Makkai Sándor: Ördögszekér olvasónapló * Olvasónaplóm 2024

„Az Ördögszekér” címmel jelent meg Makkai Sándor első történelmi regénye, mely először 1925-ben látott napvilágot a kolozsvári Erdélyi Szépmíves Céh gondozásában, majd két évvel később, 1927-ben a budapesti Genius könyvkiadó is kiadta.

A regény megjelenése nem maradt visszhang nélkül: az olvasóközönséget és a kritikusokat egyaránt megosztotta a Báthory Anna és Báthory Gábor közötti testvérszerelmet feldolgozó történet. Az irodalmi körökben kialakult vita során a művet egyesek üdvözölték, mások viszont erkölcstelennek tartották az ábrázolás miatt.

Makkai Sándor: Ördögszekér olvasónapló röviden

A 17. századi Erdélyben játszódik az a történelmi regény, mely Báthory Gábor és Báthory Anna közötti megdöbbentő és tragikus testvéri szerelmet tárja az olvasó elé. A kortárs kritikusok erkölcstelennek minősítették a művet a testvérszerelem ábrázolása miatt, noha a regény sokkal többet nyújt ennél a témánál. A főszereplők viszonya nem csupán egy botrányos kapcsolat, hanem sokkal inkább Báthory Anna bonyolult és tragikus élettörténetének egyik kulcsfontosságú epizódja.

Makkai Sándor a regényben – ahogy az az utószóból is kiderül – a magyar boszorkányperek egyik ismert áldozatának, Anna életét dolgozza fel. A történet gyermekkortól követi nyomon a főhős sorsát, beleértve a tragikus végkimenetelű Báthory Gábor fejedelem életét is. Az árván maradt testvérek élete lebilincselően bontakozik ki, kezdve a korabeli Erdély közéletének, nagyurainak és egyszerű embereinek mindennapjaival, egészen a fejedelmi udvar rejtelmeiig.

A regény részletesen és hitelesen ábrázolja a korabeli társadalmi viszonyokat, beleértve Báthory Gábor fejedelemségének történetét, Anna szerelmi életét és házasságát. Makkai Sándor pszichológiai mélységekkel és fordulatos cselekményekkel teli regénye, mely hűen követi a történelmi forrásokat, nemcsak izgalmas olvasmány, hanem lélektani mélységű betekintést is nyújt Anna tragikus sorsába, akit a szerelmi élete fonákságai és a boszorkányperek áldozataként ért végzet.

Makkai Sándor: Ördögszekér olvasónapló

A történet a 17. század elején bontakozik ki, és a tragikus hősnő, a „szépséges Báthory Anna, fejedelmi vér ivadéka” életútját követi nyomon. Anna sorsa, akinek életét a végzet úgy sodorja a romlás felé, „mint az ördögszekeret ősszel a mezőkön a szél”, a gyermekkortól kezdve az összeomlásig ível. A regény részletesen ábrázolja a főhős tragédiáját, miközben felnőtté érik a történelmi Erdély viharos korában.

Báthory Anna, aki korán árván maradt és egy lengyel mostohával nevelkedett, testvérével, Gáborral együtt nagybátyjuk, Báthori István országbíró ecsedi várának falai között talál otthonra. Bár katolikus neveltetésben részesült, ecsedi évei alatt kénytelen áttérni a református hitre, miközben nevelésére alig fordítanak figyelmet.

A lápos környék babonái és mondái elevenítik meg élénk képzeletét, és a tivornyázó apródok, katonák között növekedve, az öröklött vad természetét egyre inkább nyomasztja a durva és léha környezet. Rebi néne kísérteties történetei felfedik a Báthori-családot sújtó átkot és a testvérszerelem emlékeit.

Anna fokozatosan magába szívja a gondolatot, hogy ő is boszorkány, mint családja többi nőtagja, és különc viselkedése csak erősíti ezt a hiedelmet. Báthori Erzsébet és Imreffiné, Imreffi János erdélyi kancellár felesége bevezeti őt a „szerelem művészetébe”. Végül, a Báthoryak tragikus sorsa beteljesedik Annán is: előbb egy török fogolynak, majd saját bátyjának adja át magát.

A regény második kötetében az események szélesebb körben bontakoznak ki, ahol Bocskay István szereplésével a kor történései kerülnek előtérbe, míg a főhős, Anna szerepe háttérbe szorul. A testvérszerelmi botrány után Bethlen Gábor személyében Anna az igazi férfira talál, akiben megváltását reméli. Ám álmodozásai közben kiderül, hogy Bethlen már eljegyezte magát.

Anna képtelen vezekelni vagy lemondani szenvedélyes érzelmeiről, és lázadó szenvedéllyel engedi szabadjára vad, érzéki természetét. Két sikertelen házasság után sorra férfiak szeretője lesz, legyen az úr, szolga vagy cigány. Végül fajtalankodó és gyermekgyilkos boszorkányként halálra ítélik, de a máglyát mégis elkerüli, mert megszöktetik, így a hóhér üresen találja a börtönét. Az utolsó fejezetekben még egyszer feltűnik Bethlen Gábor ravatalánál, majd utoljára rongyosan, bujdosva Kismartonban.