Örkény István: Egyperces novellák * Olvasónaplóm 2025

Az irodalom világában kevés olyan jellegzetes és egyedi műfaj létezik, mint az Egyperces novellák, melyek szerzője, Örkény István, a 20. századi magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakja. Az Egyperces novellák 1968-ban jelentek meg először, és a magyar irodalomban szinte azonnal kultikus státuszba kerültek. Örkény ezekben a rövid, gyakran csak egy-két oldal terjedelmű írásokban a groteszk, az abszurd, a humor és a tragikum elemeit ötvözi. Ez az írás a műfaj kialakulására, sajátosságaira, témáira és hatására fókuszál, különös tekintettel arra, hogyan változtatta meg Örkény ezzel a műfajjal a magyar irodalom arculatát.

A következőkben részletesen bemutatjuk Örkény István pályafutását és azt, hogyan vált az egyperces novella műfajának mesterévé. Kitérünk az egyperceseinek formai és tartalmi sajátosságaira, példákkal illusztrálva, hogy minden olvasó – legyen akár kezdő, akár haladó – könnyen eligazodhasson ezekben a rövid, mégis mélyre ható történetekben. Elemzést adunk arról, miként tükröződik a groteszk és abszurd világkép Örkény írásaiban, és hogyan jelennek meg a társadalmi, illetve emberi kérdések e rövid prózákban.

Meghatározó szempont lesz az is, milyen hatást gyakoroltak ezek a művek a magyar irodalmi életre, hogyan változtatták meg az olvasói attitűdöket, illetve miként inspiráltak későbbi írókat. A cikk célja, hogy gyakorlati útmutatót adjon az egyperces novellák olvasásához, értelmezéséhez, és bemutassa, miért érdemes újra és újra kézbe venni Örkény műveit. A végén egy részletes GYIK (gyakran ismételt kérdések) szekcióval zárjuk az írást, ahol a leggyakoribb kérdésekre adunk választ.

A cikk azoknak szól, akik most ismerkednek az egyperces novellákkal, de azoknak is, akik régóta rajonganak Örkényért. Reméljük, hogy olvasóink átfogó képet kapnak a műfaj jelentőségéről, gazdagságáról, és azokról az izgalmas kérdésekről, amelyeket ezek a rövid történetek felvetnek a mindennapi életünkkel, emberi kapcsolatainkkal, vagy éppen a világ abszurditásával kapcsolatban.

Örkény István, az egyperces novellák mestere

Örkény István (1912-1979) a magyar irodalom egyik legnagyobb és legkülönlegesebb prózaírója. Vegyészmérnöki diplomával a zsebében kezdte pályafutását, de már fiatalon vonzotta az irodalom világa. A háború, a munkaszolgálat és a hadifogság élményei mély nyomot hagytak rajta, amelyek később sok művének témájában visszaköszönnek. Legismertebb alkotásai, köztük a Tóték, a Macskajáték vagy éppen az Egyperces novellák mind azt bizonyítják, hogy Örkény mesterien képes ötvözni a tragikumot, a groteszket és az abszurditást.

Az Egyperces novellák 1968-as megjelenése új színt hozott a magyar próza világába. Ezek az írások nem csupán rövidségükkel tűnnek ki, hanem azzal a különleges világlátással is, amely Örkényt jellemzi. Az egyperces műfajában Örkény egyfajta sűrített irodalmi esszenciát alkotott: néhány mondatban, egy-két oldalon képes teljes világokat teremteni, karaktereket felépíteni, és mély filozófiai vagy társadalmi kérdéseket felvetni. Az olvasó gyakran szembesül váratlan fordulatokkal, ironikus csattanókkal, amelyek egyszerre szórakoztatnak és elgondolkodtatnak.

A szerző eredeti szándéka is az volt, hogy az irodalom mindenki számára elérhető legyen, ne csak a művelt elit kiváltsága. Az Egyperces novellák ezért rövidségük révén is ideálisak a rohanó, elfoglalt emberek számára, akiknek nincs idejük hosszú regényeket olvasni, de vágynak mégis a művészi élményre. Ezek a novellák így a mindennapi élet részévé válhattak: elférnek a zsebben, elolvashatók egy buszmegállóban, vagy akár két villamosmegálló között.

Örkény nemcsak formailag, hanem tartalmilag is folyamatosan újított. Az egypercesek között találunk abszurd történeteket, ironikus életképeket, filozofikus elmélkedéseket, sőt, még használati utasításként vagy hirdetésként megírt darabokat is. Ez a sokszínűség biztosítja, hogy minden olvasó megtalálja a neki tetsző írásokat, sőt, gyakran több értelmezési lehetőség is felkínálkozik egy-egy novella olvasásakor.

Örkény írásainak egyik legfőbb vonzereje, hogy képes a mindennapi abszurditást leleplezni, a banalitás mögött is felfedezni a mélyebb, univerzális jelentéseket. Ezzel nem csak szórakoztat, hanem tükröt is tart az olvasó elé: saját életünket, gondolkodásunkat, előítéleteinket is megkérdőjelezhetjük a történetek által.

Az Egyperces novellák népszerűsége töretlen: generációk nőttek fel rajtuk, számos irodalmi feldolgozás, színpadi adaptáció készült belőlük. Az iskolai tananyagba is bekerültek, így a legfiatalabb olvasók is találkozhatnak ezekkel a különleges írásokkal.

Az író stílusának egyik legfontosabb jellemzője az a sajátos, ötvözött humor, amely egyszerre könnyed és mély, szórakoztató és elgondolkodtató. Ez a humor adja meg a novellák igazi varázsát, hiszen a legsúlyosabb, akár tragikus témákat is képes könnyed iróniával tálalni, ezzel közelebb hozva azokat az olvasóhoz.

Összességében elmondható, hogy Örkény István egyedülálló szerepet tölt be a magyar irodalomban: az Egyperces novellák révén nemcsak új műfajt teremtett, hanem új gondolkodásmódot is, amely máig hatással van az olvasókra és írókra egyaránt.

Az egyperces novella műfajának sajátosságai

A tömörség ereje

Az egyperces novella műfajának legszembetűnőbb sajátossága a rendkívüli tömörség. Egy-egy novella gyakran valóban egy perc alatt elolvasható, ám éppen ez a rövidség adja meg a műfaj különlegességét. Örkény mesterien bánik a szavakkal: minden mondatnak, sőt, minden szónak jelentősége van. Nincs hely a felesleges leírásokra, minden elem a történet, a hangulat és a mondanivaló szolgálatában áll.

Ez a tömörség nem jelent egyszerűséget vagy felszínességet! Épp ellenkezőleg: a rövidség miatt a mondanivaló gyakran rejtve marad, az olvasónak kell kibontania a szöveg valódi jelentését. Egy-egy novella elolvasása után gyakran órákig, napokig is foglalkoztathatja az olvasót a történet csattanója, az elhangzott gondolatok súlya. Például a „In memoriam dr. K.H.G.” című egyperces egy látszólag egyszerű, szinte banális eseményen keresztül tár fel mély emberi tragédiát és társadalmi kérdéseket.

Sokszínű formavilág

Az Egyperces novellák formailag rendkívül változatosak. Örkény nem ragaszkodik a hagyományos elbeszéléshez, hanem szívesen kísérletezik a formákkal. Vannak novellák, amelyek egy újsághirdetés, használati utasítás vagy éppen levél formájában íródtak. Ez a játékosság is hozzájárul ahhoz, hogy minden egyperces valami újat nyújtson az olvasónak.

A formai sokszínűség nem öncélú: minden alkalommal a történet mondanivalóját, hangulatát erősíti. Az „Használati utasítás” című egyperces például úgy mutatja be egy tárgy életét, mintha valóban egy gép működési leírását olvasnánk, közben azonban mély emberi igazságokat tár fel. Egy másik példa a „Ballada a költészet hatalmáról”, amely egy látszólag verses formában íródott, ám valójában a költészet és a valóság viszonyát boncolgatja.

Csattanó és irónia

Az egyperces novellák szinte minden esetben tartalmaznak valamilyen váratlan fordulatot, az úgynevezett csattanót. Ez a csattanó gyakran ironikus, sőt, néha szarkasztikus: az olvasó várakozásait, előítéleteit fordítja ki, kérdőjelezi meg. Az „Az élet értelme” című novella például egyetlen mondatban foglalja össze az emberi lét hiábavalóságát, miközben finom humorral oldja a történet súlyát.

A csattanó, az irónia és a humor együttesen teszik felejthetetlenné az egypercesek világát. Ezek a rövid történetek gyakran ráébresztenek bennünket saját gondolkodásunk, világképünk abszurditására, miközben fel is szabadítanak: a nevetés, a felismerés élménye mindig ott rejtőzik a sorok között.

Az egyperces novella szerkezetének táblázatos összefoglalása

Sajátosság	Leírás	Példa novella
Tömörség	Rövid, sűrített forma, kevés szóval sokat mond	In memoriam dr. K.H.G.
Formai változatosság	Nem csak hagyományos elbeszélés; lehet hirdetés, levél, stb.	Használati utasítás, Ballada…
Csattanó	Ironikus vagy abszurd végkifejlet, váratlan fordulat	Az élet értelme
Humor & irónia	Egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató stílus	A vihar, A végzetes randevú
Társadalmi reflexió	Mélyebb jelentés, társadalmi vagy emberi kérdés feszegetése	A menekülő ember, Budapest
Személytelenség	Gyakran általánosít, nem mindig van konkrét főszereplő	A végzetes randevú, A hasonmás

A groteszk és abszurd világképe Örkénynél

Groteszk: humor és tragikum határán

Örkény István prózájának egyik legfőbb jellemzője a groteszk hangvétel. A groteszk az, amikor a humor és a tragikum egyszerre van jelen, amikor a nevetséges és a félelmetes, a hihetetlen és az ismerős ötvöződik. Az egyperces novellákban gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amelyek egyszerre abszurdak és szívszorítóak. Például a „Ballada a költészet hatalmáról” című novella látszólag humoros, miközben a mindennapi élet fájdalmas igazságait tárja fel.

A groteszk világlátásnak fontos szerepe van abban, hogy Örkény novellái ne váljanak didaktikussá vagy nyomasztóvá. Az abszurd helyzetek, a furcsa, néha szürreális szereplők vagy szituációk mind azt szolgálják, hogy az olvasó ne csak elborzadjon vagy elkeseredjen, hanem képes legyen felnevetni is a világ értelmetlenségén. Örkény ezzel a világlátással mintegy „kezelhetővé” teszi a valóság nehézségeit, fájdalmait.

Az abszurd hétköznapiság

Az abszurd nem jelent feltétlenül elrugaszkodott fantáziálást. Örkény novelláiban az abszurditás gyakran a mindennapi élet apró részleteiben jelenik meg. Egy családi vacsora, egy orvosi rendelő, egy szerelmi találkozás vagy akár egy buszmegálló jelenete is válhat abszurd történetté. Az író így mutat rá: maga a valóság is tele van értelmetlenséggel, ellentmondással, amelyekbe gyakran bele sem gondolunk.

A „A vihar” című novella remek példa erre: egyszerűen egy időjárási jelenség hátterében bontakozik ki az abszurd helyzet, amelyben a szereplők képtelenek uralni saját sorsukat, miközben mindenki a „szabályokat” követi. Örkény ezzel a szemlélettel közel hozza az irodalmat az olvasó hétköznapi valóságához, miközben új nézőpontokat kínál.

Az abszurd groteszk előnyei és hátrányai az irodalomban

Előnyök	Hátrányok
Felszabadító humor, oldja a nehéz témákat	Kevésbé közérthető, egyes olvasóknak túlságos
Új nézőpont a valóságra	Nehezebb befogadni, elidegenítő lehet
Mélyebb jelentésrétegek, többértelműség	Félreértésekre adhat okot
Kreatív, formabontó írásmód	Idősebb vagy konzervatívabb olvasók elutasíthatják
Társadalmi kritikára alkalmas	A humor elfedheti a tragikumot

A táblázatból látható, hogy a groteszk és abszurd világlátás egyszerre erőssége és esetenként akadálya is lehet az irodalomnak. Az olvasónak aktívan kell részt vennie a jelentés kibontásában, de épp ez teszi izgalmassá az Örkény-féle egypercesek világát.

Társadalmi és emberi kérdések a novellákban

Mindennapi élet és társadalomkritika

Örkény István novelláiban szinte mindig jelen vannak a társadalmi problémák, emberi konfliktusok, a hétköznapi élet feszültségei. Ezeket azonban nem didaktikus módon, hanem ironikusan, sőt, gyakran burkoltan jeleníti meg. A „Budapest” című egypercesben például a főváros lakóinak életét, szokásait, elvárásait figurázza ki, miközben a városról és az ott élőkről is mély igazságokat tár fel.

Az egyperceseknek nagy előnye, hogy rövidségük miatt nagyon koncentráltan, lényegre törően tudják bemutatni a társadalmi visszásságokat. Az „A menekülő ember” című novella például szimbolikusan mutatja be azokat a helyzeteket, amikor az egyén kiszolgáltatott a hatalomnak vagy az előítéleteknek, és menekülni kényszerül. Örkény novelláiban mindenki magára ismerhet: legyen szó kisemberekről, hivatalnokokról, szerelmesekről vagy éppen családtagokról.

Az emberi lélek mélységei

Az egypercesek nemcsak társadalmi kérdésekről szólnak, hanem az egyéni, emberi sorsokat is bemutatják. Örkény különösen érzékeny az emberi lélek bonyolultságára, a mindennapi élet látszólag jelentéktelen, ám mégis sorsdöntő pillanataira. A „A végzetes randevú” című novella például egy szerelmi találkozás abszurd fordulatán keresztül mutatja be az emberi kapcsolatok kiszámíthatatlanságát, a véletlenek szerepét az életünkben.

Az egypercesek szereplői gyakran névtelenek, általánosak, szinte típusfigurák – ezzel is hangsúlyozva, hogy a leírt helyzetek bárkivel megeshetnek. Ennek köszönhetően a novellákban felvetett kérdések univerzálisak: hogyan viszonyulunk a hatalomhoz, a szabályokhoz, egymáshoz, a társadalom elvárásaihoz? Hogyan tudunk – vagy nem tudunk – szembenézni saját hibáinkkal, félelmeinkkel, vágyaikkal?

Gyakorlati tanácsok az egyperces novellák olvasásához

Olvass lassan, többször! – A rövidség miatt gyakran elsiklunk a részletek felett.
Keresd a csattanót! – Próbáld megérteni, mitől ironikus vagy abszurd a befejezés.
Gondolkodj el a mondanivalón! – Milyen társadalmi vagy emberi kérdést vet fel a novella?
Értelmezd többféleképpen! – Sok novella több rétegű jelentéssel bír.
Beszélgess másokkal az olvasottakról! – Meglepő, milyen különböző értelmezések születhetnek.
Írj saját egypercest! – Próbáld ki magad ebben a műfajban, meglátod, milyen nehéz, de izgalmas feladat!

Az egyperces novellák hatása a magyar irodalomra

Műfajteremtés, inspiráció

Az Egyperces novellák nemcsak egyedi művek, hanem új műfajt is teremtettek a magyar irodalomban. Örkény formabontó ötlete nyomán számos kortárs és későbbi író kezdett el kísérletezni a rövidpróza, a novellapillanat műfajával. Az irodalmi életben az egypercesek megmutatták, hogy néhány mondatban is lehet teljes értékű irodalmi élményt nyújtani, sőt, néha éppen ez a rövidség teszi felejthetetlenné az alkotásokat.

Az Egyperces novellák hatása érezhető a magyar irodalmi folyóiratokban, antológiákban is: egyre több szerző próbálkozik a tömör, frappáns, humoros vagy elgondolkodtató rövidprózával. A műfaj a színházban is népszerűvé vált, számos adaptáció, önálló est készült Örkény novelláiból, amelyek az egyszerűségük ellenére is képesek lenyűgözni a közönséget.

Olvasói szokások és az irodalom népszerűsítése

Az egypercesek nagy előnye, hogy széles olvasói réteget szólítanak meg. Nincs szükség előzetes irodalmi tudásra, a novellák mindenki számára könnyen befogadhatók, ugyanakkor mélyebb értelmezésre is alkalmasak. Az iskolai oktatásban is fontos szerepet kaptak: segítenek az irodalom megszerettetésében, hiszen gyorsan, könnyen olvashatók, mégis komoly gondolatokat közvetítenek.

A digitális korban, amikor az embereknek egyre kevesebb idejük van hosszú művek olvasására, az egyperces novella műfaja új értelmet nyer. Mobiltelefonon, tableten is könnyen olvashatók, az internetes irodalmi közösségekben is népszerűek. Ezzel Örkény hagyatéka a 21. században is élő és ható, újra és újra megszólítva az olvasókat.

Összegzés: mit tanulhatunk az egyperces novellákból?

Az Egyperces novellák olvasása segít abban, hogy más szemmel nézzük a világot, észrevegyük a hétköznapok abszurditásait, nevetni tudjunk a legnehezebb helyzetekben is. Megtanít a tömörség, a lényeglátás, az irónia és a humor értékeire. A műfaj gyakorlati haszna, hogy fejleszti a szövegértési, elemző készséget, nyitottabbá tesz a különböző értelmezések, nézőpontok iránt.

Örkény István öröksége él és hat: a magyar irodalomban az egyperces novella a kreativitás, a bátorság, a gondolkodás szabadságának szimbóluma lett. Mindenkinek érdemes legalább egy-egy egypercest elolvasni – garantált, hogy hosszú időre emlékezetes élményt nyújtanak.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mi az egyperces novella lényege?
Az egyperces novella rendkívül rövid, tömör történet, amely néhány mondatban, egy-két oldalban sűríti a mondanivalót. Lényege a csattanóra, az abszurdra, az iróniára épülő, mély gondolatokat is felvető rövid próza.
Miért lett ilyen népszerű az Egyperces novellák kötet?
Rövidsége miatt bárhol, bármikor olvasható, emellett mély gondolatokat, társadalmi és emberi kérdéseket vet fel, szórakoztatóan, humorral.
Kiknek ajánlható az Egyperces novellák olvasása?
Mindazoknak, akik kedvelik az elgondolkodtató, ironikus irodalmat, valamint azoknak is, akik rövid szövegeket keresnek, de nem akarnak lemondani a mélyebb tartalomról.
Miben különbözik Örkény egyperces novellája egy hagyományos novellától?
Hosszban, tömörségben, formában és gyakran a műfaji kísérletezésben: lehet levél, hirdetés, használati utasítás stb.
Mi a szerepe a groteszknek és az abszurdnak ezekben a novellákban?
Segítenek feloldani a komoly vagy tragikus témákat, új nézőpontot adnak a valóság értelmezéséhez.
Érthetők az egypercesek mindenki számára?
Igen, ugyanakkor a mögöttes jelentés, irónia néha több olvasást vagy elgondolkodást igényelhet.
Milyen társadalmi kérdéseket vetnek fel az egypercesek?
Hatalom, kiszolgáltatottság, mindennapi abszurditások, a szabályokhoz való viszony, emberi kapcsolatok bonyolultsága.
Hogyan érdemes olvasni az Egyperces novellákat?
Lassan, odafigyelve a részletekre, elgondolkodva az esetleges csattanón, többféle értelmezési lehetőséget is keresve.
Hitelesen tükrözik-e a novellák a magyar valóságot?
Bár abszurdok és groteszkek, nagyon is a magyar (vagy univerzális) mindennapokat, emberi helyzeteket tükröznek.
Milyen hatása volt/van az Egyperces novelláknak a magyar irodalomra?
Műfajteremtő szerepük volt, inspirációul szolgáltak sok írónak, és a rövidpróza műfaját népszerűsítették.

Az Egyperces novellák örök érvényű példái annak, hogy röviden is lehet nagyot mondani. Örkény István művei máig frissnek, izgalmasnak hatnak, minden olvasónak új élményt, új gondolatokat adnak – napjaink rohanó világában talán még fontosabbak, mint valaha.