Németh László: Iszony olvasónapló

Szereplők:

Németh László: Iszony olvasónapló
Németh László: Iszony olvasónapló

 

Kárász Nelli – főszereplő
Takaró Sanyi – Nelli férje
Nelli anyja és apja
Sanyi anyja és apja

 

Németh László: Iszony olvasónapló röviden

A mű Kárász Nelli házasságának történetét meséli el, amely kezdetektől fogva vészjósló kapcsolatnak bizonyul. Nelli visszaemlékezések során tárja fel, hogyan válik ez a viszony pokollá. A regény önelemzést is tartalmaz, ahol a főszereplő már kibékült az őt tragédiába sodró körülményekkel. A történet során Nelli, aki kezdetben mintegy pusztai szent, házassága alatt szörnnyé változik, majd a kapcsolat lezárultával ismét szentté avanzsálódik, és hasznos tagja lesz a társadalomnak. Az eseményeket Nelli objektíven, már-már tárgyilagosan értékeli, férjét is csak utólagosan jellemzi. Az életfelfogásuk markánsan eltér egymástól: míg Sanyi idillikusabbnak látja kapcsolatukat, végül mégis ő lesz az, aki belehal.

Németh László: Iszony olvasónapló

Az 1920-as évek elején vagyunk, Takaró Sándor néhány évi katonai szolgálat után agrártudományi tanulmányait fejezi be. A történet Nelli és Sanyi megismerkedésével veszi kezdetét, egy bálon, ahol Sanyi kiszemeli magának Nellit. Újév délelőttjén Sanyi és barátja, Imre ellátogatnak Huszárpusztára, hogy köszönteni a lányt. Nelli ekkor döbben rá, hogy Sanyi, akit személy szerint nem talál szimpatikusnak, valamit szeretne tőle. A család szegénysége miatt Nelli csak krumplispalacsintával tudja vendégül látni őket. Nelli maga is elismeri, hogy szerethette volna Sanyit, ha az nem akar az ura lenni. Ez az érzés kiváltja benne az ellenszenvet, és arra sarkallja, hogy kerülnie kell ezt a férfit.

Az érdekházasság ebben az időszakban már nem kötelező, ennek ellenére Takaró Sándor apjának halála miatt mégis ez tűnik az egyetlen megoldásnak, hogy rendezzék az özvegy és Nelli sorsát. A frigyet követően nászútjukat Pesten töltik, ám Nelli csak az utolsó éjszakán hajlandó a nászéjszakát eltölteni Sanyival, korábban kifogásokat talál. A házasság tele van vitákkal és konfliktusokkal, de Nelli mindvégig reméli a legjobbakat. Ebből a kapcsolatból születik meg Zsuzsika, aki Nelli egyetlen vigasza és menedéke, egyfajta „álca” a külvilág felé.

Egy évvel házasságuk után Sanyi apja elhunyt, ami miatt Nellinek és férjének a faluba kellett költözniük a gazdaság miatt. Nelli ekkor rádöbben, hogy ő igazából pusztai lény, és soha nem fogja képes lenni megszeretni férjét, ami végül szörnyeteggé változtatja. Egy súlyos veszekedés után, amely a férjével és anyósával is összetűzéshez vezet, Nelli elmenekül Cencre, anyja és Szeréna nénikéje mellé. Lányát, Zsuzsikát a Takaró családnál hagyja, hiszen úgy érzi, hogy ott biztonságosabb lesz a gyermeknek. Nelli postamesteri munkát tanul Szeréna néni mellett, de váratlan halála után álláskeresése sikertelen marad. Utolsó esélyeként visszatérés Fáncsra merül fel.

Sanyi csak anyja halálakor keresi fel Nellit, hogy az anyósa látni akarja. Nelli visszatér, de továbbra sem képes szeretni férjét. Az undor és gyűlölet érzéseit növeli a szégyen, amikor kiderül, hogy férjének viszonya volt a szolgálólánnyal. Ez az információ összedönti Nelli világát, és gyanút ébreszt benne, hogy Sanyi már az előző szolgálólánnyal is lehet, hogy viszonyt folytatott. Korábban úgy vélte, aki nem szeret, az nem lehet féltékeny. Most már nem érez gyűlöletet vagy undort férje iránt, helyette csupán a megdöbbenés és az iszony érzése marad meg benne.

Egy sorsdöntő éjszakán, amikor Sanyi, annak ellenére, hogy tüdőgyulladásban szenvedett, „játékra” kényszerítette Nellit, a játék tragikus fordulatot vett: „A rémület megkétszerezte az erőmet. Az arcába nyomtam a párnát, és a lábaimmal is taszítottam el magamtól. […] Hirtelen éreztem, hogy a párna másik oldalán nincs ellenállás… Sanyi nem játszott tovább. […] Félig nyitott szemmel, mozdulatlanul feküdt az ágyon.”

Nelli nem biztos abban, hogy gyilkossá vált-e. Jókuti doktorral, akivel szavak nélkül is megértik egymást, segítségül hívja, hogy eltereljék a gyanút. Nellinek tisztázni kell kapcsolatát Jókutival; elmondja neki, hogy nem kér tőle semmit, örül, hogy visszanyerte szabadságát, és határozottan elutasítja Jókutit. Ezután Cencre költözik vissza, ahol anyjával és lányával az örökségből kényelmesen él, és jótékonykodik a gyermekkórházban. Életében az a szabály érvényesült, hogy „Megszoksz vagy megszöksz”. Ő a megszokásra nem volt képes, így a menekülést választotta.

A történet elején Sanyi az erősebb személyiség, egy vadászként jelenik meg, aki „nemes vadat” üldöz. A házasság során azonban kimerül, és gonosz módon kerekedik fölébe Nellinek. Ambiciózus és türelmetlen jellemmé válik. A mű végére Nelli rájön, hogy mindketten áldozatok voltak: egymásnak áldozták fel magukat. Sanyi végzetes hibája, hogy Nellit akarta magának, aki a körülmények miatt beleegyezett a kapcsolatba. Bár Sanyi a falu vezető alakja volt, Nelli nem tudta ezt méltányolni; ő nem vágyott ilyen jellegű elismerésekre, „nem tudott elegyedni a világgal”.

Az iszony okai:

– Nehezen betörhető nő

– Rossz házastárs

– Két végzetesen össze nem illő ember

– Nelli apáca típusú

– Nelli magányos

Németh László: Iszony olvasónapló

Németh László: Iszony elemzés

 





Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük