/4

Szereplők:

az ifjú Karinthy/Bauer, az elbeszélő

Mici, a húga

Fröhlich, Schwicker, Kökörcsin, Mangold, Lenkei, Prém, tanár urak

Büchner, Guttmann, Neugebauer, Skurek Ferenc, Goldfinger Rezső, Deckner, Kelemen, Roboz, Auer, Wlach, Zajcsek, Löbl, Eglmayer, Palkovics, Csekonics, Benkő, Gellér, Székely, Várnai, Gárdos, Sebők, Gerő, Jákó, Wlach, Bányai Miklós, Rogyák, Zsemlye Tivadar, Singer, tanulók

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló

Erzsike, szobalány

Mari, mindenes

Steinmann, jó tanuló

rossz tanuló

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem rövid ismertetés

A Tanár úr kérem egy több, rövidebb karcolatokból álló írások gyűjteménye. 1916-ban jelent meg először, azóta nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is számos kiadást ért meg, népszerűsége azóta is töretlen. 1956-ban filmet is készítettek róla, színdarabként is játsszák. Alcíme: Képek a középiskolából.

Karinthy a gyűjteményt barátjának, Kosztolányi Dezsőnek, a Szegény kisgyermek panaszai szerzőjének ajánlotta.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem felépítése

A könyv eredeti kiadásában összesen 16 rövid elbeszélés volt található. A későbbi kiadásokban ezt kiegészítették további 4 humoreszkkel.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem tartalma röviden

Az eredeti kiadásban szereplő írások a gyermekkor nehézségeit mutatják be érzékletesen, kedves humorral fűszerezve. Mindenki, gyermek és felnőtt egyaránt átérzi a fiatalság küzdelmes életét, és mindannyian kissé gyermekké válunk magunk is az olvasása közben.

Elkéstem

Reggel 8 óra, iskolába menet – mint minden áldott reggelen. Vegyük számba a nap eseményeit: első óra, mennyiségtan, dolgozat nincs meg, lesz-e felelés…? Szerda van, mértani rajz, felszerelés hiányos; majd magyaróra, melyre Vörösmarty nyelvszépségei, melynek első felét nem nézte át. Majd valahogy mindent bepótol… Az ismerős úr látványa jelzi: ismét elkésett. A kulcslyuk csendje az osztályteremből nem sok jót ígér – és valóban: Büchner jelzi, már beírták hiányzónak – és ma felelés lesz.

Eladom a könyvem

Iskolába menet előtt Bauer el akarja adni tavalyi természetrajz könyvét. Mi tagadás, nincs túl jó állapotban: firkák, szakadások, leszakadt fedél… De talán 70 fillért megér.. Az antikvárius szigorú, mogorva ember, rá se néz a kisdiákra, mást szolgál ki. Kinyújtja kezét a könyvért, és lefitymálja. Bauer még 50-ért is eladná – 40-et kínál. Hirtelen ötlettől vezérelve hozzácsapja a mára is kellő stilisztika-tankönyvet, így összesen 1 korona 60 fillér üti a markát. De a félelem azt sugallja, holnap inkább visszaveszi a Stilisztikát – vagy inkább beáll hajósinasnak…

A jó tanuló felel

Stílusbravúrral megírt jellem- és helyzetábrázolás, a helyszín az osztályterem, matematikaórán. A tanár úr és a mindentudó, eminens Steinmann többiek számára érthetetlen párbeszéde – akit az osztály legnagyobb megkönnyebbülésére ezúttal felelésre kihívtak. Bauer és a többiek sosem ismerhetik meg ezt az arisztokratikus, csakis bennfentes, zsenik számára feltáruló, titokzatos világot.

A rossz tanuló felel

Valóra vált a legrosszabb álom: felelni hívják matematikából. Ahogy a lassan, gondosan táblára írja a feladatot, hozzá nem értő elhinné: jó tanuló felel – de tovább nem húzhatja. Valamit próbál hadoválni a másodfokú egyenletről, de magát sem győzi meg, nemhogy a tanárt. Az hagyja, nem szól, csak kihív valaki mást felelni. Vele nem foglalkoznak többé. Egy darabig álldogál, majd kénytelen visszabandukolni a helyére. Szeme előtt a katonaiskola, és az általa soha fel nem fogható „negyedik végtelen” lebeg: valamint az elégtelen, amit kapott.

A bukott férfi

Neugebauer várja Schwicker tanár urat, hátha meg tudja győzni, ne buktassa meg történelemből. Képzeletben remekül megy, ám a valóságban el sem tudja mondani kérését. Bár számított rá, hogy nem fog sikerülni, mégis csalódottan indul hazafelé. Bánatában kirúg a hámból: ceruzahegyezőt, mustkolbászt, törökmézet, egyéb nyalánkságokat vásárol, melyeket csak úgy töm a gyomrába a kapualjban. Közben csurog a könnye…

Magyardolgozat

Téma: Petőfi lírai költészete. Egy rosszabb (3/4: ma kb. 2-es osztályzat) és egy jobb (1/2: ma kb. 4/5-ös) jegyet kiérdemelt dolgozat formájában. A tényszerű ismeret ugyanaz az egy megállapítás mindkettőben: Petőfi költészete szubjektív, míg Aranyé objektív. Az első (rosszabb) dolgozatban a népiességet is megemlíti a tanuló. Stílusa viszont messze nem olyan mesterkélt, behízelgő, kacifántos, mint a jobb jegyet kiérdemelt dolgozatnak.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló 1

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló 2

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló 3

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem olvasónapló 4