Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész

Szereplők:

Szereplő neve Szerep
Báthory Gábor Erdély fejedelme
Bethlen Gábor Főkapitány, majd később Erdély fejedelme
Géczy András Báthory egyik embere, később fejedelem-aspiráns
Imreffy A kancellár és Báthory bizalmasa
Palotsay Anna Báthory felesége
Imreffyné A kancellár felesége és Báthory szeretője
Török Katalin Báthory szeretője
Károlyi Zsuzsanna Bethlen Gábor felesége

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész

Harmadik könyv

1.

érkezett a gazdag szász városba, de valójában csellel tervezte annak elfoglalását. A fejedelem arra kérte a városvezetést, hogy sorakoztassák fel a város haderejét, fegyverek nélkül. Amikor mindenki, beleértve az őröket is, a nagyszabású felvonulást figyelte, Báthory katonái, akik már régóta a vár közelében vártak, betörtek a kapukon és megtámadták a védtelen polgárokat. Az emberek pánikban menekültek, és otthonaikba zárkóztak. Így Báthorynak harc nélkül sikerült elfoglalnia Szebent.

Néhány órával később már az országgyűlés ülésezett a város tanácstermében. Géczy András előzőleg összegyűjtötte a 147 leggazdagabb polgár nevét, akiket most vagyonelkobzásra és halálra ítéltek. A nap folyamán a fejedelem Török Katalint hívatta, és visszatért szállására. Ugyanezen a napon Báthory egyik hű szolgáját, Kereki Ferit, mellőle lőtték le, így új inast választott magának, Szilassy Pál hajdú személyében.

2.

Közben megérkezett Török Katalin, aki lefektette a már erősen ittas Báthory Gábort, majd szász lányokat kért, hogy őrködjenek felette. Az éjszaka folyamán a fejedelem egy halkan sírdogáló lány hangjára ébredt fel. Megkérdezte tőle, mi bántja, mire a lány elmondta, hogy a macskáját gyászolja, amelyet a hajdúk dárdáikkal szúrtak át.

Beszélgetésük során szóba került a lány sógora is, aki a halálra ítéltek közé tartozott. A lány megpróbálta védelmezni rokonát, de Báthory dühösen elzavarta őt. A fejedelem azonban nem nyugodott meg, az éjszakát rémálmok háborgatták.

Reggel követek indultak a Székelyföldre, hogy hadba szólítsák a székelyeket. Cserébe busás jutalmat és nemesi címet ígértek nekik, ami vonzó ajánlatot jelentett a helyi lakosság számára.

3.

A fejedelem nyugodtan és higgadtan adta ki a parancsot, hogy a szászokat nem halálra ítéli, hanem csak száműzi őket. Ezután elindult Brassó irányába Géczy Weiss Mihály, a brassói bíró kíséretében, hogy onnan Konstantinápolyba folytassa az útját. Báthory azonban tévedett Géczyvel kapcsolatban: a bíró ravaszabb volt, mint a fejedelem gondolta, és hagyta magát rábeszélni, hogy a Portán saját érdekei szerint járjon el, nem a fejedelemé szerint.

Báthory a saját seregével még aznap útra kelt Havasalföld felé. Gyerőffyt küldte előre, hogy fogja el Serbán Radulyt, de a kísérlet sikertelenül végződött, a vajda családjával együtt elmenekült. Hosszú vándorlás után végül Báthory főserege megérkezett a nyomorúságos és elnéptelenedett Tergovistyébe, ahol kardcsapás nélkül foglalták el az oláhok fővárosát. Nem sokkal később megérkezett Gyerőffy is, aki magával hozta a vajda anyját, mint foglyot.

4.

Két hét telt el Tergovistye városában, mialatt a fejedelem a török követek megérkezésére várt. Ezen idő alatt Báthory Gábor az italokba és az asszonyok társaságába temetkezett, miközben a már eleve fegyelmezetlen hajdúságból álló, szedett-vedett serege szép lassan és szó nélkül távozott.

Amikor józan volt, Báthory minden idejét Szilassy Pállal töltötte, akit nagyon megkedvelt, ám a fiú nem kívánt mellette maradni. Ez a visszautasítás annyira felbőszítette a fejedelmet, hogy dühében lovászával megölette a hajdút. Pontosan ebben a pillanatban érkeztek meg a török követek, és megtiltották Báthorynak a további hadviselést.

Csalódottan a fejedelem összeszedte a megmaradt csapatait és kiadta a parancsot a hajdúknak, hogy vonuljanak Brassó alá, ígérve, hogy ha elfoglalják a várost, az az övék lesz. Amit azonban elhallgatott előlük, az az, hogy Forgách Zsigmond vezette megtorló magyar sereg már Erdély felé tart. Amikor Nagy kapitány erről tudomást szerzett, azonnal feladta Brassó ostromát és visszatért, hogy megvédje a Hajdúságot.

5.

Az éjszakai órákban Bethlen Gábor is megérkezett, aminek Báthory Gábor nagyon örült. A főkapitány azt tanácsolta a fejedelemnek, hogy minél előbb induljanak vissza. Báthory így is tett, és megígérte, hogy kibékül a szászokkal.

Azonban amikor Brassó alá érkeztek, a helyiek megtagadták a belépést a várba, ami annyira felbőszítette a fejedelmet, hogy hadat üzent a városnak. Visszatért Szebenbe, és a szászoknak visszaadta a várost, majd maga és emberei a fellegvárba húzódtak. Itt érkezett a hír, hogy Forgách Zsigmond serege átlépte Erdély határát.

6.

Másnap több menekült is megjelent a városban, akik száma pontos képet adott Forgách előrenyomulásáról. Imreffy tájékoztatta a fejedelmet, hogy a hajdúk szembeszegültek Forgách csapataival, és miután legyőztek egy kisebb egységüket, jó pénzért átálltak hozzá. A fejedelem kétségbeesetten szembesült azzal, hogy a rablóbanda, a főkapitány segítségével, most Erdélyre szabadul. Forgách csapatai hamarosan Szeben körül táboroztak.

Mégis remény maradt: Bethlen török segítséget hozott, Báthory pedig elküldte Prépostvári egyik emberét az ellenséges táborba, akinek sikerült a hajdúkat visszaállítania a saját oldalukra. Eközben hírek érkeztek arról, hogy Székelyföldön lázadás tört ki az urak ellen, és a parasztok hajlandók a támogatásukat élvező fejedelem mellé állni. Amikor Forgách megérezte, hogy három oldalról készülnek rátámadni, gyorsan összepakolt és elhagyta a területet.

7.

Ahogy a kijárási korlátozások megszűntek, Báthory Gábor is útra kelt seregével. Bár Forgách Zsigmond üldözésének nem látott értelmet, elhatározta, hogy megleckézteti Brassót azért, mert a város a magyarokkal és az oláhokkal szövetkezett ellene. Amikor megközelítette a várost, értesült arról, hogy Raduly vajda csapatai még mindig Brassó alatt táboroznak.

A fejedelem meggondolatlanul közel merészkedett a városhoz, ahol az oláhok egy váratlan támadással megfutamították seregét. Kiderült, hogy a hajdúk ismét elárulták, és még Brassó előtt visszafordultak. Ekkor úgy döntött, hogy a megmaradt katonáival Szebenbe vonul, és Bethlen Gáborra bízza Brassó ostromát.

8.

Bethlen azonban nem kívánta emberei életét kockára tenni Brassóért. Amikor megérkezett a város alá, csak letáborozott, és békésen várakozott, nem kezdeményezett támadást, de szigorú blokádot vezetett be a város ellen. Eközben Báthory Szebenben az ország ügyeit intézte. Konstantinápolyból hazatért az árulónak titulált Géczy András, aki addig hízelgett a fejedelemnek, amíg az megbocsátott neki, és újból a bizalmába fogadta.

Együtt új haditervet dolgoztak ki, melyben a törökkel szövetkezve akarták meghódítani Magyarországot, hogy Báthory a szultán alattvalójaként uralkodjon rajta. Géczy azonban csak látszólag értett egyet a fejedelemmel, és a terv kivitelezése érdekében újból Konstantinápolyba utazott, ahol ismét elárulta Báthoryt.

9.

A Brassó elleni „ostrom” húzódott, mivel Bethlen Gábor inkább a környező földeket kezdte műveltetni katonáival, semmint hogy háborút folytasson. Amikor ez a hír Báthory Gábor fülébe jutott, azonnal visszarendelte a főkapitányt Szebenbe, és helyette Prépostvári Istvánt nevezte ki. Bethlen ellentmondás nélkül engedelmeskedett, de amikor megérkezett Szebenbe, elkeserítette a város jelenlegi, leromlott állapota. Rögtön intézkedéseket hozott, megparancsolva a katonáknak, hogy bontsák le az égett épületeket és takarítsák fel az utcákat.

Közben Báthory tovább folytatta kicsapongó életmódját, és örömmel hallgatta a keletről érkező híreket arról, hogy Prépostvári hősies küzdelemben foglalt el több kis vidéki várat. Bethlen egyre inkább kiábrándult Báthoryból, akinek korábbi megválasztását még támogatta. Egy alkalommal a fejedelem oly mértékben megsértette Bethlent, hogy az azonnal, szó nélkül hazalovagolt Dévára.

10.

Toldi Márk szászsebesi kastélyában szállt meg, ahol a várúr biztatására döntött úgy, hogy átveszi az irányítást, és leváltja Báthoryt a fejedelmi trónon. Hazatérve rossz hír fogadta: kisfia, Gábor megbetegedett. Azonnal orvost hozatott Gyulafehérvárról, aki megvizsgálta a gyermeket, de nem tudott segíteni.

Ahogy az idő telt, egyre többen betegedtek meg a kastélyban, végül felesége és kislánya is. A járvány olyan gyorsan múlt el, ahogy jött, de a két gyermeket és a dadát elvitte. Végül egy levél érkezett a fejedelemtől, amelyben Báthory könyörgött Bethlennek, hogy térjen vissza hozzá Szebenbe. A főkapitány úgy döntött, hogy még egy utolsó esélyt ad Báthorynak.

11.

Az emberei már időben tájékoztatták a fejedelmet arról, hogy mit terveznek ellene. Emiatt Báthory Gábor óvatosan bánt Bethlen Gáborral és Géczy Andrással. Bethlen javasolta a fejedelemnek, hogy a következő országgyűlést Gyulafehérváron rendezzék meg, amibe Báthory beleegyezett.

Géczyt helyszínen vádolta meg, aki visszavágott azzal, hogy nyilvánosságra hozza a fejedelem eredetileg hazaellenes terveit. Egyik nap váratlanul megérkezett Nagy is, de Báthory már nem volt hajlandó megbocsátani neki, és egy hirtelen felindulásból megölte. Helyére Fekete Pétert nevezte ki.

Egy alkalommal Bethlennél vacsorázva, már erősen ittas állapotban, Báthory elárulta, hogy tud a mögötte folyó szervezkedésről. Bethlen megpróbálta megnyugtatni, de a fejedelem ingerülten távozott, és később kiderült, hogy merénylettől félve el is hagyta a várost. Bethlen hajnalban hazalovagolt Dévára.

12.

Bethlen megérkezése után öccsét is magához hívta, és feleségével együtt megbeszélték a további teendőket. Végül eldöntötte, hogy el kell mennie a Portára, hogy a szultánnál kieszközölje Báthory leváltását és saját fejedelemségét. Másnap egy levél érkezett Báthory unokahúgától, Török Katától, melyből kiderült, hogy a fejedelem Alvincra menekült, és immár nyíltan Bethlen életére tör, vérdíjat tűzve ki a fejére.

Ez megerősítette Bethlen döntésének helyességében, így aznap még elindult Konstantinápolyba, és katonáit felesége hűségére eskette. Amikor Báthory megtudta ezt, Brassó ellen indult, hogy végleg leszámoljon a várossal és az ott tartózkodó Géczyvel.

13.

Weiss Mihály sem maradt tétlen a konfliktus alatt. Brassó városát megerősítette és a saját szász katonái mellé további oláh, székely, magyar, sőt még török és tatár fegyvereseket is toborzott. A fejedelem azonban nem jelent meg, és a város erőforrásai kezdtek kimerülni, ezért Weiss és csapata úgy döntött, hogy elébe mennek Báthorynak.

Szeptember 18-án elhagyták Brassót és nyugati irányba indultak. Weiss azonban tapasztalatlan volt hadvezetés terén, és a szedett-vedett csapata hamarosan felbomlott, a katonák a város környékén rablásba kezdtek.

Szeptember 24-ére nagy nehezen elértek Földvárhoz, ahol a jóval fegyelmezettebb fejedelemi lovascsapatok gyors rohammal megsemmisítették a brassóiak maradékát. A csata során Báthory kancellárja, Imreffy és maga Weiss is elesett. Géczy András azonban megmenekült, és a csata befejeztével már ismét Brassó alatt tartózkodott.

Negyedik könyv

1.

A fejedelem, Báthory Gábor, elveszítette egyik legmegbízhatóbb emberét, Imreffy kancellárt, aki mind békeidőben, mind háborús viszonyok között állandó társa és segítője volt. Ennek hiányát rögtön érezte, amikor nem volt, aki közvetítse utasításait a seregnek. Báthory Brassó alá érkezett, de alig ezer katonájával esélye sem volt az ostrom megkezdésére.

Emiatt inkább kifosztotta a környező várakat, majd kegyesen békét ajánlott a városnak. A brassói követekkel kedvesen bánt, és Géczy András is előbújt, akinek a fejedelem még megbocsátott. Báthory kedélyességének azonban okát adta a helyzet: Magyarországról már úton volt a segítő sereg Bethlen Gábor, a legfőbb ellenség ellen. Addig is, amíg a főkapitány külföldön tartózkodott, a hajdúkat Déva alá küldte. Bethlenék hősiesen védték a várat, de a közfelháborodás miatt Báthory kénytelen volt visszavonni csapatait.

2.

Eközben Bethlen már Konstantinápolyban tartózkodott, jól ismerve a Porta bürokratikus lassúságát, türelmesen várt, miközben fokról-fokra szerezte meg a főhivatalnokok támogatását. Régi barátja, Iszkender basa, aki a budai vilajet élére pályázott, mindenben segítette. Amikor elérkezett a nap, hogy a szultán fogadja, Bethlen, noha maga kiválóan beszélt törökül, mégis egy tapasztalt tolmácsot kapott mellé, aki tovább fokozta szavainak hatását.

Báthoryt a Portán már „Bolondkirálynak” csúfolták, és miután megbizonyosodtak arról, hogy Géczy is alkalmatlan a fejedelemségre, egyhangúlag elfogadták Bethlen kérvényét. Iszkender megkapta a budai basa címet, és Bethlen az ő seregével indult vissza Erdélybe.

3.

A fejedelem, Báthory Gábor, Szebenben tartózkodott maradék hívei körében. Egyik alkalommal, amikor már erősen ittas volt, eszébe jutott Imreffyné, akit mélyen gyűlölt. Dühében egyszerűen kidobatta az ablakon azt a hajdút, aki egykor beengedte hozzá az asszonyt. Géczy András azt tanácsolta, hogy utazzanak Gyulafehérvárra, és látogassák meg Bethlen Gábor feleségét, aki a dévai ostrom óta Gyerőffynél tartózkodott. Géczy összeesküvést gyanított, de bizonyíték híján csak megfenyegette a nőt.

Másnap török követek érkeztek, akik a húsz éve elmaradt adókat követelték. Báthory első felindulásában megtagadta a fizetést, ami ürügyet adott a fejedelemváltásra. Keletről a tatárok már meg is támadták az országot. Válaszképpen Báthory tízezer embert gyűjtött össze, és azonnal elindult Szeben felé. Azonban félúton érkezett a hír, hogy Bethlen török csapatai megelőzték őt, és elvágták a várost.

4.

Báthory Gábor azonnal elhagyta seregét, és néhány emberével a Székelyföldre vágtatott, ahol ismét biztonságban érezte magát. Segesváron kívánt megszállni, de a várbeliek nem engedték be, így Erdély fejedelme kénytelen volt a szabad ég alatt éjszakázni. Másnap Udvarhelyszék felé folytatta útját, de Keresztúr környékén ágyúlövések hangja állította meg.

Egy menekülő székelytől értesültek az eseményekről: a székely urak nem nézték jó szemmel, hogy Báthory kiváltságokat adott a parasztoknak, akik így nem voltak hajlandók dolgozni. Amikor a parasztok a fejedelem hívására hadba gyülekeztek, a székely urak rajtuk ütöttek, és megtorlásként sokukat felakasztották vagy karóba húzták.

5.

Nem sokáig bírta hallgatni a szörnyű híreket, hirtelen megfordult, és egyedül elvágtatott. Görgény felé tartott, hogy még egyszer találkozhasson feleségével. Követként mutatkozott be, így beengedték. A várban Anna dajkája felismerte őt, és megígérte, hogy értesíti a feleségét. A fejedelem hosszasan várt, de a felesége nem jelent meg, így dolgavégezetlenül távozott.

Visszatért elhagyott seregéhez, ahol emberei örömmel fogadták. Kolozsvár felé folytatták útjukat, de ismét zárt kapukba ütköztek. Báthory még egy kísérletet tett a törökkel való egyezkedésre, és megpróbálta Bethlent árulónak bélyegezni, de levelére elutasító választ kapott. Almás felé vezette csapatát, és Török Katalinnál töltötte az éjszakát. Másnap továbbindult, és végül Nagyváradon állapodott meg seregével, az első várban, ahová beengedték őket.

6.

Nem kellett sokáig várnia, hamarosan levelet kapott Gyulafehérvárról, amelyben az ottani rendek közölték, hogy Bethlen Gábor megérkezett, és szándékukban áll őt fejedelemmé választani. Jó hírek is érkeztek: Abaffy kapitány megérkezett a magyarországi felmentő sereggel. Azonban, amikor Báthory látta, hogy a császári udvar mindössze kétezer katonát küldött a török elleni háborúra és az ő megsegítésére, rendkívül elkomorult. Még aznap levelet írt a nádornak, amelyben panaszt tett a hadsereg kis létszáma miatt.

A fejedelemválasztást október 25-re tűzték ki, és az idő szorítása miatt Géczy tisztában volt vele, hogy ha nem cselekszik, ott árulóként ítélik el és száműzik. Ezért döntő lépésre szánta el magát. Nem volt nehéz megszerveznie Báthory meggyilkolását. Az udvarban és különösen a hajdúk között a fejedelemnek már számos ellensége volt, akik most kaptak az alkalmon.

Október 29-én, amikor Báthory kocsijával kifelé tartott a várból, több száz hajdú vette körül és támadt rá a védtelen fejedelemre. Báthory hősiesen védekezett, de végül a túlerő győzött, és néhány még hűséges emberével együtt a helyszínen meggyilkolták.

7.

Géczy azonnal értesítette Bethlent a „szolgálatáról”, azonban az új fejedelem nem örült a hírnek. Mélységesen elszomorította elődje tragikus vége. Búcsúbeszédében Báthory Gábor erényeit méltatta, kiemelve, hogy minden tettét az ország érdekében hajtotta végre. Báthory testét szekérre helyeztette, és a családi sírboltban, Bátoron temettette el. Géczy nem érte el célját, mivel Bethlen parancsot adott elfogatására.

Az új fejedelem beiktatására és eskütételére másnap reggel került sor. Bethlen külön fogadta a magyar, székely és szász követeket, és mindannyiukat biztosította arról, hogy békében kívánja kormányozni az országot.

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 2. rész

Móricz Zsigmond: Tündérkert olvasónapló 1. rész

 





 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük