Mikszáth Kálmán: Akli Miklós olvasónapló * Olvasónaplóm 2025

Az Akli Miklós (Akli Miklós cs. kir. udv. mulattató története) Mikszáth Kálmán 1903-ban a Légrády Testvérek gondozásában megjelent kisregénye.

Mikszáth Kálmán életművében a komoly hangvételű regények és mesterműnek számító novellák mellett helyet kaptak könnyedebb, szórakoztató írások is. Ezek az „operettjellegű” kisebb művek – köztük az Akli Miklós – az idők során a gyerek- és ifjúsági irodalom kedvelt darabjaivá váltak. Az Akli Miklós nem tartozik Mikszáth legkomolyabb alkotásai közé, de épp ezért válhat vonzó olvasmánnyá a fiatalabb korosztály számára. Az izgalmas és megható történet könnyed hangvételének, valamint Mikszáth remek stílusának köszönhetően hamar belopja magát az olvasók szívébe.

A cselekmény gyerekekről és fiatalokról szól, bővelkedik humoros jelenetekben és bohókás fordulatokban. A főszereplő, Akli Miklós, Ferenc József császár udvari bolondja, aki szellemes tréfáival és találékony ötleteivel nemcsak uralkodóját, hanem a történet olvasóit is rendre megnevetteti. A kisregény cselekménye mesébe illően fordulatos: Kovács ezredes élete árán menti meg a császárt, aki hálából gondoskodik a hősi halált halt katonatiszt gyermekeiről. Kovács Ilonkát Akli veszi pártfogásába, és rendszeresen meglátogatja a bécsi leánynevelő intézetben, ahol a fiatal lány a felnőtt életre készül. A gyám és Ilonka közötti kapcsolat kezdetben atyai jellegű, ám idővel mély szerelemmé alakul. Az érzelmek kibontakozását azonban nem várt akadályok nehezítik: a lány elrablása, diplomáciai bonyodalmak és számtalan kaland kíséri a történet fonalát.

Az Akli Miklós bájos és könnyed olvasmány, amely nemcsak a felnőtteket szórakoztatja, hanem elsősorban a fiatal lányok és tizenévesek számára nyújt felhőtlen kikapcsolódást.

Szereplők:

Akli Miklós
Ferenc császár
Szepessy István báró
Kovács Ilonka
Kovács György
Kolowrat gróf, udvarmester
Stadion gróf
Stohlen lovag, rendőrfőnök
Fritz Bratt, detektív
Lobkowitz herceg
Metternich herceg
Kovács Mihály ezredes
Szilvássyné, a leánynevelő-intézet vezetőnője
Schmidt apó, börtönőr
Bernot úr, bécsújhelyi fogházigazgató
Klementine Bernot

Mikszáth Kálmán: Akli Miklós olvasónapló

A bajor választófejedelem egyik udvari bolondját, Akli Miklóst, Ferenc császár szolgálatába adta, s a bécsi Hofburgban hamar nélkülözhetetlenné vált a zseniális tréfamester. Akli nem csupán mulattatóként jeleskedett: hat nyelven beszélt, jártas volt az irodalomban, és számtalan anekdotát ismert. Ráadásul a mágia, a bűvészet és a jóslás sem állt távol tőle, így nem meglepő, hogy gyorsan elnyerte a jószívű uralkodó bizalmát. Ferenc császár gyakran vitte magával Aklit az ischli fürdőbe is.

Egy szeptemberi napon, vadászat közben váratlan vihar tört rájuk Ischl környékén, ezért menedéket kerestek a közeli vendéglőben. Azonban a fogadó tele volt gyanús alakokkal, így Akli tanácsára Kovács ezredes helyet cserélt a császárral. Másnap reggelre az ezredes élettelenül feküdt szobájában – valaki az ablakon keresztül lőtte le. A tragédia megrázta az uralkodót, aki könnyeivel küszködve kísérte hűséges huszártiszt koporsóját a temetőbe.

A császár nem feledkezett meg az önfeláldozó Kovács ezredes gyermekeiről: fiát a bécsújhelyi katonai iskolába küldte, míg leányát, Ilonkát egy bécsi nevelőintézetbe helyeztette. Az uralkodó ígéretet tett arra, hogy amikor Ilonka elérkezik a megfelelő korba, méltó házasságot szervez számára, és gondoskodik a hozományáról is.

Akli Miklós, a császár megbízásából, rendszeresen látogatta a fiatal lányt. Kezdetben a gyámapa és a kislány kapcsolata atyai jellegű volt, ám az évek során észrevétlenül mély szerelemmé formálódott. A kibontakozó érzelmek útját azonban nem várt akadályok nehezítették: Stadion gróf intrikái és Szepessy István báró cinikus ármánykodásai újabb próbatételek elé állították a szerelmeseket.