Kassák Lajos: Egy ember élete olvasónapló

Kassák Lajos: Egy ember élete olvasónapló
Kassák Lajos: Egy ember élete olvasónapló

Lajos Kassák, a bécsi emigrációja során 1924-ben kezdte megírni önéletírásának nagyszabású sorozatát. A nyolc részre osztott mű egyben számvetés is az író gyermek- és fiatalkoráról, valamint művészi és írói pályájának kezdeti szakaszáról. Az autobiográfia első három kötete – a ‘Gyermekkor’, a ‘Kamaszévek’, és a ‘Csavargások’ – 1927-ben látott napvilágot. A következő három rész – a ‘Vergődés’, a ‘Kifejlődés’, és a ‘Háború’ – 1931-ben jelent meg, míg a záró két kötet, a ‘Károlyi forradalom’ és a ‘Kommün’, 1933-ban került a közönség elé. Az 1983-as kiadás már a teljes művet, mind a nyolc kötetet tartalmazta.

Kassák Lajos: Egy ember élete olvasónapló

Kassák önéletrajzi műve, amely a magyar irodalomban először ad maradandó esztétikai értéket a munkásosztály életének ábrázolására, középpontjában az elbeszélő saját személyiségének és életpályájának fejlődése áll. Ezt a történetet a korabeli munkásosztály hiteles szociográfiai leírása szövi át.

Az 1920-as évek intellektuális közegében, amely az 1919-es proletárdiktatúra árnyékában egyrészt tartott a munkásságtól és a szocializmustól, másrészt érdeklődéssel fordult felé, Kassák műve érzékeny társadalmi reformok szükségességére hívta fel a figyelmet.

Mint a szerző egy másik nyilatkozatában fogalmaz: „Az ‘Egy ember élete’ sorozatban igyekeztem életemet hiú érzelmességek nélkül, tárgyilagosan és közvetlenül bemutatni. A könyvek egy ember családi, munkás, szerelmi, művészi, szociális és háborús életének valóságát tárják fel, nem mint regénysorozat, hanem mint az én, a te és az ő mindennapi életének dokumentuma.

Kassák Lajos  önéletrajzi művének kezdetén az emlékező 11 és fél éves korában áll, amikor iskolai kudarcai miatt dönt úgy, hogy lakatosinas lesz. Ez a választás nem mentes a családi konfliktusoktól, hiszen apjával is meg kell küzdenie döntése elfogadása érdekében. Ez a lépés az első komoly és önálló döntése, amely hosszú távú hatással lesz az életére.

Az első kötet, a ‘Gyermekkor’ végén az inasból segéd lesz, majd a ‘Kamaszévek’ során egyre tudatosabbá váló fővárosi munkássá lép elő. Ez a szakasz egy nyugatra történő utazás elhatározásával zárul, amelynek történetét a ‘Csavargások’ könyv örökíti meg. A ‘Vergődés’ című rész az írói és emberi útkeresését mutatja be a hazatérés után, amely azzal ér véget, hogy Osvát elfogadja a ‘Misilló királyságát’ közzétételre, ami egy fiatal magyar író számára a lehető legnagyobb elismerést jelenti a ‘Nyugat’ hasábjain való megjelenés formájában. Mint Kassák fogalmaz: „Ez a legtöbb. Ez a hegycsúcs, ahova csak a kiválasztottak tudnak felérni.”

Az első négy kötet, amelyet Lajos Kassák önéletírásának sorozata tartalmaz, önmagukban is koherens egységet alkotnak, és egyben egy klasszikus fejlődésregény jegyeit viselik. A történet egy személy útját követi, aki elindul egy folyó forrásától és eljut az óceánig. Ahogy Tamási Áron Ábeljét idézve fogalmazhatnánk, a főhős megtapasztalja szülőhelye „rengetegét”, megismeri az ország nagyvárosait, majd a világot járva végül hazatér és önmagára talál.

Ezek a kötetek az ifjú személyiségének, tudatának kialakulását és küzdelmeit ábrázolják az önismeretre vezető úton, bemutatva elszántságát, harcait és öntudatra ébredését.

A második kötet további négy könyvét, a ‘Kifejlődés’, a ‘Háború’, a ‘Károlyi-forradalom’ és a ‘Kommün’ című részeket foglalja magába Lajos Kassák önéletrajzi sorozatának. Ezeken keresztül követhetjük az író személyes és irodalmi megvalósulásának útját egészen az illegális bécsi kiutazásáig.

Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt kapnak a történelmi események és a nagypolitika, részben mert ezek közvetlen hatással vannak mindenki életére, részben pedig azért, mert Kassák maga is aktív résztvevője ezeknek az eseményeknek, irodalmi vezetőként, nem politikusként. A második kötet az avantgárd magyarországi kezdeteit is felidézi, amely tartalmi és esztétikai szempontból is megosztotta a kritikusokat.

A kötet személyességét csökkenti, hogy az emlékiratokhoz hasonlóan inkább a külső eseményekre koncentrál, és ezáltal dokumentálóbb jellegűvé válik. Ezt a változást a műfajok közötti különbség magyarázza: az önéletírás a személyiség fejlődésére, az emlékirat pedig a külső világra összpontosít.

Esztétikai szempontból a második kötet az eseményeket prioritizáló jellege miatt kevésbé formált poétikailag. Ez a lélektani magyarázat is alátámasztható azzal, hogy míg az első kötet egy lezárt életszakaszt, az íróvá válás előtörténetét mutatja be, addig a második a folyamatban lévő irodalmi és történelmi küzdelmeket ábrázolja, ami korlátozza az epikus kifejezés lehetőségeit.

Kassák Lajos: Egy ember élete olvasónapló

 





Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük